Január 20-án Galántán a Magyar kultúra napja alkalmából a Csemadok átadta a Csemadok Életmű Díjat, a Csemadok Közművelődési Díjat, a Gyurcsó István-díjat és a Fábry Zoltán-díjat. A díjátadón Bárdos Gyula és Czimbalmosné Molnár Éva is köszöntötte az ünneplőket.
A rendezvény elején Dráfi Mátyás előadásában elhangzott Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye. Majd a Csemadok elnöke szólt a jelenlévőkhöz.
Tekintse meg a rendezvényről készült képgalériánkat ITT.
Köszönet a Csemadok-munkáért
Bárdos Gyula beszédében kifejtette: „Az idei évben, amikor Szövetségünk megalakulásának hetvenedik évfordulóját ünnepeljük, első központi rendezvényünkön először is köszönetemet szeretném kifejezni valamennyi egykori és jelenlegi Csemadok-tagnak (…) azért a munkáért, közösségi szolgálatért, amelynek köszönhetően szövetségünk, a Csemadok immár hét évtizede van cselekvően jelen felvidéki közösségünk életében.
A jogfosztottság és hontalanság évei után az 1949 március ötödikei megalakulást követően négy évtizeden keresztül a csehszlovákiai magyarság mindeneseként állt helyt Szövetségünk,
a központi tiltás ellenére érdekvédelmi feladatokat is vállalt amellett, hogy szervezte a kulturális életet, lehetőséget nyújtott a korábban tiltott magyar anyanyelv hivatalosan megengedett, illetve pontosabban fogalmazva, megtűrt használatára.”
Bárdos Gyula köszönetet mondott a csemadokosoknak a kifejtett munkáért (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Bárdos Gyula szerint több komoly megmérettetés vár a felvidéki magyarokra idén, a választásokon kívül a magyar iskolai beíratások fontosságát hangsúlyozta.
Büszkék lehetünk a felvidéki hagyatékra
A Csemadok elnöke után Czimbalmosné Molnár Éva, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője köszöntötte az ünneplőket, aki Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár nevében is üdvözölte a felvidéki magyarságot. Beszédében kitért a Himnusz történetére és szerzőjének életére is. Köztudott, hogy Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én, szatmárcsekei magányában fejezte be a Himnuszt. Ennek emlékére harminc éve ünnepeljük a Magyar kultúra napját.
„Különösen jó ezen a helyen szólni a magyar kultúráról, hiszen Galánta és környéke megannyi jelentős kulturális esemény színhelye a magyar történelemben, valamint számos híres művészt, tudóst, írót, költőt adott nemzetünknek.”
Czimbalmosné Molnár Éva hangsúlyozta: az egész magyarság büszke lehet a felvidéki magyar kulturális hagyatékra. „Az itt élő magyar közösség példája, makacs ragaszkodása és küzdelme a nemzetben maradásért, nekünk, az anyaországban élőknek is erőforrás, hogy általa is gazdagabbak és elhivatottabbak legyünk.”
Czimbalmosné Molnár Éva (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A köszöntő beszédek után a Peredi Női Kar énekelt Jónás Katalin vezényletével, zongorán Tyukos Bombics Katalin kísérte a női kart. Majd átadták a 2008-ban létrehozott Csemadok Életmű Díjakat.
A Csemadok Életmű Díjasok
A díj idei kitüntetettje Boócz Mária, aki a párkányi alapszervezetnek 1968 óta oszlopos tagja, előbb pénztárosa majd elnöke volt. Elnöksége alatt számos sikert értek el a párkányi színjátszók és énekkarosok is. Több mint harminc éve megszervezik a Balassi Bálint Kulturális Napokat. 1998-ban a párkányi Csemadok saját épületet szerzett, amely azóta is a környék kulturális életének fontos helyszíne.
Jónás Katalin pedagógus 1973-tól tanított a Peredi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában. 1974-ben megalapította a gyermekkórust, mellyel már egy évvel később első helyezést ért el a gyermekkórusok járási versenyén. Vezetett vegyes kart, majd a gyermekkarból megalakult a Peredi Női Kar, amellyel szintén számos hazai és nemzetközi sikert ért el. Néhány éve egy férfi daloskör is alakult Pereden, akik felkeresték őt, hogy vállalja el vezetésüket.
