Tisztújító évzáró közgyűlést tartott a Csemadok Érsekújvári Alapszervezete május 15-én, pénteken. Új elnököt és új, ill. további elnökségi tagokat választottak a lemondott tisztségviselők helyébe.
A közgyűlés célja az volt, hogy megvitassák és megoldást találjanak az alapszervezetben évekkel ezelőtt kialakult és az idén már kritikussá vált helyzetre. Mint ismeretes, a 2012. április 25-én megtartott utolsó tisztújító közgyűléstől eltelt időszakban az elnökség és a tagság nagy része nem volt megelégedve az elnöki tisztség ellátásának módjával és az elnöknő módszereivel, az alapszervezet tevékenysége nem volt kielégítő, az alapszervezet vezetősége nem működött együtt és nem teljesítette kötelességeit a felsőbb szervek felé, nem fizette be a tagsági díj után járó illetéket, az évzáró közgyűlésekről nem küldött egyetlen egy jegyzőkönyvet sem és nem jelentette a tagsági nyilvántartást.
Az érsekújvári önkormányzati képviselő testület az idén nem szavazta meg az alapszervezetnek nyújtandó éves pénzbeli támogatást.
A kialakult helyzet következtében az elnökség három tagja, majd az elnöknő is lemondott.
A közgyűlésen Balogh Gábor, a Csemadok Szlovákia közép régiója alelnökének rövid beszéde után Andruskó Sándor, az alapszervezet ellenőrző bizottságának elnöke szólalt fel. Megállapította, hogy az ellenőrző bizottságnak nem áll módjában érdemi adatokat szolgáltatni az alapszervezet tevékenységéről, mivel az arra vonatkozó valamennyi okirat folyamatosan az elnöknő birtokában van. Közölte a közgyűléssel, hogy az ellenőrző bizottság az elnökség megmaradt tagjaival és a területi választmány elnöknőjének jelenlétében az április 11-én, hétfőn, megtartott ülésén arra az elhatározásra jutott, hogy alapos előkészítés után összehívják az évzáró tisztújító közgyűlést. Mivel a jelen gyűlést csupán az egyik, ráadásul lemondott elnökségi tag hívta össze, az ellenőrző bizottság elnöke a felszólalása végén kijelentette, hogy a mai „találkozás” emiatt érvénytelen, továbbá hogy az ellenőrző bizottság a Csemadok országos és járási vezetőségének, valamint az országos ellenőrző bizottságának jóváhagyásával a Csemadok Érsekújvári Alapszervezetének működését ezennel leállítja és felügyeletét átveszi. Mindaddig, amíg az alapszabálynak megfelelő rend helyre nem áll, minden más küldemény, írás, meghívó vagy intézkedés az Érsekújvári Csemadok Alapszervezete nevében érvénytelen. Amennyiben ennek ellenére újra történik bármilyen próbálkozás, az ellenőrző bizottság azonnali feljelentést tesz az országos ellenőrző bizottságnak.
Andrusko Sándor az ellenőrző bizottság nevében az április 15-i találkozót ezennel befejezettnek nyilvánította és a jelenlévőknek megköszönte a részvételt.
A bejelentés felperzselte a jelenlévő tagok kedélyeit és heves vitát váltott ki. Az alapszervezet ellenőrző bizottsága elnökének szavait semmibe véve sorra követték egymást a felszólalók, akik bírálták ugyan az alapszervezet elnöknőjének és a vezetőségének az elmúlt időszakban folytatott tevékenységét, de valamennyi mulasztást kizárólag az ellenőrző bizottság fejére zúdították és azt hibáztatták a kialakult helyzet miatt.
A jelenlévő tagok végül megállapították, hogy – ellentétben az alapszervezet ellenőrző bizottságának kifejtett álláspontjával – az alapszervezet önálló jogi személy, annak legfőbb szerve a közgyűlés, azaz a jelenlévő tagok, ezért senkinek nem áll jogában beleavatkozni a tevékenységébe. Az alapszervezet évzáró tisztújító közgyűlését tehát megtartották és ezen új elnököt és elnökségi tagokat választottak.
Egy be nem avatott olvasó számára látszólag minden rendben is tűnik, semmit sem lehet kivetni, csakhogy a király meztelen.
Meztelen azért, mert a közgyűlést nem az alapszabálynak megfelelő személy, ill. testület hívta össze. Az elnökség egyetlen, jelesül lemondott tagja erre nem volt jogosult.
