Március 7-én Csicsón került sor a Településeink értékei pályázat kiértékelésére. A szakmai konferencia számára a Jolán Panzió biztosított barátságos környezetet és méltó helyszínt, ahol Vida Aranka tulajdonos a családi hagyományokat folytatja. Édesanyját hívták Jolánnak, s a szülői ház helyén épült fel a panzió.
A megjelent vendégeket Varga Péter, a Felvidéki Értéktár Bizottság elnöke köszöntötte. A felvidéki értéktár bizottságok: a nagymegyeri, ógyallai, pogrányi, csicsói, párkányi, balogvölgyi és hetényi, nagykaposi, kulcsodi, nagykürtösi, naszvadi, komáromi önkéntesek mellett jelen voltak a Vajdasági Magyar Értéktár képviselői is.
Szakáli István Loránd, a Földművelési Minisztérium agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében szólt a hungarikumtörvényről, mely a világon egyedülálló, s arra törekszik, hogy az értékek meghatározása területén teljes szabadságot adjon a közösségeknek. Hangsúlyozta, itt megjelenik a közösség felelőssége, s nagyon fontos, hogy ennek tudatában legyen az, aki a mozgalomba bekapcsolódik. A számok tekintetében vázolta, hogy Magyarországon már minden harmadik településen működik értéktár bizottság.
Résztvevők a csicsói értéktár konferencián (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„Nagy örömömre szolgál, hogy sikerült odáig eljutni, hogy már Kárpát-medencei értéktárakról is beszélhetünk. Csak akkor lesz valamiből hungarikum, ha egy közösség felsorakozik mögé” – hangsúlyozta. A munka során felmérik az erőforrásaikat, amelyekre a jövőépítés szempontjából is alapozni lehet. Kiemelte, hogy a közösségnek tisztában kell lennie az adottságaival, erőforrásaival.
Horváth Zsolt, a Hungarikum Bizottság értéktárak kialakításáért felelős koordinátora arról szólt, hogy öt évvel a törvény megalkotása után lezárult egy szakasz. Ez volt a minden közösségnek vannak értékei mozgalom. Most indul a második szakasz, melynek az új jelmondata a minden értéknek legyen közössége – hangsúlyozta.
„A hungarikummozgalom ekkor kezdődik. A második szakasz akkor veheti kezdetét, amikor kiadványok készülhetnek, helytörténeti kiállítások valósulhatnak meg, s amikor arról gondolkodunk, hogy a feltárt információkat becsempésszük a fiatalok oktatásába. Egyre több ilyen jó példát tudunk a közösségek elé tárni” – nyilatkozta.
Szakáli István Loránd, Huszár László, Görföl Jenő (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Huszár László, a Felvidéki Értéktár Bizottság szakmai alelnöke elmondta, hogy a települési értékek feltárása pályázat is megmutatta, hogy a stratégiát erősítő célokat közösen kell kidolgozni. „A mi feladatunk az is, hogy azokat az emlékhelyeket, értékeket, amelyek eltűnőfélben vannak, regisztráljuk” – emelte ki.
A pályázók beszámolói és véleménycseréje után kihirdették az eredményeket és átadták a díjakat. Az első helyen a Nagymegyeri Értéktár Bizottság végzett. A második az ógyallai, a harmadik pedig a bátkai lett. A Településeink értékei című pályázatot a Felvidéki Értéktár Bizottság és a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet (a Csemadok szakmai háttérintézménye) hirdette meg 2017 őszén.
A Településmustra értékei között nagyon érdekes böngészni. A települések tudatosíthatják, hogy helytörténet tekintetében nagyon gazdagok. Olyan értékek is felfedezésre és a figyelem középpontjába kerülnek, amelyekről eddig talán nem is tudtunk. Az értéktár bizottságok nagy örömmel folytatják a munkát, s várják a következő pályázati lehetőségeket is.
