A kulturális minisztérium március elején hozta nyilvánosságra A kultúra és a kreatív ipar fenntartható fejlődését szolgáló reform elnevezésű szakmai anyagot, melynek egyik pontja értelmében a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA, azaz a KultMinor) átalakításra kerülne a kisebbségek kultúráját támogató szélesebb körű alappá. A tervezetre a Szövetség is elítélően reagált, és ahogy arról ma hírt adtunk, a Kisebbségi Bizottság is határozottan elutasítja a kulturális minisztérium ezen szándékát. Bukovszky László, a bizottság elnöke, egyben kisebbségi kormánybiztos megkeresésünkre közölte: a minisztérium tervezete teljesen abszurd.
A tervezetről
A reformtervezet szerint a kulturális minisztérium támogatási rendszeréhez tartozó, „Hátrányos helyzetű csoportok kultúrája“ támogatási program a már létrehozott és működő független Kisebbségi Kulturális Alap részévé válik. „Ez egy szélesebb körű alapot hoz létre a kisebbségi csoportok kultúrájának támogatására. Az átalakított alap nagyobb átláthatóságot és függetlenséget eredményez a kulturális támogatás terén a nemzeti kisebbségek és a hátrányos helyzetű csoportok számára“ – olvasható az anyagban, amely összevonná a támogatási keretet. A tervezet szerint ez az összeg a kezdetekkor évi fél millió euróval növekedne a 2022-2026-os időszakban – összesen 2,5 millió euróval.
A hátrányos helyzetű csoportok kultúráját támogató program
A program a fogyatékkal élő vagy más módon hátrányos helyzetű lakossági csoportok kulturális tevékenységeire, kulturális jogaik fejlesztésére és az akadályok felszámolására jött létre.
A szegénység és a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett embereket célzó projektek, valamint az esélyegyenlőséget, az erőszak, a megkülönböztetés, a rasszizmus, az idegengyűlölet és a szélsőségesség minden formájának megelőzését és felszámolását célzó projekteket támogatják.
Végül, de nem utolsósorban nyitott az olyan projektekre, amelyek elkötelezettek a toleranciára való nevelésben, a társadalmi és családi összetartást erősítik és a kultúrák közötti párbeszédet fejlesztik – olvasható a minisztérium honlapján.
A 2004 óta működő program a fogyatékkal élők (a testi, szellemi, mentális betegségben szenvedők, a vakok és gyengénlátók, siketek és nagyot hallók), a szegénység és a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett gyermekek és fiatalok, a marginalizált roma közösségekben élők, a gyermek- és családközpontok, diagnosztikai központok, nagycsaládosok kulturális tevékenységeinek támogatására jött létre. De célja a reszocializációs programmal dolgozók, a migránsok kulturális integrációjának, a szegénység és társadalmi kirekesztés által fenyegetett személyek, tartósan munkanélküliek, hajléktalanok támogatására irányuló kulturális tevékenységek támogatása is.
Az LMBTQ+ közösségeket éveken át ezen a programon keresztül támogatták
2019 májusában robbant ki a támogatási program körüli botrány, amikor az akkori kulturális miniszter, Ľubica Laššáková (SMER), a szakmai döntéshozók pozitív elbírálása ellenére sem írta alá az LMBTQ+ közösségek rendezvényeire jóváhagyott támogatást.
Sokak számára akkor vált nyilvánvalóvá, hogy ezen a programon keresztül a kulturális minisztérium éveken át (11 éven át) támogatta, többek között a melegfelvonulásokat, és egyéb, az LMBTQ+ közösségek által szervezett eseményeket.
Akkor azzal vádolták Laššákovát, hogy politikai döntést hozott amikor a szakmailag már elbírált és jóváhagyott pályázatokat megvétózta. A döntését támogatók viszont rámutattak: az is politikai döntés eredménye, hogy ezeket a közösségeket az ilyen típusú támogatásra pályázható hátrányos helyzetű csoportok közé vonták, és így kevesebb pénz jutott a fogyatékkal élők számára. Újabb érv, hogy a meleg közösségek az igazságügyi minisztérium dotációs rendszerén keresztül is pályázhatnak – ott jóval nagyobb összegekben – tevékenységeik támogatására. 2019-ben megszólalt a témában a jelenlegi kulturális miniszter, Natália Milanová (OĽANO) is, aki szintén helytelenítette, hogy a minisztérium 19 ezer euróval támogassa a szivárványos menetet.
