Január 1-jén, karácsony nyolcadnapján a katolikus egyház Szűz Mária istenanyaságára emlékezik.
A Mária ünnepe vagy Szűz Mária, Isten anyja ünnepe parancsolt ünnep és a polgári év első napja. Ez a nap egyben a béke világnapja is, melyet 1968-ban, a hidegháború idején rendelt el VI. Pál pápa, majd 2000-ben az ENSZ ugyancsak a jeles napok közé sorolta és a nemzetközi béke világnapjává nyilvánította.
Első királyunk Szent István, Szűz Máriának ajánlotta fel országát, így lett a Magyar Királyság Mária országa – Regnum Marianum.
Mindezek tudatában az új esztendőben méltán érezhetjük magunkat az isteni gondviselés és Szűz Mária közbenjárásának kegyelmében.
Eleink az esztendő első hónapját Boldogasszony havának is nevezték. A magyar népet az év ünnepköreiben végigkíséri a Boldogasszonyság, mint az anyaság gondoskodó szeretete.
Ezen az ünnepen Szűz Máriát, mint Isten Anyját tiszteli az egyház. Hitvallás ez az ünnep, mely azt hirdeti, hogy Jézus valóságos Isten és valóságos ember. Ő az, aki kiengesztelte Istent az emberiséggel.
Ő tette lehetővé, hogy az ember újra teljes összhangba kerüljön Istennel, önmagával, a többi emberrel és az egész teremtett világgal.
A Szűz anyasága öröktől fogva ott volt Isten megváltó tervében, s amikor elérkezett az idők teljessége, megtörtént az, ami a természet rendjében sem azelőtt, sem azóta nem fordult elő: anya lett a szűz és fia született: Jézus, a Megváltó.
Pompeo Batoni: Madonna a Gyermekkel,1740, részlet (Fotó:Wikimedia)
Már az ószövetségi szentírásban jövendölések hangzottak el a Megváltó anyjáról:
-Kígyótipró asszony: A bűnbeesés után a kígyó vereségét jelzi előre az isteni szó: „Ellenségeskedést vetek közéd és az asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja fejedet, te meg a sarkát veszed célba” (Ter. 3,15).
-Szűz Anya: Ácház király kapta a jövendölést, ami a szabadulás jele: „Íme, anya lesz a szűz és fia születik, és Emmánuelnek fogják hívni” (Iz. 7,14–16).
-Betlehemben szüli meg fiát: „És te, efratai Betlehem, kicsiny vagy ugyan Júda fejedelmei között, mégis belőled származik nekem az, aki uralkodni fog Izrael fölött. Származása az ősidőkre, a régmúlt időkre megy vissza. Ezért elhagyja őket az Úr, míg nem szül az, akinek szülnie kell, és testvéréhez, Izrael fiaihoz vissza nem tér a maradék” (Mik. 5,1–5).
-A Megváltó anyja egy lesz az Úr szegényei közül: a Messiás országa ugyanis a kicsinyeké, a szegényeké lesz, akik nem hadakozással, hanem engedelmes szolgálatukkal nyerik el részüket ebben az országban (Szof. 3,12; Zsolt. 149). Mária, a Messiás édesanyja, „az Úr szolgáló leánya” az első a kicsinyek között, akinek alázatos szolgálata megnyitotta az utat a megváltás előtt.
-Ujjongani fog a boldogságtól: Jövendölések szólnak Sion leányának, Jeruzsálem leányának boldogságáról, ami abból fakad, hogy benne lakik az Úr (Szof. 3,14–15; Mik. 4,8,10; Jer. 31,22). Ez a Szűz anyaságában vált valóra, akit ezért mond boldognak minden nemzedék, és a magyar nép Boldogasszonynak nevezi, míg a székelyek és a csángók pedig Babba Máriának.
Csíksomlyói Babba Mária kegyképe (Fotó: bucsujaras.hu)
A Jelenések könyvének látnoka így beszél a mennybe felvett asszonyról, akinek képe az egyházra is utal:
„Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, kinek öltözete a Nap volt, lába alatt a Hold, fején pedig tizenkét csillagból álló korona” (Jel. 11. fejezet).
Az egyház tanításának dogmái szerint az Isten Anyját így nevezik:
Mária – Theotokosz, mondják a görögök. Mater Dei, mondják a latinok. Isten Anyja, mondjuk magyarul a dogmát, amit az efezusi zsinat 431-ben fogalmazott meg. Minden, amit Máriáról hiszünk és hirdetünk, e misztériumban gyökerezik. Ezt a hitigazságot ünnepli az egyház január elsején.
Az esztendő első napja összetett ünnep, a néphitben Kiskarácsony napjának is nevezik.
Ezen a napon a polgári év kezdetét is ünnepeljük. és „Istentől megáldott, békés, boldog újévet kívánunk” egymásnak, és templomainkban felhangzik az áldáskérő ének:
„Ó szép Jézus ez Újesztendőben légy híveidben,
Ó Mária esedezz érettünk édes reményünk,
Hogy ez Újesztendőben minden ügyeinkben
Lehessünk Jézus drága kedvében.”
Forrás: Magyar Kurír, Katolikus Lexikon
Berényi Kornélia/Felvidék.ma
