2004-ben a Nyitra Megyei Önkormányzat elfogadta a megye területrendezési tervét, amely hivatkozási alapul szolgál számos európai uniós pályázatnál. 2009-ben a megyei önkormányzat azt kiegészítette, néhány hete pedig a megyei hivatal jóváhagyásra nyújtotta be a területrendezési terv első módosítását, amelyet az egyik erre szakosodott tervezőiroda dolgozott ki.
Január 12-én a megyei önkormányzat régiófejlesztési és területrendezési szakbizottságában szembesültünk az esetenként mély változásokkal. Vegyük csak sorjában a változásokat, amelyek – ha azokat a képviselő-testület elfogadná – térségünket a igencsak hátrányosan érintenék. A 2004-ben, általunk elfogadott terv ugyanis az R7-es déli gyorsforgalmi út Érsekújvárt elkerülő szakaszán csupán a várost délről elkerülő változatot tartalmazta. Érsekújvár mellett Gúta, Ógyalla, Komárom Párkány és Zselíz kistérségeit is bevonná a gazdaság vérkeringésébe. Ez nemcsak az említett agglomerációk, hanem az egész térség gazdasági fellendülését eredményezné.
A terv 2009-es kiegészítésében megjelent a várost északról elkerülő változat is, amely Tótmegyer, Surány, Podhájska érintésével haladna tovább keleti irányban. Vagyis az eredeti nyomvonalon az út jelentősége 5 város agglomerációja számára lenne kézenfekvő, míg az északi nyomvonalon 1 város agglomerációját vonná be a közlekedés vérkeringésébe. A megye területrendezési tervének a megyei hivatal által benyújtott, 2015-ös javaslata az eredeti verziót már nem tartalmazza, csupán az Érsekújvárt északról elkerülő út megépítésével számol. Ráadásul a Surány irányába vezető elkerülő út csupán húsz kilométerre lenne az R 1-es gyorsforgalmi út nyitrai leágazásától, amire véleményem szerint nincs szükség, hiszen a gyorsforgalmi utak ilyen sűrűségére még a jóval fejlettebb országokban sincs példa. Ez szemben állna az Európai Unió törekvéseivel is, amelyek szerint minél több agglomerációt kell csatlakoztatni a gyorsforgalmi úthálózathoz. A déli elkerülő ezt a célt szolgálná szemben az északival, amit a megyei hivatal javaslata tartalmaz. Érsekújvár város területrendezési terve is a déli irányú elkerülővel számol, hiszen a járási székhely déli részén találhatók az ipari létesítmények és a jelentősebb lakótelepek. A komáromi gépkocsivezető számára sem mindegy, hogy a jövőben 15 perc alatt juthat el a gyorsforgalmi útra, avagy Érsekújváron áthaladva, fél óra alatt. A párkányiak számára sem mindegy, hogy huszonöt perc alatt jutnak-e el a gyorsforgalmi útra, amely a jövőben Bajcsnál húzódna, avagy Érsekújváron keresztül haladva, háromnegyed óra alatt.
2004-ben a Zsolna és Párkány közötti terület polgármesterei aláírásukkal is támogatták azt a petíciót, amely a Zsolna-Garamszentkereszt-Léva-Zselíz-Párkány irányú R 3-as, déli gyorsforgalmi út megépítését szorgalmazta. Az észak-déli irányú gyorsforgalmi út vonatkozásában, Nyitra megye területrendezési tervébe értelemszerűen ez a változat került. Hiszen a gazdaságilag nehéz helyzetben levő Garam-menti térséget – Lévától egészen Párkányig – kedvezően érintené. A leszakadó térség gazdaságfejlesztése Nyitra megye alapvető érdeke. 2009-ben, a területrendezési terv kiegészítésekor a tervbe iktatták az út másik változatát, amely Zólyom-Korpona-Ipolyság érintésével húzódik. A megye területrendezési tervének mai javaslata viszont az eredeti változattal immár nem számol, csupán az utóbbi nyomvonallal.
