A magyarság egyik aktuális, ám korántsem újkeletű problémája az elvándorlás. Tapasztalható ez akár az anyaországban, akár az elcsatolt területeken, így nálunk, a Felvidéken élők körében is, hogy sokan a jobb boldogulás reményében a Föld különböző pontjain próbálják ki szerencséjüket. Bár vannak, akik számára ez csak egy ideiglenes állapot és egy idő után jószerivel hazatérnek szülőföldjükre, de legalább ennyi azok száma is, akik maradnak idegenben, és állandó érvénnyel cserélik le hazájukat. A felvidéki magyarok vonatkozásában, főleg a Csehországba való kivándorlásról a Vox Juventae Polgári Társulás végzett kutatásokat. (Ezekről ITT<<, ITT<<, ITT<< és ITT<< olvashat.)
Ennek a jelenségnek a visszafordítására számos hazai törekvés indult, aminek sorába most négy magyarországi fiatal mérnök is bekapcsolódott. Karrierjük során ő maguk is megküzdöttek a menni, kint maradni,hazajönni dilemmával. Most a régen tervezett világkörül útjukat felhasználva próbálják felhívni a figyelmet az értelmiségi kivándorlás nem elhanyagolható társadalmi hatásaira. Remélik, hogy az utazásukkal saját élményszerzésükön felül azt a célt is elérik, hogy néhány külföldön letelepedett honfitársuk hazatér, vagy legalább elgondolkodik a hazaköltözésen, illetve a kivándorlást fontolók közül párakat sikerül mégis itthon marasztalni. Mivel Julianus barát az 1200-as években szintén kelet felé indult a magyarok felkutatására, így névadónak őt választották. Céljuk a figyelem felkeltése a magyar értelmiség nagyarányú kivándorlására, valamint annak társadalmi hatásaira. Fel szeretnék hívni a figyelmet, hogy a külföld sem hozza el mindenki számára „Kánaánt”, hanem inkább kiszámíthatatlan, akadályokkal teli utat jelent. Hangsúlyozni akarják a fiatalok számára a külföldi tapasztalatszerzés fontosságát, de hogy a megszerzett tudást otthon kell kamatoztatni. Megüzenni a kivándorolt értelmiségnek, hogy jöjjenek haza! – olvasható magukról a projekt honlapján.
A fiatal kalandorok június 22-én indultak útnak, és első úticéljukat, Magadant – Oroszország legkeletibb lakott területe, ahova út vezet – valamivel több mint egy hónapos út után el is érték. Ez az etap közel 13 ezer kilométer volt, de a kihívás talán még csak most kezdődik igazán, hiszen innen folytatják tovább útjukat az amerikai kontinensen hosszában áthaladva, majd Dél-Afrikából észak felé érkeznek vissza az öreg kontinensre, s Magyarországra.
A projekt támogatója többek közt az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetséghez köthető Gyere Haza program is, ami hasonló célkitűzésekkel rendelkezik, intézményesített formában.
Csonka Ákos, Felvidék.ma
