Bár az Európai Unió 2014–2020 közötti költségvetése jelentősen csökkent, a közép-kelet-európai országok többsége (Csehországot leszámítva) a következő hét évben jól jár. Szlovákia és Magyarország uniós támogatása a következő ciklusban megnő.
Természetesen Robert Fico kormányfő is örül, hiszen az EU következő költségvetési ciklusában Szlovákia a legutóbbinál közel 2 milliárd euróval magasabb támogatással számolhat. Arról már nem szívesen beszél a kormányfő, hogy Szlovákia az előző költségvetési időszakban a számára megítélt 11 és fél milliárd eurós keretnek a felét sem volt képes felhasználni. Mivel a megítélt összegnek durván a felét kell befizetnie a brüsszeli büdzsébe, Szlovákia valójában többet fizetett be az uniós kasszába, mint amennyit onnan visszakapott. Ezt pedig valamennyien megérezzük, az utolsó gyerekig .
Brüsszel messzire van, mondhatnánk, különösen mi, az ország déli régióiban élő magyarok, s különösen azoknak a tényeknek az ismeretében, amelyekről már a sajtóban is beszámoltunk. A 2007–13-as támogatási időszakban a tömbmagyarság által lakott régiók támogatása messze elmaradt az országos átlagtól. Kevesebb jutott környezetvédelemre, árvízvédelemre, vidékfejlesztésre, tulajdonképpen mindenre. A kormány önkormányzatokat sanyargató részadó-csökkentése ugyanakkor mindenkit egyformán érintett, a fejlődő és a lemaradott régiókat, településeket is.
Magyarán: a befizetett adóinknak egyre kevesebb részét kapjuk vissza.
Egy dolog az elutasított, más a megítélt, és ismét más a megkapott támogatás. Magyarországon például a legszegényebb önkormányzatok pályázati önrészének a terhét az állam vállalja át. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy azok a települések, amelyek a múltban azért nem pályáztak uniós forrásokra, mert még az öt százalékos önrészt sem tudták előteremteni, végre helyzetbe kerülnek. A kormány a települések adósságainak átvétele után tehát tovább folytatja az önkormányzatok konszolidálását. Ráadásul életbevágóan fontosnak tartja a „megtartó” vidéket.
Magyarán: komolyan veszi azt az egyszerű alaptételt, hogy a 3 152 település és azokban lakó polgár alkotja az államot.
Nem szerencsés a szomszéd tehenével példálózni, de a szlovák kormányfő keríthetne egy kettőslétrát, és átkukkanthatna a szomszédba, mit tervez az a polgári kormány, amelyet az euroszocialisták, eurozöldek és hasonló keretlegények gyülekezete folyton a vádlottak padján szeretne látni.
Magyarán: komolyan kéne már venni Szlovákiában is, hogy 2 891 község és azokban lakó polgár alkotja az államot.
Őry Péter, Felvidék.ma
A szerző az MKP önkormányzati és közigazgatási alelnöke
