Brüsszel radikális tervei szerint a tagállamoknak energiaválság idején akár saját ipari fogyasztóik rovására is ki kellene segíteniük regionális partnereik háztartásait és más védett fogyasztóit. A Bizottság a jövő héten napvilágot látó energiabiztonsági csomagban a kormányközi megállapodások aláírás előtti kontrollját javasolja majd, de nem tenné jogilag kötelezővé észrevételeinek elfogadását. Negyven százalékos piaci részesedés fölött az energiacégeknek be kell majd avatniuk Brüsszelt és a tagállami regulátorokat minden olyan kereskedelmi szerződésbe, ami az energiabiztonság szempontjából közvetlen jelentőséggel bír. Előreláthatóan a szlovák Slovnaftot birtokló MOL-t is érinteni fogja ez a klauzula.
Brüsszel első ízben kíván érvényt szerezni a tagállamok közötti szolidaritás elvének, ha az Unió egyik vagy másik tagjánál válságba kerülne az energiaellátás. A Bizottság merész elképzelései szerint a regionális alapon külön csoportokba osztott tagállamok válság esetén egymás segítségére sietnének, közösen biztosítva az úgynevezett védett fogyasztók (háztartások, egészségügyi intézmények, stratégiailag fontos ipari létesítmények) gáz- vagy villamos áram ellátását.
A szolidaritásról szóló rendelettervezet értelmében Szlovákiának súlyos energiaellátási válság esetén, akkor is az német vagy a lengyel háztartások segítségére kell sietnie energiaszállítással, ha saját ipari fogyasztóit emiatt nem tudja megfelelően ellátni. A modell természetesen fordított irányban is működne.
A szolidaritás konkrét módjának a kidolgozását, a védett fogyasztók körének meghatározásával egyetemben a Bizottság az azonos régiókba sorolt országok hatóságaira bízná. A tervek szerint az EU tagállamait összesen kilenc régióra osztanák. Szlovákia a németekkel, a lengyelekkel és a csehekkel lenne közös régióba. Magyarország Ausztriával, Horvátországgal, Szlovéniával és Olaszországgal kerülne közös kalapba. A kezdeményezés célja a tagállamok közötti energia-együttműködés fokozása. A Bizottság alapvetően a 2014-ben elvégzett energiaellátás-biztonsági átvilágítás és stressz teszt tapasztalatai alapján osztotta egy csoportba az országokat. Az adott csoporton belül elvárás lesz a gáz kétirányú áramlásának a biztosítása.
A Bizottság egy másik javaslata is változtatna az eddigi játékszabályokon azzal, hogy kezdeményezi az EU-tagállamok és harmadik országok között a jövőben készülő kormányközi energiaszállítási megállapodások előzetes kontrollját.
A problémák megelőzése végett, Brüsszel most még az előtt bele kíván látni a lapokba és górcső alá venni az uniós szabályoknak való megfelelést, hogy a megállapodások aláírására sor került volna. Ezért a tagállamoknak hivatalosan notifikálniuk kellene Brüsszelben a tárgyalások megkezdését, és a tárgyalási folyamat során végig képben kellene tartaniuk a Bizottságot. A testület még a végső aláírás előtt véleményezné a szerződés tartalmát, amit nyilvánosságra is hoznának.
A csomag talán legellentmondásosabb eleme az a javaslat, ami a kereskedelmi szerződések nagyobb átláthatóságának biztosítására irányul. A testület érvelése szerint ahhoz, hogy megalapozott energiabiztonsági cselekvési tervet dolgozhasson ki ellátási válsághelyzetek kezelésére, átfogó képet kell kapnia a tényleges helyzetről, ideértve a cégek által kötött kereskedelmi szerződéseket.
Az új szabályok értelmében ezért a Bizottságnak és a tagállami hatóságoknak (alapvetően a független szabályozó hatóságok) közvetlen hozzáférésük lenne olyan speciális kereskedelmi szerződésekhez, amelyeknek közvetlen relevanciájuk van egy egész ország vagy régió biztonságos ellátása szempontjából. A jövő héten véglegesülő javaslat jelenlegi verziója szerint nagyfokú piaci koncentráció esetén ilyen helyzet állna elő. Ennek megfelelően az energiacégeknek 40 százalékos piaci részesedés esetén a fenti feltételnek megfelelő kereskedelmi szerződés teljes szövegét hozzáférhetővé kellene tenniük a Bizottság és a független tagállami regulátorok számára. Ugyanez lenne a kötelezettség, ha az eladó (például a Gazprom) piaci részesedése eléri egy adott országon vagy régión belül a 40 százalékot.
A 40 százalékos küszöbérték alapján, jelenleg Szlovákia, Magyarország, Finnország, Lengyelország, és Lettország nagy valószínűséggel ebbe a kategóriába esne, ami a régiónk esetében elsősorban a MOL-ra vonatkozhat. De, például Németországot, Olaszországot vagy Csehországot, illetve cégeik szerződéseit nem érintené.
EU-források hangsúlyozzák, arról van szó, hogy a Bizottság világos képet alkothasson az ellátásbiztonságot esetlegesen fenyegető kihívásokról, amelyek uniós vagy regionális szinten megfelelő intézkedéseket tehetnek szükségessé. Kizárólag a jövőben megkötendő kereskedelmi szerződésekbe pillanthatna bele Brüsszel és azok tartalmát bizalmasan kezelnék, miként azt versenyjogi ügyekben is teszik.
„Nem fogjuk arra kérni a cégeket, hogy módosítsák a szerződéseket” – szögezte le egy illetékes.
A négyrészes csomaghoz tartozik még a cseppfolyós halmazállapotú földgázról (LNG-ről) szóló európai stratégia előterjesztése. Ez aláhúzza, hogy az EU-ban már jelenleg is rendelkezésre áll elegendő LNG-kapacitás, ezek azonban egyenlőtlenül oszlanak meg földrajzilag a tagállamok között. Feladatként határozza meg a tagállami energiarendszerek egymással való összeköttetésének megteremtését Közép- és Délkelet-Európában. A horvátországi Krk szigetén például új LNG-terminál megépítését jelölik meg, ahonnan továbbítanák Magyarországon keresztül Szlovákiába is a cseppfolyósított gázszállítmányokat.
EU-források rámutatnak, hogy a vezetékes és a cseppfolyósított gáz ára egyre jobban közelít egymáshoz, ami Európa energiaellátásában is ígéretes lehetőségeket nyit meg a diverzifikáció, a kínálat növekedése és az árak leszorítása előtt.
Bruxinfo/SZL, Felvidék.ma
Fotó: Petra Áčová, anc
