Mínuszba fordult a kelet-európai adósság-kibocsátók kockázati osztályzatainak fel- és leminősítési egyenlege a második negyedévben, jelezve, hogy most már e térség adósminősége is romlik, nemcsak Nyugat-Európáé, áll a Moody’s Investors Service Londonban kiadott európai hitelfolyamat-elemzésében.
A nemzetközi hitelminősítő második negyedévi osztályzat-módosításait összegző áttekintés szerint Kelet-Európában a vizsgált időszakban három felminősítésre öt osztályzatrontás jutott, vagyis az egyenleg mínusz 2 volt.
A Moody’s szerint a mérleg a tavalyi második negyed év óta mindig pozitív volt. A hitelfolyamat-ciklus 2005 negyedik negyedévében tetőzött, amikor plusz 47 volt Kelet-Európa adósosztályzat-módosítási egyenlege a felminősítések javára, 48 besorolás-javítással és mindössze egy osztályzatrontással.
A hitelminősítő szerint a kelet-európai adósok egyes szektorokban most kezdik megérezni a nagybani – bankközi – likviditáspiacon tavaly óta terjedő válság és a lassuló gazdasági növekedés hatásait.
A kulcsfontosságú euróövezeti kereskedelmi partnergazdaságok növekedésének lassulása és a felértékelődő kelet-európai valuták lassítják a térségből kiinduló exportot, de Kelet-Európa általános adósminősége még mindezzel együtt is jobb, mint Nyugat-Európáé, áll a Moody’s londoni elemzésében.
A cég szerint a nyugat-európai adósminőség „gyors eróziója” várható az idei második félévben. Ezt mutatja, hogy a Moody’s listáján besorolással szereplő nyugat-európai adósság-kibocsátók közül az idei második negyedévben 21 volt leminősítésre jelölve, és csak ötre volt érvényben felminősítési vizsgálat.
A minősítési felülvizsgálatok a második negyedévben összesen 207,5 milliárd dollárnak megfelelő nyugat-európai adósságot érintettek, és ennek az adósságértéknek mindössze a 3,2 százalékára volt folyamatban felminősítési vizsgálat, áll a Moody’s londoni összesítésében.
A ház ugyanakkor a kelet-európai adósminőség további gyengülésével is számol. Az elemzés szerint a térség gazdaságai a valutaerősödés ellenére is küszködnek az inflációval; a magyar, a cseh és a lengyel jegybank egyaránt szigorította pénzügypolitikáját a kiugró infláció miatt, ami várhatóan nyomást gyakorol a vállalati szektor profitjára.
A londoni elemzői közösségben mindazonáltal most már többségi véleménnyé vált, hogy a forint meredek erősödése és a vártnál jobb legutóbbi inflációs adat véget vetett a magyar jegybank kamatemelési ciklusának. A Cityben az MNB Monetáris Tanácsának hétfőn tartott júliusi ülésére már senki nem várt kamatemelést – a 8,50 százalékos kamatszintet a jegybank nem is módosította -, és megjelentek az első – igaz, zömmel csak 2009-re szóló – kamatcsökkentési jóslatok.
MR