Nagy Péter, a Csemadok somorjai alapszervezetének volt elnöke 1979-ben kapcsolódott be a szervezeti életbe, tagja a Híd vegyes karnak is. A somorjai alapszervezet mellett több művészeti csoport is működik. Közismert a Csalló és a Csali néptáncegyüttes, ez utóbbinak három csoportja van. Nagy Péter fontosnak tartja a gyerekek és fiatalok bevonását a Csemadok életébe.
A további díjak átadása előtt Balla Barnabás, a Galántai Kodály Zoltán gimnázium diákja előadta Ady Endre: A Duna vallomása című versét.
A Csemadok nagybalogi alapszervezetének volt elnöke Pál Dénes pedagógus és felesége, Pál Erzsébet közösen kapták meg a Csemadok Életmű Díjat. Pál Dénes elnöksége alatt az alapszervezet mellett működő színjátszók számos kimagasló sikert értek el. Gyerek citerazenekart működtetett, valamint megalapították a Gyöngyösi István Irodalmi Kört. Nyugdíjba vonulása óta három könyvet írt a régió múltjáról. Pál Erzsébet a kezdetektől támogatta férje tevékenységét, aktívan részt vett a rendezvények megszervezésében. Irányította a tánccsoport és az énekkar munkáját, aktív tagja a Szivárvány Énekkarnak.
Stirber Lajos a zene iránti szeretetet és fogékonyságot szüleitől örökölte, a főiskola elvégzése után a Jókai Mór Alapiskolában kezdett tanítani, ahol vezette a gyermekkart. Jelenleg a gyermekkar egykori tagjai által alapított GAUDIUM vegyes kar és hangszeres kamaraegyüttes karnagya, vezetője. Ötletgazdája és mindmáig fő szervezője a VOX HUMANA rendezvénynek. Számos civil és szakmai szervezetben tevékeny, több megmérettetés szakmai vezetője.
A díjakat, Kutak Adrienn művész alkotását Bárdos Gyula, Köteles László és Balogh Gábor adták át a kitüntetetteknek. Majd Shlyakta Ksenia és Dombi Gergely komáromi diákok hegedűjátékát hallotta a közönség. Ezután átadásra került a 2013-ban megalapított Csemadok Közművelődési Díj is.
A Peredi Női Kar Jónás Katalin vezényletével (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Csemadok Közművelődési Díj
2019-ben Agócs Ildikót, a Csemadok almágyi alapszervezetének elnökét is kitüntették. Az ő elnöksége alatt a már jól működő Almágyi Népdalkör mellett két új hagyományőrző csoport is alakult a községben, melyek az alapszervezet égisze alatt működnek: a Piros Rózsák Asszonykórus és az Almágyi Férfikórus. Elnöksége alatt fellendült a község kulturális élete.
Hadas Katalin tizenöt éves kora óta aktív tagja a Csemadok abaújszinai alapszervezetének. Táncolt és énekelt a Rozmaring Néptánccsoportban, három társával országos döntős volt a Tavaszi szél vizet áraszt népdalversenyen. Az alapszervezet színeiben jutott el a komáromi Jókai Napokra, jelenleg az Abaújszinai Hagyományőrzők Népdalcsoportjában énekel.
Németh Ágota pedagógus kezdettől fogva az ipolybalogi alapiskolában tanít, több mint egy évtizede továbbtanulási tanácsadó. Aktív tagja az SZMPSZ-nek és az itteni Csemadok alapszervezetnek is. Minden tanévben rendszeresen készít fel tanulókat különféle versenyekre. A regionális nevelésre tankönyvszerű segédanyagot állított össze, ahol a térség nevezetességeivel, hagyományaival és történelmével ismerkedhetnek meg a gyerekek. 2003-tól a Kürtös havilap szerkesztőjeként is dolgozik.
A Csemadok Közművelődési Díjazottak (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Varga László évtizedek óta elnöke a dobóruszkai alapszervezetnek, elsősorban az ő nevéhez fűződik, hogy Dobóruszkán megerősödött a Dobó István kultusz ápolása. Még a nyolcvanas években megkezdte a Dobó Napok szervezését, a Csemadokban Dobó István Emléktársaságot alakított, majd az Egri Vármúzeummal kiépített kapcsolata folytán elkészült Dobóruszkán a Dobó szarkofág fedőlapjának másolata.
