Az idei Mátyás király-emlékév alkalmából október 4-én a Lévai Szent László Kör a helyi Reviczky Házban tisztelgett nagy uralkodónk előtt a „Mátyás király, a hívő ember és a keresztény uralkodó” című előadással.
Bevezetőjében Müller Péter, a kör elnöke elmondta, hogy a hiánypótló előadás célja olyan oldaláról bemutatni Mátyás királyt, melyet főleg a múltban teljesen elhallgattak, de a jelenben is csak mellékesen kerül bemutatásra, annak ellenére, hogy „igazságos Mátyás királyunk” élete és uralkodása ebből a szempontból is útmutató lehet a ma keresztény embere számára.
Az esemény a Szűzanyához intézett közös fohásszal vette kezdetét, melyhez kapcsolódva megtudtuk, hogy Mátyás király Szűz Mária nagy tisztelője volt.
Közös ima (Fotó: Müller Éva)
Ezt követte az előadás tartalmi része, mely gazdag képanyag vetítése mellett először a Hunyadi család vallásos életét, a nemcsak kardjában, de az ima erejében is bízó Hunyadi Jánost és a családot, mint a papság és a szerzetesek barátját, számos szerzetesház és templom alapítóját mutatta be. A rövid időn belül nagy családi tragédiákat megélt édesanya, Szilágyi Erzsébet Istenbe vetett erős hitével állt a család élére és mindent megtett Mátyás mihamarabbi szabadulásáért, majd egész uralkodása alatt mellette állt.
Ebben a vallásos környezetben nőtt fel Mátyás, akinek egész életét betöltötte a vallásossága. A krónikák följegyezték róla, hogy gyakran járult a szentgyónáshoz, hogy az irgalmas Isten bocsássa meg bűneit, és a szentáldozás kegyelmi hatása mindig közelebb vigye a keresztény uralkodói ideálhoz. A lélek örömével vett részt a hétköznapi, ünnepi és vasárnapi szentmiséken. Különösen szerette a szép és ünnepélyes szentmiséket, szertartásokat, a liturgiát, a körmeneteket, a gregoriánt, a művészi világot tükröző templom és kápolna csendjét, a templomok művészi tartozékait és a színpompás díszítéseket. Rendszeresen imádkozta a rózsafüzért.
Legkedvesebb rózsafüzérét a csehországi České Budejovicén őrzik. Vallásossága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy mindvégig szerette egyházát, hazáját, magyar nemzetünket, de az egyszerű embert, a jobbágyokat is, akiknek fáradozásait nagyra értékelte és ha kellett, akár személyesen is védelmükre kelt.
Pillanatkép az előadásról (Fotó: Müller Éva)
Mátyás királyként is megvallotta hitét. Keresztény uralkodóként szorgalmazta Boldog Margit és Kapisztrán János szentté avatását. Előszeretettel olvasta a hősökről és szentekről szóló könyveket, akiknek az életét gyakran felidézte és elmélkedett róluk. Mátyás király példájára a magyar katonák, akik hősiesen harcoltak hazánkért és nemzetünkért, a Boldogságos Szent Szüzet a harcolók erejének és győzelemre segítő védasszonyának tekintették.
Mátyás zászlóit a palotában és a csatákban Szűz Mária képe díszítette. Elvárta, hogy az állami tisztviselők és elöljárók Szűz Mária nevében tegyék le az esküjüket. Az uralkodó szorgalmazására az 1464-es székesfehérvári országgyűlés megtiltotta, hogy királyságában vasárnap és Szűz Mária ünnepein vásárokat tartsanak. Az 1480-as években kegyetlen pestis dühöngött a Magyar Királyság területén. A járvány megszűnését hívő magyar népünk és a király is Isten után a Szűzanya közbenjárásának köszönte meg.
Uralkodása alatt több városi, falusi és szerzetesi templomot építtetett fel vagy építtetett újjá Isten dicsőségére és a Szűzanya tiszteletére. Hogy csak a felvidéki helyeket említsük: Körmöcbánya, Csütörtökhely, Szepeshely, Garamszentbenedek, vagy akár Felsőszemeréd.
Az érdeklődő közönség (Fotó: Müller Éva)
1470-ben ő alapította a háromhajós, gótikus ferences templomot Okolicsnón, mely Liptó vármegye legnagyobb és legszebb templomai közé tartozik. A művészeket arra ösztönözte, hogy a templomi oltárokat az Úr Jézus, a Szűzanya, az apostolok, szentek, védőszentek képeivel és szobraival díszítsék, ezzel is elmélyítve a hívők vallásosságát. Így születtek meg a csodálatos kassai, bártfa, lőcsei és garamszentbenedeki oltárok, hogy csak a felvidékieket említsük. Nem hagyhatjuk ki a felsorolásból a Mátyás király sugallatára készített Madonna-szobrokat sem. Az ismert remekművek között ott találjuk a budai, visegrádi, a körmöcbányai, a lőcsei, a bártfai, a kassai, vagy a pozsonyi híressé vált Madonna-szobrokat.
