A szeptember 12-én, gusztustalan manipulációval (tartózkodások számításának módja) elfogadott Sargentini-jelentés a szlovákiai EP-képviselők körében „nem ment át”. De…
A 13 szlovákiai európai parlamenti képviselő közül Csáky Pál (MKP), Nagy József (Most-Híd), Miroslav Mikolášik (KDH), Anna Záborská (KDH) és Branislav Škripek (OľaNO) nem szavazta meg a jelentést, Monika Beňová (SMER-DS), Vladimír Maňka (Smer-SD), Monika Smolková (SMER-SD), Richard Sulík (SaS) és Jana Žitňanská (NOVA) tartózkodott.
Igennel szavazott a kereszténydemokrata Ivan Štefanec (KDH), a korábban szebb napokat is látott külügyminiszter, Eduard Kukan (SDKÚ), valamint Boris Zala (SMER-SD).
Ebből két következtetés is levonható: egyrészt csak csínján azzal a nagy bizalommal és barátsággal, mert nem Sebastian Kurz az egyetlen, akinek nem szabad hátat fordítani. Ugyanakkor – és ez is nagyon árulkodó – a szlovák szocik messze épelméjűbbek, mint magyarországi kollégáik, akik talán még habzó szájú nyugati elvtársaikat is meghökkentő módon árulták az EP-ben a hazát…
Európai értékek és Orbán Viktor rendszere…
„Az Európai Unió olyan értékeken alapszik, mint a szólásszabadság, a tolerancia és a korrekt politikai verseny. Orbán Viktor rendszere fokozatosan eltávolodik ezek többségétől. Semmi sem jellemzi a kétarcúságát és a jellemét jobban, mint a nemrégiben felfedett állampolgárság-árusítási esetek olyan személyeknek, akik összeköttetésben állnak a terroristákkal” – jelentette ki Ivan Štefanec a szavazás után, hozzáfűzve, Magyarországon elnyomják a sajtószabadságot, az akadémiai szabadságot, a civil szervezeteket és az ellenzéki tevékenységet is.
Mondja ezt egy olyan ország képviselője, melyben máig hatnak a kollektív bűnösséget kimondó BeneŠ-dekrétumok,
ahol tilos egy nyomorult focimeccsen „idegen” országok színeit használni. És ahol a sajtószabadságot egy fiatal újságíró és menyasszonyának lemészárlása jelképezi, a rendszert magát meg az erre adott válasz, válaszok sorozata.
Eduard Kukan volt külügyminiszter szerint a magyar kormány súlyosan megsérti az unió alapvető értékeit, többek között a jogállamiság elveit, a szólásszabadságot, az akadémiai szabadságot vagy a gyülekezési jogot. „Az Európai Unió csak akkor működhet, ha az egyes tagállamok betartják az európai szerződéseket és az európai jogot. Szeretném hozzáfűzni azonban, hogy a szavazatom nem Magyarország ellen irányul, hanem azok ellen a lépések ellen, amelyeket a jelenlegi és előző kormánya elfogadott, annak ellenére, hogy tudták, azok nincsenek összhangban az európai normatívákkal és az Európai Unió értékeivel” – magyarázta szavazatát Kukan.
Hiányoztak a tárgyilagos indokok
Anna Záborská azt mondja, vannak ugyan kifogásai a magyar kormány bizonyos lépéseivel és kijelentéseivel szemben, mégsem támogatta a jelentést. Szerinte
a Sargentini-jelentés célzatos és nem objektív,
mivel egyrészt azokat a hiányosságokat használja fel érvül, amelyeket Magyarország a múltban már megoldott, és olyan törvényeket emleget fel negatív értelemben, amelyek más tagországokban is érvényben vannak. Ezenkívül olyan politikákat bírál, amelyek a tagállamok kizárólagos jogkörébe tartoznak, például a népszaporulat növelését célzó intézkedéseket a családtámogatások révén, mely a házasság férfiak és nők közötti kötelékének meghatározásán alapul.
„Ráadásul
nem tudok szabadulni a gyanútól, hogy az egész javaslat csak azért került a parlament elé, mert a bizottság nem talált elég objektív érvet
arra, hogy maga álljon elő a javaslattal, amint azt Lengyelország esetében tette.
Egyszerűen szólva, mivel hiányoztak a tárgyilagos indokok, az ideológiát és a politikai gesztusokat alkalmazták helyettük, és én ezt elutasítom” – jelentette ki a kereszténydemokrata képviselő.
Büntetni a véleményt – a véleményszabadság jegyében
Branislav Škripeknek is kétségei vannak a jelentés indokainak objektivitását illetően. „Sajnos a jelentés inkább a más vélemény büntetéseként hat.
Közép-Európa államainak joguk van állást foglalni azzal kapcsolatban, hogyan nézzen ki az európai projekt”
– mondta, hozzáfűzve, hogy a magyar kormány messze nem jelent akkora veszélyt az unió számára, mint a demokrácia ama deformálódott formája, amit a balliberálisok tárnak elénk. Škripek szerint az európai demokrácia számára inkább az jelent reális veszélyt, hogy Szlovákiában és Máltán újságírókat gyilkoltak meg, akik nyíltan bírálták az ottani politikusok és oligarchák korrupciós ügyeit, és a szóban forgó kormányok máig nem vizsgálták ki a gyilkosságokat.
