Megszületett végre az új hulladéktörvény, amelyet Peter Žiga környezetvédelmi miniszter a huszonegyedik század törvényének nevezett. Hogy mire alapozta ezt a kijelentését, rejtély. Ha csak arra nem, hogy talán még soha ennyi módosító indítványt nem söpört le az asztalról a kormánypárt szavazógépezete a parlamentben. A 140 paragrafusból álló jogszabályhoz ugyanis közel háromszáz megjegyzése volt az ellenzéknek. Ez testvérek közt is kétségbe vonja a kormány és a tárca szakmai hozzáértését, vagy, ami még rosszabb, jó szándékát. Mert hiába állítja a kormány, hogy ezentúl a polgárok számára csökkenhet a hulladékdíj, ennek az ellenkezője igaz. Az önkormányzatok orra előtt elhúzott mézesmadzagot is inkább sóba mártotta a kormányzó Smer, hiszen ki hinné el, hogy az egyre több szemét gyűjtése, feldolgozása egyre kevesebbe fog kerülni.
Pláne úgy, hogy megszüntetik az újrahasznosítási alapot (Recyklačný fond), és a gyártókat úgy teszik felelőssé a szemét újrahasznosításában, hogy gyakorlatilag leveszik a vállukról a terhet. Az ún. bővített felelősség elve ugyanis azon alapszik, hogy az önkormányzatoknak szerződést kell kötniük a fából vaskarikának tűnő, ún. gyártók felelősségi rendszerének szervezeteivel (OZV). Azok számára azonban nem lesz érdekes szerződni a nehezebben hozzáférhető, vagy kis mennyiségű hulladékot termelő faluval. Ebben az esetben az ún. koordinációs központ dönt, amely sorsolással (ki nyeri a lottó ötöst?) jelöli ki az illető településnek valamelyik OZV-t (31. §, 12. bek). Az illető OZV javasolhatja a községnek, hogyan változtasson a szelektív hulladékgyűjtésen. Ha ezt a község nem fogadja el, az OZV csak az ún. szokásos költségeket ismeri el (59. §, 8. bek.) A többi költséget a község fizeti meg a hulladékgyűjtő vállalatnak (81. §, 10. bek.) Vagyis a község továbbra is fizetni kénytelen a szeparált hulladékért. S hogyan fogják kiszámítani az ún. szokásos költségeket? Ez a következő rejtély. Ezt állítólag egy végrehajtási rendelet fogja szabályozni, amelynek alapján a költségeket minden régióra külön fogják kiszámítani. Magyarán: aki közel áll a kormányhoz, jobban jár.
Ezzel a törvénnyel a kormány konkrét külföldi érdekeltségű cégeket hozott helyzetbe, s hamarosan kiderül, hogy a kisebb települések számára a hulladék ugyanolyan drága lesz, vagy még drágább, mint az eddigiekben. S hiába növekszik meg a rendőrség jogköre az illegális lerakatok elkövetőivel szemben, ha az kivihetetlen. El tudjuk képzelni, hogy egy kis költségvetésű falu bekamerázzon minden dűlőutat és árokpartot? Mindenesetre minden logikának ellentmond, hogy a polgárok (önkormányzatok) számára olcsóbb lesz a hulladékgyűjtés-elszállítás. A szemét ugyanis egyre több. Az olcsóbb szemétről vizionáló szólamok csak a kormánypárt választási kampányában jelenthet pozitívumot.
Őry Péter, Felvidék.ma
az MKP önkormányzati alelnöke{iarelatednews articleid=”52556,51310,49983,49197,48680,48455,44532,42157″}
