Egy kedves olvasónk levélben fordult szerkesztőségünkhöz, melyben egy portálunkon megjelent hírrel kapcsolatosan fejti ki véleményét. Olvasónk Petőcz Kálmánnak, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szóvivőjének a Sme napilapban közölt jegyzetét, illetőleg az abban tett – véleménye szerint – valótlan állításokat kifogásolja illetve helyesbíti. Az alábbiakban ezt az olvasói levelet közöljük, változatlan formában.
Nyílt levél
Tisztelt Felvidék Ma Szerkesztőség !
Kérjük szíveskedjenek helyesbíteni Petőcz Kálmán úrnak, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szóvivőjének a SME napilapban csütörtökön megjelent jegyzetében közzétett valótlan állítását, melyről Önök is beszámoltak a Szlovákia a szlovákoké című cikkükben ( lásd itt ) Idézem: „ A földrajzi nevek használatának ilyetén szabályozása olyan, mint amilyet a történelmi Magyarország Országgyűlése1898-ban fogadott el. Ez a jogszabály ugyancsak előírta, hogy minden hivatalos dokumentumban, többek között a tankönyvekben is, csak államnyelven szerepelhetnek a települések nevei.”
A Petőcz úr által említett „jogszabályban” (mely egyébként nem más, mint az 1898. évi IV. törvénycikk a község- és egyéb helynevekről) ugyanis nem a hivatalos nyelvről van szó, hanem a hivatalos névről, bármilyen nyelven. A törvény azt mondja, hogy egy településnek csak egy hivatalos neve legyen és szó sincs arról, hogy az a bizonyos helységnév milyen nyelven szerepeljen a nyilvántartásban, sőt a törvény arról határoz a második paragrafusában, hogy a település hivatalos nevét meghatározni úgy kell, ahogyan azt a községek szeretnék, idézem: „ az illető községek igényeinek meghallgatásával állapítsák meg a helységneveket” .
A törvénycikkben nincs szó arról,hogy milyen nyelvű legyen a helység hivatalos neve, hanem azt mondja, hogy a miniszter és helységneveket megállapító bizottság a munkáját úgy végezze, hogy hivatalos név megállapításánál „ az érdekelt községek óhajának lehető figyelembevételével gyakorolja”.
Továbbá a 3. § így határoz: „ A községek külterületén fekvő telepek, puszták, havasok, továbbá egyéb jelentékenyebb lakott helyek, a mennyiben külön elnevezéssel még nem birnának, ilyennel ellátandók. Az elnevezése felett, a tulajdonos vagy a tulajdonosok egyenes állami adó alapján számított többségének megállapodása alapján, a községi törvény szerint illetékes község képviselőtestülete határoz; mely határozat jóváhagyás végett első sorban a törvényhatósági közgyűléshez, végleges döntés végett pedig a belügyminiszterhez terjesztendő fel.”
4. § „A község- és egyéb helyneveknek, valamint az azokban beálló változásoknak nyilvántartása czéljából a m. kir. központi statisztikai hivatal állandó országos törzskönyvet vezet, a mely egy e végből alakitandó »Országos községi törzskönyv-bizottság« szakszerü támogatása, felügyelete és ellenőrzése alatt áll. E bizottság feladata továbbá javaslatot tenni: a) a hivatalos helynevek helyes irására; b) a többnevü községek részére a hivatalos név kijelölésére; c) a többszörösen előforduló község- és egyéb helynevek kiküszöbölésére;…”
5. § „….a községek közvetlen rendelkezése alatt álló intézetek és üzemek ügykezelésében, a nyilvánossági joggal biró iskolákban használt tankönyvekben és térképeken, ugyszintén ezeknek az iskoláknak nyilvánosság elé kerülő nyomtatványain, valamint pecsétjein és bélyegzőin, végül a közjegyzői iratokban – tekintet nélkül arra, hogy a felsorolt iratok, tankönyvek, nyomtatványok, pecsétek, bélyegzők stb. az állam hivatalos nyelvén vagy más nyelven vannak-e szerkesztve, – kizárólag a község hivatalos neve használandó azon irásmód szerint, a mint az az országos községi törzskönyvben vezettetik.” Tehát a község hivatalos neve lehet magyar vagy nem magyar is, semmilyen szó nem esik arról,hogy a község neve csak magyar lehet a nem magyarok által lakott területen!!! Továbbá így folytatódik a szöveg a nem hivatalos helynevek használatáról:” A nyilvánossági joggal biró iskolákban használt tankönyvekben és ezen iskoláknak a nyilvánosság elé kerülő nyomtatványain a hivatalos név mellett az ettől eltérő történeti vagy közhasználatu elnevezések magyarázólag való feltüntetése nem esik a szakasz rendelkezése alá.” Tehát a hivatalos név mellett magyarázólag szabadon, nyilvánosan használható a hivatalostól eltérő közhasználati név is. Akii szeretné megtalálni a kizárólagos magyar nyelvhasználatra vonatkozó mondatot, még csak az úgynevezett hivatalos nyelvre vonatkozó mondatot sem fogja megtalálni.Petőcz úr összetévesztette a hivatalos nevet a hivatalos nyelvvel.
A hivatalos helységnevet ugyanis a törvénycikk szerint az ott lakók igényeinek megfelelően kell meghatározni, olyan nyelven, amilyenről az ott lakók döntenek. Részletesen a törvénycikk itt olvasható.
Tisztelettel
ND
Felvidék Ma
-szd-
