A 26. Bálványosi Szabadegyetem és Nyári Táborban pénteken tartották a nemzetpolitikai kerekasztalt, melyen a felvidéki magyarság részéről Berényi József MKP-elnök vett részt. A fórumon szó volt a szórványmagyarságról, a magyar gazdaság helyzetéről, a közmédia átalakításáról és a programban szerepelt a hidegháborús veszélyről rendezett pódiumbeszélgetés is. A külhoni magyar oktatás is terítékre került. Az eszmecserére „Hét vezér, egy irány? Merre visszük végzetünk?” címmel került sor. A moderátor Répás Zsuzsanna (nemzetpolitikai szakértő, főosztályvezető, MMA T) volt. Berényi József további vitapartnerei voltak: Brenzovics László (elnök, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség), Horváth Ferenc (elnök, Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség), Hordósi Dániel (alelnök, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége), Pásztor István (elnök, Vajdasági Magyar Szövetség), Szilágyi Zsolt (elnök, Erdélyi Magyar Néppárt) és Potápi Árpád (nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Miniszterelnökség).
A bevándorlásokról szólva Berényi József elmondta, hogy ez a kérdés érinti Szlovákiát és a felvidéki magyarokat is. „Egy évvel ezelőtt erről a témáról még egyikünk sem beszélt. Ez is azt mutatja, hogy a világ egyre kiszámíthatatlanabbá válik” – mondta. Tájékoztatta a résztvevőket, hogy Szlovákiában 6 olyan intézmény van, ahol bevándorlókat fogadhatnak, ebből négy (az újonnan alakulóval már öt lesz) olyan településen, ahol magyarok is élnek. Szólt a bősi népszavazásról is, amelyre megértéssel tekint, hiszen azt is tudatosítani kell, hogy ezen a településen épült meg a víztároló, és az is lehetséges, hogy a bevándorlók nem mindegyikének békés az itt-tartózkodási célja. „Erre azért illik odafigyelni! Ha bejutunk a parlamentbe, egy olyan törvényt akarunk elfogadtatni, hogy a helyi önkormányzat jóváhagyása nélkül környezetvédelmi vagy bevándorlási ügyben ne dönthessen a kormány, tehát ebben a kérdésben a helyieknek vétójoguk legyen” – mondta Berényi József. Arról is szólt, hogy a görög válság is közvetlenül érint bennünket, hiszen Szlovákia komoly pénzekkel érdekelt a görög válság alakulásában.
A felvidéki magyarság helyzetéről szólva az MKP elnöke először az oktatásügyről szólt. „Ismét ott tartunk, hogy a felvidéki magyaroknak meg kell védeniük az iskoláikat” – hívta fel a figyelmet. Az eredeti kormányelképzelés szerint a 260 magyar alapiskolákból 110 volt veszélyeztetve, idén szeptemberben be kellett volna őket zárni. A kormány egyéves haladékot adott, ezzel a probléma nem oldódott meg, de egy komoly összefogás alakult ki a kisiskolák megmentése érdekében a civil szféra és a politika szintjén.
A helyhatósági választásokról tájékoztatva elmondta, hogy a Magyra Közösség Pártja a harmadik legerősebb pártként szerepelt a választásokon, csak a kormányzó Smer és a Kereszténydemokrata Mozgalom adott több polgármestert, mint az MKP. „Ez komoly erődemonstráció volt a részünkről, azzal a megjegyzéssel, hogy tudatában vagyunk annak, hogy érzékeny veszteségeink is vannak” – mondta az MKP elnöke.
Az új köztársasági elnökkel, Andrej Kiskával kapcsolatban elmondta: „Ez a köztársasági elnök nem árt, de egyelőre nem is használ nekünk”. A magyarok jelentős számban szavaztak rá, ezért jogos az az elvárás vele szemben, hogy a magyarságnak a megmaradásuk érdekében tett lépéseit nyitottan fogadja, és ezzel hozzájárulhatna egy konstruktív vita indulásához.
A Magyar Közösség Pártja megfogalmazta az önkormányzatiság koncepcióját, amely oktatási és kulturális önkormányzatban gondolkodik, megfogalmazza a szórványmagyarság területén szükséges intézményrendszert, a tömbmagyarság számára pedig a területi önkormányzatiságot. Az írott szövegben következetesen önkormányzatiságot használnak, mert Szlovákiában az autonómia fogalmát a szlovák közbeszéd elvitte a véres polgárháború keresztüli határmódosítás irányába. Az MKP arra törekszik, hogy vitát kezdhessünk erről a szlovák közélettel is, és erre eddig kedvező visszhangok is mutatkoztak.
„A választási programunk szerves része lesz ez az anyag. Ez nélkül nem állítható meg az a népességfogyás, melyet az elmúlt 25 évben tapasztaltunk” – mondta Berényi József. Elmondta azt is, hogy a lakossági fórumokon az önkormányzatisági koncepció olykor az ún. nemzeti romantika kategóriájába került, az emberek értik annak szükségességet, de elsősorban munkahelyeket, új utakat, jól működő egészségügyet akarnak. „Ezek a dolgok – persze – összefüggenek, hiszen éppen az ilyen jellegű önkormányzatiság megvalósításával tudnánk kikerülni abból a csapdahelyzetből, amit velünk szemben alkalmaz a szlovák politika” – mondta az MKP elnöke. Az önkormányzatiság megvalósulásával ugyanis bizonyos hatáskörök a kormánytól a regionális önkormányzatokhoz kerülnének, és azok hatékonyabban tudnának a területükön élő polgárok érdekét képviselni.
Szlovákiában jövő márciusban lesznek a parlamenti választások, és az MKP számára ez egy rendkívül fontos kihívás. Nyitott listával indulnak azok irányába, akik támogatni tudják a programjukat. „Nem csak a parlamentbe jutás a célunk. A kormányváltásban vagyunk érdekeltek” – hangsúlyozta Berényi József.
ON, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”55140,55163″}
