Hogyan élt a gyermek Jókai, hová járt iskolába és templomba? Mit szeretett, mi érdekelte? Amit az iskolában nem mondanak el, azt élvezetesen elmesélte Szabó Csekei Tímea a Gombaszögi Nyári Táborban a Grendel-sátorban, a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete által szervezett találkozón.
Az előadó pár éve rendkívül gazdag ismeretekkel vértezte fel magát Jókaival kapcsolatban. Szájtátva hallgatta meséit az érdeklődő közönség, akik között voltak Nemesradnótról, Tornaljáról, Tatáról, de még Prágából is. Lelkes Jókai-rajongók.
Szabó Csekei Tímea személyes élményein keresztül idézte meg Komárom és Jókai világát.
Mint elmondta, Léván született és nőtt fel, de családja Komáromhoz is kötődik. Gyermekkorában gyakran sétáltak ki az Erzsébet-szigetre, ahol a Jókai-család kertje volt.
A filagória látványa lenyűgözte, és ez indította el a Jókai iránti rajongását. Bár kezdetben nem olvasta a kötelező olvasmányokat (például A kőszívű ember fiait), Az arany ember mély benyomást tett rá. Később, a járvány idején újra felfedezte Jókait, különösen rövidebb, humorosabb írásait, melyeket szeretne újra kiadni.
A visszaemlékezés során szó esett Jókai családjáról, a komáromi református kollégiumról, a város hangulatáról, valamint arról, hogyan ihlette meg Jókait a helyi figurák és történetek világa.
A komáromiak anekdotái szerint Domonkos híres tokaji borai gyógyító erejűek voltak, és maga Jókai is gyakran utalt az alkohol jótékony hatásaira humoros módon. Domonkos János története az Arany ember egyik ihletője lehetett. A borászat hagyományairól és Bott Frigyes boráról megtudtuk, ezekhez Jókainak is köze van.
Jókai és Komárom emlékezete – séta, emlékek, történetek
Szabó Csekei Tímea nagy lelkesedéssel mesélt Jókai Mór természet iránti szeretetéről és kertészkedési szenvedélyéről, a gasztronómiához fűződő viszonyáról.
A Komáromban zajló „Jókai nyomában” játékos séták célja, hogy családoknak és gyerekeknek egyaránt élményt nyújtsanak. Térképpel, feladatokkal, idézetkereséssel és szobrokkal színesítve lehet felfedezni a Jókaihoz kötődő helyszíneket.
A program része például Petőfi Sándor „A Dunán” című versének története is, melyet a Duna-szigeten írt, amikor 1842-ben meglátogatta Jókait és annak családját. A séta során olyan kérdések is felmerülnek, mint: vajon mit mutatott meg Jókai Petőfinek Komáromból?
Az előadó sok képet és korabeli szemelvényt ismertetve arra buzdított mindenkit, hogy fedezze fel Jókai rövidebb, humoros írásait, és látogasson el Komáromba, ahol a múlt és az irodalom ma is élő kapcsolatban van egymással.
Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma