(Fénykép- és videógalériával) A Széchenyi István Polgári Társulás és a Pázmaneum Társulás szervezésében került sor a révkomáromi Selye János Gimnázium dísztermében május 7-én Mindszenty József halálának 35. évfordulója tiszteletére készült Tarics Péter: Állok Istenért, egyházért, hazáért- Mindszenty József oltárköve című monodráma egy felvonásban és hat képben való bemutatására.
Az ősbemutatón – amelyen telt ház volt – magas egyházi méltóságok is megjelentek. Jelen volt Mons. ThLic. Róbert Bezák CSsR., nagyszombati érsek és Dr. Erdő Péter, bíboros, prímás, Budapest-esztergomi érsek is. Rajtuk kívül több lelkiatya, városi képviselők, különböző egyházi és társadalmi szervezetek képviselői, iskolaigazgatók is jelen voltak.
Róbert Bezák és Erdő Péter
A megjelent vendégek és a nézőközönség üdvözlése után elsőként Róbert Bezák nagyszombati érsek szólt a jelenlevőkhöz, aki kiemelte Mindszenty bíborosnak az Isten, az Egyház és a népe melletti elkötelezettségét. Szavai szerint az Ő életpéldája azt mutatja, hogy meg kell maradni önmagunknak, nem szabad rossz kompromisszumokat kötnünk. A hercegprímás a sokféle megpróbáltatás közepette is megmaradt az igazság útján és ezáltal hitvallása példaértékű számunkra. Mindszenty élete arra buzdít, hogy hallgassunk lelkiismeretünk szavára. Mindig az egyenes úton járjunk, mert ennek alapján ítéli meg Isten életünket, ahogy Mindszenty bíboros életét is eszerint értékelte.
A nagyszombati érsek beszédét követően Erdő Péter magyarországi bíboros köszöntötte a jelenlevőket. Az esztergomi prímás kiemelte: „Mindszenty élete is megmutatta azt, hogy ennek a térségnek a népeit egyetlen kategória szerint kezeli a történelem. Egyetlen, nagy kategóriába kerültek bele abba az ateista diktatúrába is, ami minden egyes országban megpróbálta eltörölni a hitet és az egyházat. Mindszenty József tanúságtétele hasonlít más főpapokhoz is. Mindegyiküknek megvolt a sajátos jelleme és minden országban a katolikus egyháznak megvolt a sajátos társadalmi helyzete, ami bizonyos fajta magatartásokat lehetővé tett, megkívánt, másszor viszont nem. Visinszky lengyel bíboros, Beran bíboros Prágában, Boldog Alojz Stepinac Zágrábban és Isten szolgája Mindszenty József Magyarországon egyaránt beleesik azokba az egyházi vezetőknek a körébe, akiket a diktatúra egy nagy, közös forgatókönyv szerint félre akart állítani az útból. Mindannyian hűségesek maradtak a katolikus hithez, hűségesek maradtak a pápához. A diktatúra célja az volt, hogy elszakítsák a papokat, püspököket a világegyháztól. Erre ki-ki a maga karakterének, helyzetének megfelelően nemet mondott és megtanult hű lenni Egyházához és a rá bízott hívekhez.”
Erdő Péter hangsúlyozta, hogy ma is üzen nekünk Mindszenty bíboros hitvallása, amikor elkezdődtek a boldoggáavatások a kommunista áldozatok vértanúinak több országban, így Szlovákiában is. Hamarosan pedig Lengyelországban Jerzy Popieluszko káplánt avatják boldoggá. „Ezek a közös tanúságtételek erősítik bennünk az összetartozást és ma is arra buzdítanak bennünket, hogy továbbadjuk hitünk örökségét a mai embernek, a mai társadalomnak. A mártírok ereje, azok közbenjárása segítsen bennünket mai feladatunk megoldásában.” – mondta el ünnepi beszédében az esztergomi érsek.
A monodráma szereposztása a következő: Mindszenty József bíboros szerepét Boráros Imre, Sylvánia-díjas felvidéki magyar színművész; Mindszenty édesanyját Petrécs Anna színművész; a Bíró szerepét pedig maga a szerző Tarics Péter alakította. A mű zenei munkatársa Hanzsér Árpád.
A hat képben bemutatott monodráma hűen idézi fel Mindszenty bíboros áldozatvállalását hívei és hazája iránt. Tükrözi azt a hangulatot, amelyben a magyar bíborosnak helyt kellett állnia, amikor igaztalan vádakkal elítélték, majd pedig az 1956-os forradalom után az amerikai nagykövetségen kapva menedéket próbálta igazgatni magyar egyházát. A nézőközönség szembesülhet azzal a ténnyel is, hogy hazája és hívei iránt mekkora áldozatot kellett hoznia Mindszentynek, amikor először el kellett hagynia édes hazáját, majd pedig el kellett fogadnia a Szentatya döntését az esztergomi érseki szék megüresedéséről. Megdöbbentő és tanulságos is egyben mindenki számára, aki megtekinti a darabot, hogy a magyar egyház feje, aki szembeszállt a vörös Sátánnal, végül a hitvallók égi seregébe lépett.
A színmű bemutatása után hosszú és véget nem érő taps jelezte a Mindszenty-monodráma sikerét, amely útra indul a felvidéki és a Kárpát-medencei magyar közösségekhez, hogy minél széles körben megismerhessék az a XX. század egyik legnagyobb magyar egyházi vezetőjének életét és tanúságtételét.
A rendezvényt Komárom város önkormányzata támogatta, a monodráma médiapartnere a Pázmaneum Társulás.
Az előadásról készült fényképek a Fotóalbumunkban tekinthetőek meg: Link
Felvidék Ma, Fotók: atos
