Mint már arról beszámoltunk, a besztercebányai Thurzó-ház időszaki tárlata az ötszáz évvel ezelőtt zajló bányászfelkelésnek állít emléket. Az időszaki tárlathoz kapcsolódva a Thurzó-ház egyik földszinti kiállítótermében helyezték el Flache Gyula monumentális méretű bányásztrilógiájának darabjait. A magyar festőművész életének jelentős részét Besztercebányán élte le, számos festménye ma is látható az egykori bányavárosban.
Flache Gyula 1892. november 7-én született Budapesten, Flache Károly kereskedő és Hackenmüller Anna fiaként. 1910-től a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskola növendéke volt, ahol Ferenczy Károly tanítványa volt. Később a Bécsi Képzőművészeti Akadémián folytatta tanulmányait, ahol Gustav Klimt és Heinrich Rauchinger voltak a mesterei. Tanulmányútja során Münchenben is megfordult.
A festőművész rajzolóként szolgált az első világháborúban. Még az első világégés időszakában telepedett le Besztercebányán, ahol ötven éven át élt és alkotott.
1920-ban megalapította a Szlovenszkói Képzőművészek Egyesületét, amelynek bő egy évtizeden át volt a vezetője. 1945 után már nem volt lehetősége kisebbségi társadalmi és szakmai tevékenységének folytatására.
Főleg portréfestészettel, csendéletekkel, tájképekkel és figurális kompozíciókkal foglalkozott. Az alkotási technikák közül az olajfestészetet részesítette előnyben. Rajzai, pasztelljei, sőt szobrai is fennmaradtak.
Több alkotásán megjelenik Besztercebánya látképe, figurális kompozícióiban pedig a bányavároshoz illeszkedő témák is visszaköszönnek.
Mint a besztercebányai időszaki kiállításról szóló kiadványban magyar nyelven is olvasható:
„Flache Gyula harmincnyolc éves korában a Nemzeti Ház belső tereit három monumentális festménnyel díszítette, melyek a város bányászati múltját örökítik meg.”
E három alkotás látható a már említett időszaki kiállításon. A triptichon egyes részei vászonra festett olajfestmények. Elnevezéseik nem eredetiek és nem a szerzőtől származnak, hanem besztercebányai művészettörténészek utólagos, kiegészítő elnevezései – jegyzik meg a kiadványban.
A Bányászcsoport, Az első bányászmester beiktatása és A falusiak csodálják a várost című alkotások igen hányatott történelmet éltek át. A Nemzeti Házból a festményeket az akkori modern Praha moziba helyezték át, a vasútállomás közelében. A Garam medrének szabályozásakor a mozit lebontották, a festmények pedig a romok alá kerültek.
Milan Šoka, a történelmi osztály akkori vezetője, egyben a Közép-Szlovákiai Múzeum akkori igazgatója mentette meg, és személyesen szállította az alkotásokat a múzeumba. A festmények a mai napig az intézményben láthatók.
A hányatott sorsú alkotásokat 2025-ben Štefan Kocka restaurálta. Így a Thurzó-házbeli tárlaton már régi pompájukban csodálhatják meg a festményeket.
Flache Gyula hetvennégy éves korában, 1967. szeptember 17-én hunyt el. A besztercebányai evangélikus temetőben nyugszik.
Pásztor Péter/Felvidék.ma