Vígh Sándor szülővárosában, Diószegen a legfiatalabb zenekari tagként kezdett citerázni az Új Hajtás Citerazenekarban, a zenekar vezetését 1983-ban vette át, és mind a mai napig annak vezetője és szervezője. A zenekar ekkor új nevet választott magának, felvették a Dió héj nevet, Diószeg neve alapján. Zenekarvezetői tevékenysége során nagy hangsúlyt fektetett az utánpótlás kinevelésére. Vígh Sándor Vízkeleten, Deákin és Jókán is vezetett citerazenekarokat, és zenészként besegít a nyárasdi Sarló citerazenekar működésébe.
A kitüntetetteknek szintén a Csemadok vezetői gratuláltak, díjként Simek Viktor művész alkotását kapták.
A Csemadok Közművelődési Díjak átadása után a diószegi Dió héj Citerazenekar Marosszéki népdalokat adott elő.
A diószegi Dió héj Citerazenekar (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Gyurcsó István-díj
A Gyurcsó Istvánról elnevezett díjat a magyar kultúra iránt elkötelezett személyiség kaphatja meg. Az idei évben a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes szervezőtitkára, Reicher Gellért kapta meg, aki 1971-től dolgozik a Szőttesben. A díjazottat Görföl Jenő méltatta, aki visszaemlékezett a kezdetekre, amikor együtt kezdtek dolgozni. Reicher Gellért táncolt is, de szerencsére volt, aki észrevette, hogy ő valójában egy nagyon jó szervező – ennek köszönhetően a Szőttes hazai és nemzetközi porondon is jelentős együttes.
Reicher Gellért Bárdos Gyulától átvette a Gyurcsó Istvánt ábrázoló díjat, majd a Peredi Férfi Daloskör katonadalokat és bordalokat adott elő Jónás Katalin vezényletével.
Fábry Zoltán-díj
A Csemadok örökös tiszteletbeli elnökéről, Fábry Zoltánról elnevezett díjat olyan nem felvidéki személyiség kaphatja meg, aki a Kárpát-medencei magyarságért tevékenykedik. Az idei évben a pécsi Bokor Béla kapta meg a kitüntetést. Bokor Bélát Szili Katalin méltatta, az értékelést Holop Zsóka olvasta fel, mivel a miniszterelnöki megbízott nem lehetett jelen.
Bokor Béla 1992-ben felvidéki és horvátországi partnereivel kezdeményezője volt a pécsi székhelyű Határokon Túli Magyarságért Alapítvány megalapításának, amelynek a megalakulás óta kuratóriumi elnöke. A megalakulás időszakában zajló délszláv háború alatt legfontosabb feladatának tekintette a menekültek segítését. Felvidék kulturális közösségeivel is folyamatos munkakapcsolat keretében működik együtt a szlovákiai magyarság kultúrájának ismertté tételében.
Köteles László, Bárdos Gyula, Czimbalmosné Molnár Éva és Szabó József (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Csodát műveltek: megalapították a Csemadokot
A kitüntetések átadása után Stirber Lajos mondott köszönetet a díjazottak nevében. Beszédében köszönetet mondott szüleinek édes anyanyelvéért, valamint, hogy amint lehetett, magyar iskolába íratták és ezzel lelke magyar lett, hiszen ahogy Sajó Sándor fogalmazta meg: Magyarnak lenni, büszke gyönyörűség. Köszönte a fáklyavivőknek, hogy a hontalanság évei után nem hagyták veszni a templomot és az iskolát, mi több, csodát műveltek: megalapították a Csemadokot. Köszönetet mondott a családjának is a segítségért és a megértésért, valamint a nagyobb családjának, az általa vezetett csapatoknak is, ugyanis, ha ők nem lennének, nem kaptak volna kitüntetést – mondta Stirber Lajos. Köszönetet mondott azoknak is, akik eljárnak a rendezvényekre, és értelmet adnak ezzel a szervező munkának. A zenepedagógus azoknak is köszönetet mondott, akik jelölték őket és azoknak is, akik a díjat odaítélték. Bokor Béla, a Fábry Zoltán-díj kitüntetettje is köszönetet mondott, és arra kérte a jelenlévőket: továbbra is összekapaszkodva képviseljék a Kárpát-hazát.
A Szőttes (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A rendezvény főszervezője, Mézes Rudolf, a Csemadok elnökségi tagja, a Galántai Területi Választmány titkára a rendezvényen nem lehetett jelen, hiszen ugyanekkor adta át Budapesten a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége, a KÓTA a díjakat. Mézes Rudolfnak a Szövetség Mecénási díjat adományozott.
A galántai ünnepség végén a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes adott fergeteges műsort, majd az énekkarok és a közönség együtt énekelte el nemzeti imánkat, a Himnuszt.
