A magyar vers ünnepe a jubileumok tükrében

A Palóc Társaság Sajó Sándor születése napjához igazítva az idei évben is megrendezte a magyar vers ünnepségét Ipolyságon. Az idei esztendő a jubileumok jegyében telt, a Petőfi-emlékév mellett Sajó Sándor születésének 155. évfordulójára is emlékeztek a versmondók. A Szondy György Gimnázium nagytermében tartott eseményre a szűkebb és a tágabb térségből is érkeztek szavalók.

Mint az ünnepélyes megnyitón Nagy Tímea, Ipolyság alpolgármestere elmondta: a Felvidéken Sajó Sándor magyarságverseit szavalni mindig nagy élmény. Hozzátette: az ilyen alkalmak is hozzájárulnak az identitás erősítéséhez.

Z. Urbán Aladár, a Palóc Társaság elnöke, a verseny főszervezője elmondta, a szavalók idén is két költeménnyel érkeztek a versenyre.

A hagyományokat követve a kötelező Sajó Sándor-vers mellett idén a Petőfi-emlékévhez igazodva a  szabadságharc költőjének versei közül választhatták ki a második szavalatot.

A magyar versünnepre mintegy 26 versmondó, alap- és középiskolás jelentkezett. Ipolyság mellett többek között Ipolybalogról, Palástról, Ipolyviskről, Deákiból, valamint az anyaországi Kiskunfélegyházáról érkeztek versmondók.

A szavalókat háromtagú zsűri hallgatta meg. A bizottság tagja volt P. Kerner Edit, a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház művésze; Sándor Zoltán, a színház művészeti vezetője, valamint Csábi István előadóművész, a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója.

Az alapiskolások kategóriájában első helyezett lett Rádi Mátyás, második helyen végzett Bugár Abigél és a megosztott harmadik helyre került Csáky Márton, valamint Podskalecká Anna.

A középiskolások közül első helyen végzett Rádi Sarolta, második lett Gazdag Réka, a harmadik helyet Fehérváry Flóra szerezte meg. Az eredményhirdetés során több különdíj is gazdára talált. Ipolyság város polgármesterének különdíját Krizsán Luca, a Palóc Társaság különdíját pedig Szabó Barna Csaba érdemelte ki.

Ipolyság város különdíját kapta az alapiskolások közül Velebny Rita, Budai Mátyás, Máté Nikolett, míg  a középiskolásoknál Viczencz Márk, Viczencz Máté, Baráth Viktória érdemelte ki.

A hagyományokat követve a szavalóverseny a római katolikus templom mellett található Sajó Sándor-mellszobor megkoszorúzásával ért véget. Oláh Szilveszter szobrászművész alkotása mellett Nagy Tímea osztotta meg ünnepi gondolatait.

Sajó Sándor születésének évfordulója egybeesik a magyar nyelv napjával, erre reflektálva az alpolgármester kifejtette:

„Sok mindent hagy örökül egyik nemzedék a másikra, de mind közül az egyik legfontosabb a nyelv.

Az anyanyelv egy nemzet memóriarendszere, átnyúlik az országhatárokon, megnevezi és megőrzi a dolgokat, benne tükröződik a nép sorsa. Legboldogabb birtokosa általában a költő, aki óvja, de egyben teremti is a nyelvet, s nyomot hagy maga után… A mai napon egy költőre emlékezünk.”

A Trianon fájdalmának költője kapcsán elmondta: költeményeiből kitűnik, hogy milyen féltő szeretettel ragaszkodott anyanyelvéhez és szülőföldjéhez, diákkorának városához, Selmecbányához, s szülővárosához, Ipolysághoz és környékéhez.

A sors fintora, hogy a fentiek ellenére Sajó Sándort gyorsan elfelejtették, s kimaradtak versei az 1938-as bécsi döntés után megjelent kiadványokból is. Évek teltek el és éveknek kell még eltelnie, hogy Sajó Sándor elfoglalhassa méltó helyét a magyar költőóriások között – hangzott el a megemlékezésen.

„Hála és köszönet a Palóc Társaságnak, hogy Sajó népszerűsítésére, ismertté tételére „Magyarnak lenni: nagy s szent akarat!” címmel évente meghirdeti versmondó versenyét a költő születésnapjához közeli hétvégén” – zárta szavait az alpolgármester.

Rádi Mátyás szavalatával és a tisztelet koszorúinak elhelyezésével ért véget a magyar vers ünnepe az Ipoly menti kisvárosban.

A versünnep szervezését támogatta az Ipolysági Városi Könyvtár, a Szondy György Gimnázium és a Műszaki és Szolgáltatóipari Szakközépiskola, a Nemzeti Kulturális Alap és a Szövetség a Közös Célokért társulás.

(Pásztor Péter/Felvidék.ma)