Visszarendeződésre, központosító szándékokra utaló jelek tapasztalhatók az oktatásügyben. Nagyon oda kell figyelni, ugyanis nem jó a helyzet – véli Szigeti László, az MKP Országos Tanácsának elnöke, egykori oktatásügyi miniszter.
A politikus úgy látja, mintha elindult volna egy folyamat, amely a decentralizáció helyett a központosítás irányába mutat. Elsősorban az iskolatanácsok jogköreinek megnyirbálására gondol, amelyet ráadásul a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása is támogat. „Az hogy nem okvetlenül az iskolatanács által választott személyt nevezi ki majd iskolaigazgatónak a polgármester, főként a magyar iskolák számára jelenthet súlyos problémát a későbbiekben, hiszen tudjuk, hogy a képviseletünk nem minden településünkön van többségben, több helyen kisebbségben vagyunk” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Szigeti László. Hasonlóan problémákat tapasztal az iskolák finanszírozása és fenntartói státusa körül, megjelentek ugyanis bizonyos igyekezetek az iskolák újra-államosítására, az önkormányzatok pénzügyi, fenntartói jogköreinek megvonására. Legutóbb azonban az a minisztériumi rendelet döbbentette meg a volt tárcavezetőt, amely a 2016/17-es tanévtől megszabná – a nemzetiségi oktatásügyet különösen sújtó – a középiskolák minimális osztálylétszámát.
„Ha nem lesz meg egy osztályban az előírt 17 fős létszám, akkor az igazgatónak a tanév végéig meg kell szüntetnie az adott osztályt, a tanulókat pedig egy másik, közeli iskolában kell elhelyeznie. Azért is sajnálatos ez az egész folyamat, mert a hétvégi rozsnyói pedagógus-találkozón jelen volt Juraj Draxler szakminiszter is, és mikor iskoláink jövőjével kapcsolatos kérdéseket kapott, még véletlenül sem említette ezt a rendeletet, holott nyilván tudta, mit írt alá pár nappal korábban.” Szigetinek az a véleménye, hogy ezeket a problémákat nyugvópontra kellene helyezni, keresni a konszenzust az egyes tervezett törvénymódosítások kapcsán, mert mindaz, ami az utóbbi hetekben, napokban történik, amit kezdeményeztek a közoktatás terén, az egyfajta visszarendeződésre utal. „Az várható, hogyha a középiskolák kapcsán a minisztérium már elfogadott egy rendeletet, következhet egy alapiskolákra vonatkozó rendelet is, amely arra vonatkozik, hogyha nem teljesül az előírt minimális tanulói létszám, mi a teendője az igazgatónak. S nyilván hasonló megoldást javasolnak, mint a középiskolák esetében” – nyilatkozta a szakpolitikus.
Úgy véli, Draxler magatartása nem a problémák megoldására, hanem jegelésére utal. „Sokkal határozottabb, egyértelműbb válaszokat és megoldásokat várok tőle, mint amilyeneket az utóbbi időben nyilvánosságra hozott” – mondta Szigeti, aki szerint a miniszter a rozsnyói pedagógus-találkozón is az oktatásügyünket érintő kérdésekre leggyakrabban kitérő válaszokat adott. „Az viszont egyértelmű, hogy nem jó a helyzet iskoláink terén” – állapítja meg az MKP második embere.
BA, Felvidék.ma
