A Szlovák Földalap pozsonyi székháza előtt tartott sajtótájékoztatót kedden a Magyar Szövetség. Őry Péter alelnök és Bugár Viktor ingatlanjogász azt állította: a földalap 1991 óta folyamatosan, évről évre jegyez be elkobzásokat a Beneš-dekrétumokra hivatkozva, miközben immár olyan bizonyíték is előkerült, amely szerint uniós forrásból megvalósult beruházás elkobzott területet érintett.
A párt Richard Šmída vezérigazgatót felszólította az utólagos vagyonelkobzások leállítására. A Magyar Szövetség összesítése szerint 1991 óta 5388 tulajdoni lapon szerepel ilyen bejegyzés, vagyis állításuk szerint nem elszigetelt ügyekről, hanem rendszerszintű gyakorlatról van szó. Az általuk közzétett év szerinti bontás alapján szinte minden vizsgált évben történtek ilyen tulajdonszerzések. (a Magyar Szövetség által feltárt, elkobzással érintett tulajdonokat bemutató interaktív térkép IDE kattintva érhető el – szerk. megj.)
„Ez nem magyarkártya, hanem tulajdonjogi és jogállami kérdés”
Őry Péter a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: szerinte a szlovák politikai térben félrevezető az a beállítás, hogy itt pusztán „magyarkártyáról” lenne szó. Úgy fogalmazott, a háttérben egy rendszerszintű földelkobzási gyakorlat zajlik, amely nemcsak magyarokat, hanem másokat is érinthet, ezért ezt tulajdonjogi és jogállami kérdésként kell kezelni. Azt is kiemelte:
egy jogállamban elfogadhatatlan, hogy a kollektív bűnösség elvére hivatkozva ma is történjenek tulajdonbejegyzések.
Az alelnök külön példaként említette, hogy tudomásuk szerint még
2004. május 1-jén, Szlovákia európai uniós csatlakozásának napján is történtek ilyen bejegyzések.
Ez azért különösen súlyos állítás, mert Szlovákia már akkor is azt hangoztatta nemzetközi és uniós fórumokon, hogy a Beneš-dekrétumok a múlt részét képezik, történelmi jogszabályok, és nem keletkeztetnek új jogviszonyokat. Őry Péter szerint ehhez képest ugyanazon a napon a kataszteri nyilvántartásban mégis konfiskációs bejegyzés történt.
A Magyar Szövetség sajtótájékoztatója (kép forrása: MSZ)
Már Brüsszelbe is eljutott az ügy
Bugár Viktor arról beszélt, hogy az elkobzások kérdésével korábban már az Európai Parlament és az Európai Bizottság is foglalkozott. Elmondása szerint uniós oldalról az volt a kérés, hogy kerüljön elő bizonyíték arra is: használtak-e fel európai uniós pénzt elkobzott területeken. Mint mondta,
az elmúlt két hétben ilyen bizonyítékot találtak, azt feldolgozták, majd Fiala-Butora János jogásszal együtt be is nyújtották az Európai Bizottságnak, ahol az ügy már konkrét munkatárshoz került.
A sajtótájékoztatón ismertetett példa szerint egy, a Szenci járásban fekvő kerékpárút-beruházásról van szó, amely Dénesdtorcsmisérd község (Dunajská Lužná) és Erzsébetmajor (Miloslavov) településeket köti össze, és amelynél Bugár Viktor szerint 900 ezer eurónyi uniós forrást használtak fel. Állítása szerint ez az első olyan ügy, amely az elkobzások és az uniós pénzfelhasználás összefüggését bizonyíthatja.
Szakmai megoldást sürgetnek
Bugár Viktor arra kérte a magyar és a szlovák politikai szereplőket, hogy ha a Beneš-dekrétumok és az elkobzások ügyét a Magyar Péter–Robert Fico-beszélgetés nyomán politikai szinten is napirendre veszik, jogászokat és szakértőket is hívjanak az egyeztetésekhez. Szerinte csak így születhet olyan megoldás, amely nem politikai jelszavakban, hanem jogilag is rendezhető formában zárja le a tulajdonjogi vitát.
SZE/Felvidék.ma
