Új tanulmánya jelent meg Tárnok Balázsnak az International Journal on Minority and Group Rights című nemzetközi szakfolyóiratban. A Brill/Nijhoff gondozásában kiadott folyóirat a kisebbségi jogok és a kisebbségvédelem egyik rangos nemzetközi fóruma. Már önmagában jelzésértékű, hogy a nemzeti kisebbségek uniós védelmének hiányáról szóló elemzés ilyen szakmai közegben kapott helyet.
Tárnok Balázs jogász, a Magyar Szövetség külügyi szakértője. A tanulmányának címe: Minority Rights – A Neglected European Value in the Age of New Challenges (Kisebbségi jogok – elhanyagolt európai érték az új kihívások korában).
Tárnok Balázs a közösségi oldalán úgy fogalmazott: arra keresi a választ, hogyan lehetséges, hogy miközben az Európai Unió a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartását saját alapértékei között tartja számon, a nemzeti kisebbségek védelme mégsem jelenik meg érdemben az uniós politikákban.
A kérdés a felvidéki magyar közösség számára sem elméleti.
A Minority SafePack európai polgári kezdeményezés éveken át éppen azt próbálta elérni, hogy az Európai Unió ne csak általánosságban beszéljen a kisebbségi jogokról, hanem konkrét garanciákat is teremtsen az őshonos nemzeti közösségek védelmére. Felvidéken 68 619 aláírás gyűlt össze a kezdeményezés mellett, ami akkor erős közösségi kiállásnak számított.
A kezdeményezés európai szinten is jelentős támogatást kapott: 11 tagállamban sikerült elérni a szükséges küszöböt, és több mint 1,1 millió hitelesített aláírás gyűlt össze. Ennek ellenére az Európai Bizottság nem indított jogalkotást, az Európai Unió Bírósága pedig 2025 júniusában elutasította a fellebbezést, helybenhagyva a Bizottság döntését.
Tárnok Balázs mostani tanulmánya ennek a tapasztalatnak a tágabb jelentőségére mutat rá.
Állítása szerint a kisebbségi jogok kérdése ma már nem csupán az érintett közösségek ügye. Az Európai Unió hitelességét, belső kohézióját és értékalapú működését is érinti, különösen akkor, amikor az EU más területeken – például jogállamisági kérdésekben – határozottan hivatkozik saját alapértékeire.
A felvetés lényege egyszerű: ha az Európai Unió alapértékként tekint a kisebbségi jogokra, akkor azok védelme nem maradhat puszta deklaráció. Az őshonos nemzeti kisebbségek számára ugyanis nem elvi kérdésről van szó, hanem nyelvhasználatról, oktatásról, kulturális intézményekről, közösségi megmaradásról és politikai láthatóságról.
Tárnok Balázs írása azért fontos, mert a Minority SafePack kudarca után sem engedi lezárni a kérdést. Azt üzeni: az őshonos kisebbségek ügye nem veszített jelentőségéből csak azért, mert Brüsszel nem akart vele foglalkozni.
A felvetés súlya éppen abban van, hogy a kisebbségi jogokat nem szűk közösségi panaszként, hanem európai önvizsgálatként kezeli. Ha az EU a jogállamiság ügyében képes erős nyelvet használni, nehezen magyarázható, miért halkul el, amikor az őshonos nemzeti kisebbségek védelméről van szó.
Szalai Erika / Felvidék.ma
