A Bécsben megjelenő, de az egész világ magyarságához szóló Bécsi Napló 46. évfolyamának 6., a 2025-ös év utolsó számának hasábjain ismét érdekes cikkeket találnak az olvasók.
Hiller István 2025: Hol a jövőnk? című elemzése az advent fogalmának kifejtésével indul, majd a világ gazdaságának aktualitásait taglalva kitér az áprilisi magyarországi országgyűlési választásokat megelőző várakozásokra. Martos Péter Ausztria-Magyarország: „A két szomszédvár” című cikkében a jelenlegi magyarországi gazdaság helyzetét, valamint Lázár János kijelentéseit és munkásságát írja körül. Varga János, a Pázmáneum rektora Visszafordítva élni címmel advent üzenetéről, életünk aktuális problémáiról és a hit fontosságáról ír. Keszég Károly a német kormány intézkedéseit részletezi, amellyel az ország biztonságát szeretnék garantálni, illetve az ezzel kapcsolatos reakciókat fogalmazza meg. Másréti Kató Zoltán Búcsú a demokráciá(k)tól címmel az Amerikai Egyesült Államok politikai irányultságát veszi górcső alá, kivetítve az ottani intézkedések hatásait a világ országaira. A szerző ezzel kapcsolatosan írja:”Kísérletezzenek bátran az amerikaiak, ha ennyire megunták a demokráciát. Kóstoljanak csak bele nyugodtan más típusú kormányzásba, aztán legfeljebb visszasírják majd a régi szép időket. Amikor már késő. Mi viszont nagyon sokan a kelet-közép-európai térségben nem untuk meg a demokráciát, azon egyszerű oknál fogva, hogy csak alig néhny évtizede kóstoltunk bele.”
Paládi Renáta ezúttal is az egyre súlyosabb következményekkel járó orosz-ukrán háború alakulásáról ír. Tomó Margaréta a Szerbiában zajló aktuális eseményekről, Csinta Samu az RMDSZ kongresszusának programjáról, főleg a Székely himnusz körül kialakulr vitáról számol be. Közlik a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége közgyűlésének zárónyilatkozatát, amelyben összefoglalják mindazon tényezőket, amelyek a Nyugat-Európában működő magyar szervezetek jövőbeli létezését, az ott élők identitásának megőrzését segítik. Részletesen írnak azokról a megemlékezésekről, amelyeket egész Ausztria-szerte tartottak az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából.
Németh Ádám tanulmánya a Jóllét a túlképzettség tükrében címmel felsorolja azoknak a kutatásoknak az eredményeit, amelyeket az Osztrák Tudományos Akadémia és a Corvinus Egyetem folytatott az Ausztriában élő, oda költöző, ott dolgozó magyarokkal kapcsolatosan.
Blaskó Katalin beszámolójában a Bécsi Collegium Hungaricumban tartott, Jókai születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett konferenciáról olvashatnak. Bognár László a Kufstein konferenciák folytatásaként Bécsben megvalósított tanácskozásról írt összefoglalót, ahol az ausztriai magyarság sokrétegű valóságát vizsgálták neves előadók tolmácsolásában.
Molnár Ilona a Komáromban megrendezett III. Lehárfesztivál programját részletezte, Pozsony méltón emlékezett címmel pedig a Magyar Tudományos Akadémia megalapításának 200. évfordulója alkalmából Pozsonyban a Szövetség a Közös Célokért társulás társszervezésében megrendezett konferenciáról, illetve a szlovák fővárosban az évfordulóval kapcsolatos egyéb rendezvényekről számolnak be.
Olszewski Ágnes Hogyan lett a lengyel-magyar barátságból lengyel-magyar helyzet? című terjedelmes tanulmányában a lengyel-magyar kapcsolatok történelmi gyökereit és a jelenlegi helyzetet tárja fel. Dávid Ferenc az 1956-os forradalomban résztvevő mecseki szabadságharcos csoport eddig ismeretlen tevékenységét mutatja be írásában.
Csire Márta Vámos MikIós bécsi látogatásáról, a vele való találkozásról, munkásságáról, irodalmi tevékenységéről ír. Turai Kamil Krasznahorkai Lászlóról, a friss magyar irodalmi Nobel-díjasról, mint gyerekkori jóbarátjáról emlékezik meg. Bődy Pál nagyon időszerű témát jár körül Tudománypolitika Magyarországon: múlt és jövő című tanulmányában. Köszöntik a hetvenéves Szakály Sándor történészt, a Veritas Kutatóintézet és Levéltár vezetőjét, és búcsúznak a Bécsi Napló munkatársától, a költő S.Csoma Jánostól. Tóth Máté Jókai a jelenben címmel arról ír, hogy mit jelent a 200 évvel ezelőtt született író a jelen emberének, mennyire olvasottak művei és mit lehet tenni azért, hogy a gyerekekhez és a fiatalokhoz eljussanak alkotásai. Két cikkben köszönnek el Bécs emblematikus. a magyar konyha ízeit tálaló Ilona vendéglőtől, amely bezárta kapuit, pedig a bécsi magyarság egyik találkozóhelye volt.
A Bécsi Napló ezúttal az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesületének felhívására született alkotások közüi válogatta a folyóirat illusztrációit. Az alkotásokhoz Lengyel Ferenc írt kommentárt. A folyóirathoz mellékelték a főszerkesztő, Deák Ernő új évi üdvözletét, jókívánságait, és felhívja az előfizetők figyelmét, hogy anyagi támogatásukra továbbra is számítanak.
A felsoroltakon kívül több, érdeklődésre számot tartó írás teszi teljessé a Bécsi Napló legutóbbi számát, és egyben közlik a 2026-os évfolyam első számában sorra kerülő cikkek címét, előzetesét is.
Kellemes olvasást, jó szórakozást!
BM/Felvidék.ma
