Az ősz Charta XXI mozgalom szokásos havi összejöveteleit is magával hozta. Az első alkalmon a hét országból származó 58 szerző által jegyzett Békességes szó című kötetet is bemutatták.
A Charta XXI Megbékélési Mozgalom ill. Surján László az év elején több ember szólított meg az alábbi kérésekkel: „Mi áll közel hozzád, mit szeretsz a szomszéd népek kultúrájából? Kit becsülsz a ma élők vagy a régebbiek közül, mint embert, mint példaképet? Miért tartod fontosnak, hogy a nyugat-európai példák nyomán a mi térségünkben is egy valódi megbékélés, kiengesztelődés teremtsen tartós nyugalmat mindannyiunknak? Mik ennek az akadályai, és hogyan győzhetők le? Történelmi szükségszerűség-e a kiengesztelődés, vagy jámbor utópia?
Majd hozzátette: „A kérdések nem valami kérdőív rubrikái, hanem inkább gondolatébresztők, ezért nem kell feltétlenül valamennyire válaszolnod, hanem ezek nyomán megküldened nekünk gondolataidat. Válaszaiddal üzensz a Charta XXI híveinek és rajtuk keresztül az itt élő embereknek” – írta Surján.
A válaszokból összeállított kötet augusztusban jelenet meg és szeptember 4-én mutatták be Budapesten a Párbeszédek Házában. 
Az estet Surján László vezette, s azon Korom Mária és Csádi Zoltán valamint Beke Mihály András, Juhász Judit és Tamási Orosz János közreműködésével mutatta be a kötet gerincét alkotó gondolatokat. A műsorban fellépett Szvorák Katalin, Kossuth-díjas népdalénekes, akinek előadásában a közép-európai nemzetek és nemzetiségek dalaiból volt hallható egy több nyelvű válogatás.
Surján László a Felvidék.ma-nak így foglalta össze a kötet megszületését és annak hátterét: A mozgalomhoz már közel hatezren csatlakoztak, egyre terebélyesedik. Budapesten, havi rendszerességgel tart összejöveteleket. Kialakult egy közösség, s ebből arra szólítottunk fel kiemelt embereket, hogy nekik mit jelent az, hogy meg kell találnunk a közös hangot a közép-európai emberekkel.
Ezt tükrözi vissza a kötet, ami egyben áttekinti a mozgalom múltját és lelki gyökereit. Azt reméljük, hogy a kötet maga eszköze lesz a megbékélési mozgalom tovább menetének. Nyilván nem lehet mindent, de két gondolatot emelnék ki az egész kötetből.
Gabriel Andreescu, egy román emberjogi kérdésekkel foglalkozó professzor azt mondja, hogy a közösségeknek ugyanúgy joga van a magánéletre, mint ahogyan a magánembernek is joga van a magánélethez. A másik pedig az a felismerés, hogy nemcsak együtt él szláv és magyar ember ezer éve, s ennek az együttélésnek az emlékei tulajdonképpen pozitívak és az az ország, amit manapság történelmi Magyarországnak szoktak mondani, ez közös birtokunk volt. Tehát a szlovák emberre is, mint ahogyan ez a bemutatón is elhangzott, Budapest a miénk is volt a Tátra meg a maguké is! Nem leszek kisebb attól, hogy más is szereti azt, amit én szeretek.
Ezt a szemléletet szeretnénk minél jobban elterjeszteni, és rádöbbenteni az embereket arra, hogy micsoda hatalmas felelősségünk van egy értékét vesztett Európában, ahol mi még értéktartónak számítunk, minden értéktelenségünk ellenére. Ha nem talál rá Európa a saját értékeire, akkor a Római Birodalom útját fogja járni. Hanyatlás és vége! Kár lenne… , akkor amikor kezünkben van az eszköz, ami éppen az összefogás eszköze” – mondta Surján László.
A bemutatót követő számos hozzászólás után Surján László személyesen adta át a kötet tiszteletpéldányát a jelenlévő szerzőknek.
A Charta XXI mozgalom szokásos havi összejöveteleinek további alkalmai idén: október 8-a, november 13-a és az évet lezáró december 11-e.
Puntigán József, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”39520,25245″}