Mátyás király felkarolta a tehetséges egyházi személyeket, neves egyetemeken taníttatta, számos külföldi tanulmányúton képeztette őket. Ennek köszönhetően lettek a magyar egyház kiváló személyiségei: Vitéz János, ifjabb Vitéz János, Janus Pannonius, Szécsi Dénes, Csupor Demeter, Váradi Péter, Báthori Miklós, Ernuszt Zsigmond, Kálmáncsehy Domokos és Bakócz Tamás.
Az előadás sok értékes adattal tért ki Mátyás király és kedvenc rendje, a pálosok kapcsolatára. Mátyás uralkodása alatt a pálosoknak 69 rendházuk volt. Az ő szakrális kisugárzásuk, műveltségük kimondhatatlan erőt adott az akkori Magyarországnak.
Mátyás király szintén szüleitől tanulta a kegyhelyek tiszteletét. A család rendszeresen látogatta és nagy adományokkal halmozta el a bátai Szent Vér-ereklye kegyhelyet, melyet Mátyás király csak uralkodóként hat alkalommal keresett fel.
Az érdeklődő közönség (Fotó: Müller Éva)
A szentatyákkal is jó kapcsolatot ápolt Mátyás király, IV. Szixtus pápa a király kérésére 1471-ben búcsút engedélyezett tíz pálos kolostorban, majd 1475-ben minden pálos kolostorban. Utóda, VIII. Ince pápa 1484-ben adott a pálos rendnek búcsúengedélyt pünkösd szombatjára és vasárnapjára.
Mátyás király Rómával való jó kapcsolatának további bizonyítéka, hogy a Krisztus Urunk keresztútjáról származó Veronika kendőjéből II. Pál pápa egy darabot adott Mátyás királynak, aki ezt az ereklyét 1483-ban a garamszentbenedeki apátságnak ajándékozta, amikor annak újjáépített templomát felszentelték. Azt is megtudtuk, hogy ezt a becses ereklyét a török veszély miatt 1529 és 1530 között a lévai várban őrizték.
A Mátyás király által adományozott Szent Vér-ereklye a történelem viharait túlélve a mai napig a garamszentbenedeki apátsági templomban tisztelhető, s annak kisugárzása töretlen. Az előadó azt is elmondta, hogy a híres bátai Szent Vér-ereklye kegyhelyet és a település 10 ezer lakosát 1539-ben a török teljesen elpusztította. Négyszáz évvel a bátai kegyhely pusztulása után, 1939-ben új templomot építettek a bátai szent helyen, ám hiányzott az ereklye. A közelmúlt lelket melengető történése, hogy Viliam Judák nyitrai püspök a 4,5×7 cm-es garamszentbenedeki Szent Vér-ereklyéből 2017. szeptember 16-án egy 1×1 cm-es partikulát a bátai kegytemplomnak adományozott. Udvardy György pécsi püspök megrendelésére Serbakov Tibor ötvösművész által a bátai Szent Vér-ereklye számára készített díszes ereklyetartót pár hete, szeptember 15-én mutatták be a zarándokoknak az idei bátai Szent Vér-búcsún. Ha több száz évet várni is kellett Mátyás király kedvelt bátai kegyhelyére, az általa adományozott garamszentbenedeki ereklyének egy darabja új fejezetet nyit az egyre népszerűbb búcsújáróhely életében.
Az előadó kitért a magyarországi Szent Vér kegyhelyekre, és ismertette az utóbbi 22 év során megtörtént, a tudomány által megmagyarázhatatlan Szent Vér-ereklye csodát, melyben a Jóisten megerősít bennünket, hogy az átváltoztatáskor a kenyér és a bor megjelenését tekintve nem változik, a lényege viszont igen: Isten ereje által Krisztus testévé és vérévé válik. (Buenos Aires – 1996, Chirattakonam (India) – 2001, Tixtla (Mexikó) – 2006, Sokolka (Lengyelország) – 2008, Legnica (Lengyelország)- 2013)
A közönség nagy tapssal jutalmazta a szép előadást, mely nemzeti történelmünk és egyháztörténetünk sok új tényével és eseményével ismertette meg a jelenlevőket és tölthette el őket a Jóistenhez fohászkodó, benne bízó, nagy múltú és kultúrájú nemzethez való tartozás élményével.