„Először is, az összeg nagyon magas, másodszor pedig egy ilyen formátumú rendezvénynek inkább önkéntesektől, különböző gyűjtési formák révén kellene pénzt gyűjtenie, vagy támogatást kérnie egyéb kulturális alapoktól,
filmfesztivál esetén az Audiovizuális Alapon keresztül, mert ezekben az alapokban szakértői bizottságok döntenek a projektekről, és a miniszter nem gyakorol rájuk befolyást“ – vélekedett.
Mi bennünk a közös? Egy szó: kisebbség
Ahogy felvázoltuk, a minisztériumon belül több dotációs rendszer működik, ezek közül az egyik a hátrányos helyzetű csoportok kultúrájának támogatására létrehozott alap.
Ennek a dotációs rendszernek a lényegét, mechanizmusát és az összegét akarják összevonni a Kisebbségi Kulturális Alappal.
Bukovszky László kormánybiztos szerint mindezt abból kifolyólag, arra hivatkozva teszik, hogy mindkét támogatási rendszer kisebbségekkel foglalkozik.
„Holott merőben másról van szó: az egyik egy állami, a másik egy független rendszer. Ők ebben megtalálták a közös pontot, amely a „menšina“, azaz a kisebbség szó. Az ő meglátásuk téves és elfogadhatatlan“ – húzta alá Bukovszky.
„Nagyon veszélyesnek találom, ha a 13 kisebbség mellett létrejönne egy újabb szakmai csoport, amely a hátrányos helyzetű emberek kulturális igényeivel foglalkozna. Ez teljesen abszurd, mivel a kisebbségi keretegyezmény és a nyelvi charta írja elő Szlovákiának a kisebbségi kultúra támogatását – ez egy kötelezettség.
Egy atomerőműhöz sem kapcsolhatok egy villanyerőművet, azért, mert mind a két létesítmény energiát ad. Nem biztos, hogy egy fedél alatt kell lenni mindkettőnek“
– magyarázta a tervezet értelmetlenségét Bukovszky.
Tudjuk már megkülönböztetni a Gizikét a gőzekétől!
Elmondta, a Kisebbségi Bizottság csak egy állásfoglalást tud megfogalmazni, illetve kifogást, amelyet továbbítanak a miniszter asszonynak. „A minisztérium komolytalanul áll a helyzethez, hiszen az előző Kisebbségi Bizottsági ülésen az államtitkár asszony, Zuzana Kumanová először bagatellizálta ezt a hírt, annak ellenére, hogy ez a minisztérium hivatalos dokumentuma. Azzal érvelt, hogy ez csak egy elképzelés és a minisztérium külső szakértői készítették“ – jegyezte meg a bizottság elnöke.
„Amikor azonban a Kisebbségi Bizottság magyarázatot kért a minisztériumtól, akkor már az államtitkár asszony által megfogalmazottak teljesen mást tükröztek, és azzal próbálta csitítani a kedélyeket, hogy ez milyen jó lesz a kisebbségeknek. Tudjuk már megkülönböztetni a Gizikét a gőzekétől!”
– horkant fel Bukovszky.
Sokat elárul a legnagyobb, kormányzó párt által vezetett kulturális minisztériumról, de talán az egész kormányról is, hogy képesek egy kalap alá vonni a szexuális közösségeket (kisebbségeket?), a fogyatékkal élőket, és az őshonos nemzeti közösségeket.
Természetesen a társadalom elképesztően széles szegmenseit egy kormány számára egyformán fontos támogatni, de kizárt, hogy ilyen hanyag, leegyszerűsített „reformtervezettel“.
Ahogy Bukovszky László értékelte: a tervezet szakmaiatlan, hiszen ahogy mondta, Szlovákia a kisebbségi kulturális támogatást kötelezettségek alapján valósítja meg, illetve alkotmányos jog végrehajtásaként is applikálja ezt a kötelességet.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