Az OľaNO képviselője szerint
a Sargentini-jelentés megállapítja például, hogy a család definíciója diszkriminációhoz vezethet.
Vagyis ha meghatározzuk, ki alkotja a családot (apa, anya, gyerekek), ezen logika szerint az diszkriminációhoz vezethet. „De kiéhez és milyen alapon, kérdezem én” – teszi fel a kérdést Škripek, aki sajnálatosnak tartja a jelentés megszavazását. Mint mondta, sokkal inkább boszorkányüldözésekre emlékeztet a szavazás. „Mert sok országnak vannak nagy gondjai a korrupcióval, a sajtószabadsággal, újságírók meggyilkolásával, és nem folytatnak vizsgálatot az esetükben. A szanciókat sem tartom szerencsés megoldásnak. Az ilyen fenyegetéssekkel Európa nem segít bennünket, ellenkezőleg. Teret nyit az antidemokratikus irányzatoknak és pártoknak, amelyek további „exiteket” eredményezhetnek” – fűzte hozzá a képviselő.
A szankciók pillanatnyilag nem jelentenek jó megoldást
Richard Sulík és Jana Žitňanská tartózkodtak a szavazás során. Sulíkot nem elégítették ki a jelentés érvei. „A bizottság sikeres bírósági eljárásokat folytat Magyarországgal szemben. És a 7-es cikkely életbe léptetése jelenleg nem tűnik megfelelő megoldásnak. A párbeszéd folytatása jobb módszer lenne, mint a helyzet kiélezése” – fűzte hozzá Sulík.
Jana Žitňanská szerint Szlovákiának az az érdeke, hogy a teljes régiónk az Európai Unió része maradjon. Mint mondta, az Európai Unió és Szlovákia is csak akkor lesz képes a fejlődést biztosítani, ha a szabadság és demokrácia alapelveit, amelyekre az EU épül, közösen védelmezzük. „Számomra fontos a demokrácia állapota, a jogállamiság alapelveinek betartása, a korrupció büntetése vagy a független sajtó. Ezért is szemlélem kétségekkel a szomszédaink fejlődését ezen a téren. Ám meggyőződésem, hogy a jelenlegi helyzetben a retorika kiélezésével csak azoknak az erőknek kedvezünk, amelyek kifigurázzák Brüsszelt, az Európai Uniót rossznak állítják be, és az uniót felhasználva igyekeznek a saját céljaikat érvényesíteni. Emellett a jelentés több pontatlanságot is tartalmaz, és több helyütt is a puszta értékelés célja fölé megy.
Az eltévelyedett gyermeket nem kitagadni…
Nagy József a közösségi oldalán tette közzé a hozzá és pártjához méltó lekicsinylő véleményét. Szerinte
„egy eltévelyedett gyerekkel türelmesnek kell lenni, foglalkozni kell vele, nem PEDIG kitagadNi a családból”.
A Sargentini-jelentés véleménye szerint olyan szabályszegéseket ró fel Magyarországnak, amelyeket más tagállamok eseteihez hasonlóan kölcsönös tárgyalásokkal, esetleg az Európai Unió Bíróságán fel lehetne oldani, és nem lenne szükséges a 7-es cikkely érvénybe léptetése. Szerinte a jelentés nagyon sok esetben túlmegy az unió hatáskörén, sőt több tagállamban elfogadott gyakorlatot követel megváltoztatni, ami jogosan felveti a kettős mérce alkalmazását. Nagy szerint egyébként a 7. cikkely bevetése olyan fenyegetés, amivel „az EU is súrolja a jogállamiság kereteit”.
Csáky Pál szerint szerencsétlen lépés volt a jelentésnek az EP-választások előtti időszakra való időzítése. Véleménye szerint az Orbán felszólalását követő vita nem hatékony párbeszéd volt, hanem a politikai küzdelem része. Csáky szerint érezni lehet az arra irányuló igyekezetet, hogy az Európai Néppárt a jövő évi választások után veszítse el a többségi pozícióját az Európai Parlamentben, ami annak veszélyét hordozza magában, hogy a nem rendszerszintű populista pártok ezt a pozícióik megerősítésére és az egységes Európa eszméjének meggyengítésére használják ki.
Csáky egyébként szeptember 11-ei felszólalásban az azonos mérce szerinti megítélés szükségességéről beszélt a strasbourgi parlamentben. Európa szerinte akkor válik igazán stabillá, ha korrekt módon viselkedünk egymással. „A Szlovák Köztársaság polgáraként az egységes politikai és erkölcsi játékszabályok betartásának fontosságára szeretném felhívni az Európai Parlament figyelmét” – fogalmazott Csáky, aki szerint, ha javulást akarunk elérni, mindenkire egységesen érvényes elvek szerint kell eljárnunk.
(szd/Felvidék.ma/Postoj.sk, TASR, SITA)