Az R7-es és az R3-as gyorsforgalmi utak eredeti nyomvonalának megtartása céljából a megye új területrendezési tervéhez módosító indítványt kezdeményeztem. Varga János, Csata polgármestere hasonló módosító indítványt kezdeményezett az észak-déli út eredeti nyomvonalának meghagyása végett a megye területrendezési tervében. Itt kell megemlíteni, hogy 2006-ban sikerült elérnünk: a közlekedési tárca három variánsban gondolkodjon – Garamszenbenedek-Léva-Zselíz-Párkány, Zólyom-Korpona-Ipolyság végül pedig a Garamszentbenedek-Léva-Ipolyság variánsokban. Majd a legtapasztaltabb szlovákiai közlekedési tervezőiroda környezethatási, gazdasági és társadalmi-szociális összehasonlító tanulmányt végzett a három változatról. Mindhárom összehasonlításban a Garam-mentén húzódó változat lett a legelőnyösebb, ráadásul a második változatnál Korpona térségében Natura 2000-es érintettség van. Ezen felül Szlovákia és Magyarország között évek óta hiányzik a megállapodás e nyomvonal határmetszési pontjáról. Teljesen nyilvánvaló, hogy a korszerű utak gazdasági felhajtóereje Nyitra megyében sokkal kézenfekvőbb az első változatnál, hiszen 70 km hosszúságban húzódna végig a Garam mentén, leszakadó, hátrányos helyzetű térségben. Míg a második változat csupán 12 km hosszúságban érintené a megyét igaz, szintén leszakadó, hátrányos térségben. Nyitra megye területrendezési tervének figyelembe kellene vennie a megye gazdasági és társadalmi fejlődésének programjában, ill. a megye vidékfejlesztési stratégiájában foglaltakat. Mindkét hosszú távú terv elsősorban a leszakadó, hátrányos helyzetű térségek felkarolásával, gazdaság-fejlesztésével és közlekedési infrastruktúrájuk korszerűsítésével próbálja megoldani a megye szociális, társadalmi gondjait. Az utóbbiakat vegyük komolyan, ne legyenek azok üres, semmitmondó papírkötegek! Míg Surány környékén a munkanélküliség aránya 8 százalék körüli, addig Komárom, Párkány és Zselíz környékén 20 százalék körüli vagy azt meghaladó. Igaz, a másik oldalon a gyorsforgalmi utak megépítésével felgyorsul a bevándorlás és a lakosság vegyülése. El kell dönteni, 2015-ben és azt követően melyik ránk leselkedő veszély erőteljesebb. A végleges leszakadás, elszegényedés vagy a bevándorlás veszélye.
Módosító javaslataink tehát nem politikai, szigorúan szakmai módosítások, megalapozott érvekkel alátámasztva. A terv véleményezési folyamata 2015. január 12-én elkezdődött és január 31-ig tartott. Kezdeményezésünk hatására a szűk három hét alatt számos önkormányzat, szakmai és civil társulás is benyújtotta mindkét módosító javaslatát a Nyitra Megyei Önkormányzat Hivatalába. Csendben, bölcsen, mindenféle felhajtás nélkül.
Az Ipoly-hidak tekintetében is módosítási indítványt kellett szorgalmazni, hiszen a 15-20 éve kezdeményezett három új határátkelő (Helemba-Ipolydamásd, Ipolypásztó-Vámosmikola, Ipolyvisk-Tésa – ebből két új Ipoly-híd) mellett az új tervben az Ipoly alsó folyásán megjelent egy negyedik határátkelő is: a Kiskeszi és Ipolytölgyes közötti új híd. Mivel az előző három beruházás magas fokú előkészítettséggel bír, az utóbbi zöldmezős – kivitelezése emiatt elhúzódna – értelmetlen egy újabb kapcsolattal az első három – igencsak szükséges – kapcsolat megvalósításának esélyeit lecsökkenteni.
A megye területrendezési tervének javaslatában megtalálható a szőlészetről és borászatról szóló alfejezet is. Míg a Nyitrai Királyi Borút tekintetében a tervben felsorolják a régióhoz tartozó településeket, addig a Dél-Szlovákiai Borkörzet tekintetében már nem, a borkörzetünket elintézték egy félmondattal. Emiatt a tervben itt is javasoltam a borkörzetünkhöz tartozó települések tételes felsorolását. Szerencsére, számos önkormányzat, szakmai és civil társulás ez utóbbi módosító javaslatokat is támogatta, majd elküldte a megyei hivatalba.
Többen szkeptikusak, szerintük az államigazgatás úgysem fogadja el módosításainkat. Hogy mit akar az államigazgatás? Tudjuk, ám 2016 után a célok változhatnak állami szinten is. Mi meg önkormányzat vagyunk. Csak tudjuk, mi megyénk alapvető érdeke. Politikai hovatartozástól függetlenül. A megyei szakbizottság január 12-i ülésén teljes létszámban voltunk, vagy huszonöten. Érveim ellen egyetlen képviselő sem szólalt fel a szlovák koalíció tagjai közül. Talán érezték, hogy valóban a megyénk érdekében szólaltam meg minden esetben. Remélem, hogy megyénk iránti elhivatottságuk kitart a jövőben is, pozsonyi feletteseik nem törik meg azt. Mindenesetre, február 16-án lesz a megyei szakbizottság következő ülése, azon összegezzük majd a beérkezett módosító javaslatokat. Remélem, sikeresek leszünk, a szakbizottság majd később a megyei képviselő-testület, végső soron pedig az állami hatóság is elfogadja a számos érvünkkel alátámasztott módosító javaslatainkat.
Farkas Iván, Felvidék.ma
A szerző az MKP Nyitra megyei képviselőcsoportjának elnöke
{iarelatednews articleid=”51579,51432,51341,49475,51518,51346,51278″}
