Az idei nemzeti összetartozás napja egybeesett a pünkösdi ünnepekkel, ezért Tata város polgármestere, Michl József úgy döntött, hogy ezúttal nem Tatán emlékeznek az elszakított országrészek testvértelepülései, hanem az erdélyi testvérvárosban, Szovátán, egybekapcsolva a rendezvényt a 450. évfordulóját ünneplő csíksomlyói búcsúval.
Fülöp László Zsolt, Szováta polgármestere fogadta az anyaországi, tatai delegációt Michl József polgármesterrel az élen, a Felvidékről érkezett Vígh Gábor polgármester vezette szőgyéni delegációt és Kónya Róbertet, a Magyarkanizsai Polgármesteri Hivatal munkatársát, a delegáció vezetőjét. A tatai delegációval érkezett még a testvérvárosi Gerlingenből Erich Gscheidle a polgármesteri hivatal volt vezetője és felesége is.
A házigazdák bemutatták Szovátát, mely Maros megyében a székely Sóvidék egyik jelentős helye, a Kis-Küküllő felső folyása mentén az egyetlen város. A fürdőtelep nevezetességei közt megtekintették a város ékességét, a felbecsülhetetlen értékű Medve-tavat, Európa legnagyobb heliotermikus tavát. Látogatást tettek még a Domokos Kázmér iskolacsoport telephelyein, ahol magyar nyelvű oktatás és szakmunkásképzés folyik.
Sor került egy minikonferenciára is, ahol a résztvevő testvértelepülések bemutatták önkormányzati működésüket, beszéltek a helyi magyarság specifikus érdekeinek érvényesítési lehetőségeiről és akadályairól közösségeikben. Tata polgármestere beszámolt a városi önkormányzat határon túli magyarságot segítő programjairól, projektjeiről.
A kiterjesztett szárnyú turulmadarat jelképező főoltár a csíksomlyói nyeregben (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
A búcsú szombatján együtt zarándokoltak el Csíksomlyóra, az ősi zarándokhelyre. Farkas Zsolt szőgyéni esperesplébános vezetésével végigjárták a Keresztutat, így jutottak fel a nyeregbe, ahol bekapcsolódtak a félmillió résztvevővel együtt a szentmisébe, melyet megtisztelt jelenlétével Áder János és felesége, és az első ízben Csíksomlyóra látogató Miguel Maury Bundía pápai nuncius, Vatikán bukaresti nagykövete.
Más zarándokcsoportok is érkeztek Szőgyénből, Párkányból, a déli régió falvaiból, és a Felvidék több helységéből. A szentmise után látogatást tettek a kegytemplom melletti Fodor-házban, a Fodor család ősi kúriájában, melyet a Csibész Alapítvány 2013 óta ifjúsági és közösségi házként működtet.
A kúria udvarán fogyasztották el a testvértelepülések zarándokai az ebédet, és bekapcsolódtak a hagyományos Rákóczi-rendezvénybe, melyet a Szent László-emlékévhez kapcsolódóan rendeztek, és emlékeztek a 310 évvel ezelőtti eseményre, amikor a nagyságos fejedelem Kolozsváron megalapította a Nemes Ifjak Társaságát.
Michl József tatai, Vígh Gábor szőgyéni polgármesterek, Zsolt atya és Bozsojevszky Éva a gyermekotthon vezetője (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Pünkösd vasárnapján, június 4-én szentmisén vettek részt a szovátai Szentháromság – templomban, majd látogatást tettek a Szent József Gyermekotthonban, melyet a Dévai Szent Ferenc Alapítvány működtet. Itt a három és tizennyolc év közötti gyermekek és fiatalok 7-10 tagból álló családokban élnek. Jelenleg tíz család működik nyolcvan gyermekkel. Az önkormányzatok ajándékokkal kedveskedtek a gyermekeknek és nevelőiknek.
A délutáni órákban a nemzeti összetartozás napi megemlékezést a szovátai Marianum-házban tartották, mely a magyar állam támogatásával épült, és tavaly adták át rendeltetésének. A Nagyboldogasszony Iskolanővérek Tündérkert Közössége működteti a térség népfőiskolájaként is emlegetett lelkiségi és kulturális központot. A szovátai Marianum-ház az egykori kolozsvári Marianum szellemiségét viszi tovább, jelenleg 200 nyárádmenti és szovátai gyermek rendszeres zenei oktatását és nevelését teszi lehetővé.
Az ünnepi alkalomból székelykaput avattak, szenteltek és áldottak meg a történelmi egyházak képviselői. A testvértelepülések polgármesterei ünnepi beszédet mondtak, és kifejezték az összetartozás érzése feletti örömüket, melyet a trianoni szétszakítottság ellenére is ápolnak, éltetnek és továbbörökítenek. A Marianum Kodály Zoltán Gyermekkórusa és helyi, valamint szőgyéni versmondók tették ünnepélyessé a közös emlékezést.
Székelykapu felszentelése, megáldása (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Végezetül a települések képviselői újra felállították a Smidt Róbert szőgyéni fafaragó öt részből álló alkotását, mely a csonka Magyarországot, a Felvidéket, Kárpátalját, Erdélyt és a Délvidéket jelképezi. A delegációk képviselői évente elviszik Tatára, a közös testvérvárosba azt az elemet, mely településüket képviseli, ahol egybeillesztik a darabokat, hogy ezzel is kifejezzék összetartozásukat. Ez alkalomból Erdély adott otthont a történelmi Magyarország jelképes összeállításának a faragott műalkotáson keresztül.
Michl József tatai polgármester már elindította azt a folyamatot, melynek eredményeként kárpátaljai település is bekerül az összetartozást ápoló települések közé. Az ünnepségen javasolta polgármestertársainak, hogy közös munkával valósítsák meg az új testvértelepülési szerződés létrehozását, hogy az elkövetkező összetartozás napi emlékezésen már a kárpátaljai testvérváros is képviselve legyen.
A küldöttségek öt napot töltöttek el Erdélyben a nemzeti összetartozás jegyében, pünkösd lévén elzarándokoltak a Csíksomlyói Szűzanyához, és közösen adtak hálát a nemzet összetartozásáért, kérve áldását a magyar nemzet tagjaira, bárhol éljenek is a Kárpát-hazában.
