Mintegy évtizede kulturális és közösségi térként használják a város történelmi központjában álló zsinagóga épületét. A négyszáz fő befogadására alkalmas épületet hosszú évtizedes hányatott sors után a 2010-e évek elején újították fel. A rekonstrukciós munkálatok alatt fedezték fel az épület falában elrejtett időkapszulát. A vastag gyógyszerészeti üveg tartalmát a zsinagóga látogatói bármikor megtekinthetik az impozánst épület emeletén.
A zsinagóga galériáján elhelyezett üvegvitrin alatt található a míves betűkkel írott szöveg, mely az épület építéséről szól, emellett korbeli arany- és ezüst- és rézpénzeket rejtett az időkapszula. Ezeket is kiállították a dokumentum mellett
Mint Novák Mezőlaky Margaréta Léva című kötetében írja: az első zsidókat a városban 1713-ban említi egy okirat, tömeges letelepedésükre azonban a 19. század harmincas éveiben került sor. 1840-ben alakult meg az első gyülekezetük Heilbrunn Jehuda rabbival az élen. Ekkor nyitották meg az első iskolájukat is. Ebben az időszakban létesítették a város külterületén a saját temetőjüket. Jelen kutatások szerint mintegy 1500 sírt számlál a Kereszt-hegy alatti dűlőben létrehozott, magas kerítéssel körbezárt temető.
A 19. század folyamán fokozatosan gyarapodott a számuk, s a gazdasági és közéletben is teret hódítottak. A kezdeti időszakban imaházban gyakorolták a hitüket. Első zsinagógájukat 1854-ben építették meg. Ez nem önálló épület volt, egy másik épület is kapcsolódott hozzá, de hamar kinőtték a kis befogadóképességű létesítményt.
1883-ben építették fel a már említett négyszáz fő befogadására alkalmas zsinagógát. Mint Tolnai Csaba Léva, az én városom című kötetében olvashatjuk:
Az előzetes költségvetés 15 000 aranyra, a berendezésekkel együtt 22 000 aranyra rúgott. A romantikus klasszicista épület a garamkálnai Sisák Gusztáv építész tervei alapján épült fel.
1944 májusában az impozáns építmény a lévai gettó részévé vált. A holokausztot csupán néhány lévai zsidó élte túl. A háborút követően próbálták újraszervezni a hitközségüket. A zsinagóga 1967-ig szolgált rendeltetésének. Ezt követően az állam vásárolta meg. A szocializmus utolsó éveiben bútorraktárként szolgált.
A rendszerváltás időszakára már nagyon romos lett az épület. Egykori pompája teljesen feledésbe merült. Az elhagyatott épület csúfította az eleve kis területen megmaradt történelmi városmagot. A kétezres évek hozták változást az épület életében. 2010-ben a város vissza nem térítendő támogatásnak köszönhetően helyreállították. Ján Miloslav Blaha építész irányításával két év alatt szépült meg a zsinagóga. A felújítás összköltsége elérte az 1 600 000 eurót.
A munkások a felújítás idején 2011-ben fedezték fel a falba rejtett időkapszulát. A szenzációs lelethez nemsokára csatlakozott egy 1938-ból származó kalendárium, melyet az egyik ablak alatti mélyedésben fedeztek fel.
Az üvegbe rejtett irományon az alábbi kézzel írott magyar szöveg olvasható:
„És a próféta letett egy könyvet a kősziklák közé, és ezt nevezte Eben haezer-nek, kijelentvén: Isten segedelmén alapul minden. Mindeddig Isten valasgítségünk. Jelige: Samuel I.7.8. Első Ferenc József ausztriai császár, Magyarország apostoli királya, sat. sat. uralkodása – Kálnoky Gusztáv gróf Ausztria-Magyarország külügyminisztere, Tisza Kálmán Magyarország miniszterelnöke kormányzásuk, Mailáth István Bars vármegye főispánja, Rudnyánszky Titusz, Bars vármegye alispánja, Mácsay Lukács királyi tanácsos, Léva város polgármester idejében a lévai izraelitai hitközség által Kohn Ambrus rabbi egyházi, dr. Pólya József világi elnöklete alatt a hitközség valamennyi tehetősebb tagjának hozzájárulásából egy új templom és iskola fölépítése elhatároztatott, mely épületnek alapköve mai napon letétetett, miről szóló jelen okmányt azon forró kívánsággal, hogy kitűzött czéljainak megfelelve, a közerkölcsiségnek és a közművelődésnek, s ezáltal a közjónak örök időre szolgáljon. Kiállítottuk Léván 1883-ik április 24-én.”
A kézzel írott dokumentum értékét növeli, hogy a dokumentumot a városban egykoron működő valamennyi felekezet vezetője kézjegyével látta el. Emellett a tanintézmények vezetői, valamint a Bars hetilap főszerkesztője is aláírta.
Az épület kisebb felújításon esett át 1902-ben Czibulka Rezső vezetésével. Az ő nevéhez fűződik számos lévai épület terve, melyek a mai napig megcsodálhatóak.
A mennyezetet csodás, növényi és geometrikus alakzatokkal tarkított freskók ékesítik.
A freskók a lévai Karl Trommersdorff és a nyitrai Fredinand Relstcha segédfestő művei. A mennyezet festését a 2010-es években végzett felújítás során meglelt felirat alapján 1883. augusztus 30-án fejezték be. A míves díszítésű mennyezet és szentély ma is megcsodálható a zsinagógában.
A gazdagon díszített homlokzat felett egy márványtábla látható a tízparancsolat szövegévvel. A főhomlokzat két oldalát egy-egy kisebb torony zárja, melyeket hagymakupola fed. Az épülethez 1934-ben hozzáépítettek, az építmény a zsidó iskolának adott otthont. Az épületrészt napjainkban újították fel.
A zsinagóga jelenleg kulturális és közéleti eseményeknek, kiállításoknak, előadásoknak, koncerteknek ad otthont.
Forrás:
Novák Mezőlaky Margaréta: Léva, Madách, 2018.
Tolnai Csaba: Léva, az én városom (Levice moje mesto), AG Aldox, 2022.
Tolnai Csaba: Levice na starých fotografiách stratené mesto, AGRIPA, 2015
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