Meztelen azért, mert a közgyűlésen a több mint kétszáz tagból mindössze hetvennégy volt jelen (ennyi személyt számoltam meg a teremben, közülük is több, mint tízen csak mint vendégek lehettek jelen), ezért nem volt határozatképes. Az alapszabály ugyan kifejezetten nem mondja ki, hogy a közgyűlés határozatképességéhez a tagság több mint a felének kell jelen lennie, de az alkotmány szerint Szlovákia demokratikus és jogállam lévén ez az elv minden alacsonyabb rendű jogszabályra, azaz sarkalatos (Szlovákiában alkotmányos) törvényre, kormány- vagy minisztériumi rendeletre, vagy akár egy önálló jogi személyiséggel bíró szervezetnek (mint amilyen a Csemadok Érsekújvári Alapszervezete) alapszabálya is, ex lege, azaz a törvény erejéből maradéktalanul alkalmazandó. Márpedig a demokráciának az egyik alapvető ismérve a többség akaratának az érvényesülése a kisebbségével szemben. Az alapszabály bármilyen más értelmezése ahhoz vezethetne, hogy egy közgyűlést akár három személy, sőt, az alapszervezeten belül akár több csoportosulás is tarthatna, ami zűrzavart és anarchiát vonna maga után.
Megjegyzem, a tagság pontos létszámát nem is lehet hitelesen megállapítani, mert a jelenlegi vezetőség a tagok tényleges létszámáról nem tudott számot adni. A közgyűlés határozatképességét ezért ennél az oknál fogva sem lehet megállapítani.
A király azonkívül meztelen azért, mert az elnökségbe ismét ugyan azok a személyek kerültek, akik röviddel azelőtt lemondtak. Következésképpen az elnökség ugyan abban a felállásban „újult meg”, mint az az elnökség volt, amely az alapszervezetet a jelenlegi áldatlan helyzetbe sodorta. Illetve, a hitelesség kedvéért el kell mondani, hogy még további három új személy került beválasztásra, akik viszont a taggyűlésnek egyáltalán nem mutatkoztak be, a megjelent tagság nagy része számára ismeretlenek voltak, és csak egyszerűen, némán kiálltak a tagság elé, hogy itt vagyunk, mi vagyunk azok. Arról, hogy netán ismertették volna az elképzelésüket az alapszervezet újkeletű vezetéséről, természetesen egy szó sem esett.
Meztelen azért, mert az utolsó tisztújító közgyűlés óta sem az elnökség nem vonta le a következtetést az elnöknő nem megfelelő tevékenységéből, sem az időközben kétszer megtartott éves közgyűlés nem vonta felelősségre az elnökséget. Ellenkezőleg, mind a két testület mindenkor mindent rendben talált, minden beszámolót és jelentést elfogadott, minden határozati javaslatot megszavazott. És a minap megtartott közgyűlésen – egy szikrányi önkritika nélkül – ugyanazok a személyek törtek pálcát mások felett, akik a jelenlegi állapotot előidézték.
Meztelen azért, mert az egyébként is csonka közgyűlés – amelyen zömmel ugyanazok a személyek vettek részt, mint az előző, 2012. évi tisztújító közgyűlésen – ha már egyszer, akkor egy tényleges tisztújítás helyett ugyanazokat a személyeket választotta be az elnökségbe, akik eddig is (félre)vezették az alapszervezetet, vagy legalább is tűrték annak (félre)vezetését. Teljesen mintegy, mert „hol zsarnokság van, mindenki szem a láncban; belőled bűzlik, árad, magad is zsarnokság vagy” – olvashatjuk a költő ideillő versében.
Meztelen továbbá azért, mert az alapszervezet hosszabb ideig tartó kríziséért a közgyűlés kizárólag az ellenőrző bizottságot tette felelőssé, amely, tudniillik, a közgyűlésnek, ill. a közbenső időszakban az elnökségnek csupán a tanácsadó szerve, szemben magával a közgyűléssel és az elnökséggel, amelyek az alapszervezet végrehajtó szerveinek számítanak. Mintha a tisztelt megjelent tagság emlékezetkiesésben szenvedne, mintha megfeledkezett volna Szent János evangéliumának szavairól, amely szerint „az vesse az első követ, aki bűntelen közületek…”
Végezetül meztelen azért, mert a most megtartott közgyűlés mitsem törődött azzal, hogy a tagság távol maradt demokratikus többsége hogy fogadja a közgyűlés eredményeit: elfogadja-e ezeket, vagy a közeljövőben egy alaposan előkészített és rendesen összehívott közgyűlést tart, amely a tagság többségének jelenléte következtében ténylegesen határozatképes lesz, és amely közgyűlésen kimondja az előző, április 15-én megtartott gyűlés érvénytelenségét és a megválasztott elnökség helyébe egy, az előző hibáktól mentes, ténylegesen megújult vezetőséget választ.
Hogy a napokban megtartott közgyűlésnek az érsekújvári alapszervezetben több éven át felhalmozódott problémákat sikerült-e megoldania, vagy legalább jelentősen mérsékelnie, hogy sikerült-e a megosztott tagságot egyesíteni, vagy a meglévő megosztottságot tovább mélyítette, vagy hogy a közgyűlést egyáltalán érvényesnek lehet-e tekinteni, azt az elkövetkező napok, hetek, hónapok eseményei fogják a leghitelesebben igazolni.
Práznovszky Miklós, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”53777,44965,33654″}
