Beszélni muszáj! – erősíti meg Sándor Anna, a nyitrai Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet egykori intézetvezetője a februári Katedra vezércikkében, rámutatva a kommunikáció – főként a sikeres kommunikáció – sokszínűségére és sokféle formájára.
A tematikus blokkba illesztett interjúban Bolemant Éva, a Pozsonyi Kifli elnöke és a Bázis elnökségi tagja mesél közéleti szerepeiről és az ezekhez elkerülhetetlenül szükséges kommunikációbeli tapasztalatairól.
Holló Dóra tanulmánya a tehetséges gyerekekkel történő és a róluk folyó kommunikáció alapkérdéseit járja körül: „Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy a gyermek tehetséges? Közöljük-e a tehetséges gyermekkel, hogy tehetséges, vagy inkább tartsuk titokban, amíg lehet? Mit közöljünk a tehetséges gyermek környezetével: a szülőkkel, nevelőkkel, kortársakkal ahhoz, hogy ne sérüljön se a gyermek tehetsége, se a gyermek környezettel való viszonya?” (6. oldal)
Presinszky Károly a szlovákiai magyar nyelvjárási hangoskönyvek szövegeinek kétnyelvű kommunikációs stratégiáit tekinti végig, és rámutat arra, hogy a nyelvjárásban megnyilatkozó adatközlők számos esetben használnak szlovák eredetű közvetlen kölcsönszavakat, sőt ezek mellett használják azok népi, nyelvjárási változatait is. A tanulmány végén a szerző megállapítja: „A kódváltások gyakori indokának a nyelvi hiány és nyelvi lapszus bizonyult, de az okok között megjelent a pontosítás és az idézés is” (12. oldal).
Gergely Viktória a kulturális dimenziók nézőpontjából közelíti meg a kommunikáció témáját, és a kulturális különbségeket az adott kultúrán belüli végletek vizsgálatán keresztül vázolja. Végigtekinti, hogy az adott kultúrában vajon mi dominál inkább: az alacsony vagy a magas hatalmi távolság gyakorlása, a maszkulinitás vagy a feminitás, az erős vagy a gyenge bizonytalanságkerülés, a rövid vagy a hosszú távú orientálódás, az engedékenység vagy a korlátozás filozófiája.
A kiemelt témán kívül a pedagógia és a szakmódszertan különböző területeiről közöl a februári Katedra írásokat: Stela Járosiová a 21. századi tanítónők pedagóguspályabeli tapasztalatiról készített kutatását mutatja be. Ackermanné Kelő Kamilla és Labáth Ferencné a roma családok számára nyitott Biztos Kezdet Gyerekházról és az ott gyakorlatozó egyetemisták attitűdjeiről számol be.
Borbély Diana az óvodai vizuális nevelés módszertani kérdéseiről ír. Éliáš Dominika A fiú és a kém című, magyar–angol nyelven kiadott mesekönyv irodalom-módszertani feldolgozását kínálja. Dobay Beáta és Bognár Attila a kúszás-mászás sokszínű fejlesztésére állít össze egy gazdag ötlettárat, Csicsay Alajos pedig az emberi szervezet és a rajta élő mikrobák kölcsönhatásairól elmélkedik.
Az iskolahírek rovatában a nyitrai Közép-európai Tanulmányok Kara, a komáromi Kereskedelmi és Szolgáltatóipari Szakközépiskola és a komáromi Selye János Gimnázium ad hírt a belső életükről.
A teljes lapszám itt érhető el. Jó olvasást kívánnak a szerkesztők!
(Katedra/Felvidék.ma)
