Bajcsi Ildikó Kisebbségi magyar küldetés Csehszlovákiában című kötetének bemutatójára a Csemadok komáromi székházában az Impulzus Társulás, a TéKa és a Csemadok szervezésében július 7-én késő délután került sor.
A kötet a Sarló mozgalom történeti leírása mellett bemutatja, egyben vizsgálja a közösséget alkotó fiatal csehszlovákiai magyar értelmiségi nemzedék (sarlós nemzedék) egyéni és közösségi identitását.
A könyvbemutatót Stubendek László, a helyi Csemadok-alapszervezet elnöke nyitotta meg, a szerzővel Bencze Dávid történész beszélgetett.
![](https://felvidek.ma/wp-content/uploads/2021/07/IMG_7588-700x467.jpg)
Stubendek László a komáromi születésű szerző bemutatása során elmondta, Bajcsi Ildikó a Selye János Egyetem Tanárképző Karán történelem–magyar szakos tanárként végzett, majd felvételt nyert az egri Eszterházy Károly Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájába, ahol 2019-ben tudományos fokozatot szerzett.
Jelenleg a budapesti Clio Intézet tudományos munkatársa, fő kutatási területe a két világháború közötti csehszlovákiai magyar kisebbség története.
Köszöntőjében úgy fogalmazott, Bajcsi Ildikó bemutatásra kerülő első önálló kötetével olyan elfogulatlan és kiegyensúlyozott mélyelemzésre törekszik, amelyre mások eddig még nem vállalkoztak.
![](https://felvidek.ma/wp-content/uploads/2021/07/IMG_7595-700x467.jpg)
Bencze Dávid a történeti munka megírása kapcsán arról kérdezte a szerzőt, miért döntött ezen korszak vizsgálata mellett, miért éppen a Sarló mozgalommal, illetve a csehszlovákiai magyar kisebbségi küldetéssel kezdett el behatóan foglalkozni.
Bajcsi Ildikó válaszában kifejtette, tanulmányai és kutatásai során tapasztalta, hogy a Trianon utáni első, Csehszlovákiában élő magyar generációkról szóló elérhető munkák többnyire elfogult írások voltak, amit vagy ők írtak magukról, vagy már a pártállami években erősen ideologizált munkák születtek.
„Ezek a hiányosságok vezettek arra a felismerésre, hogy nem tudok tovább haladni a Csehszlovákiában élő magyar kisebbség történetének feldolgozásában, ha még az első generáció története sincs elfogulatlanul, ideológiáktól mentesen, tényszerűen feldolgozva” – mutatott rá a fiatal történész.
![](https://felvidek.ma/wp-content/uploads/2021/07/IMG_7596-2-700x515.jpg)
Munkáját nagyban segítette, hogy a debreceni Déri Múzeumban található 139 doboznyi, Sarlóról gyűjtött anyagot (amelyet maguk a mozgalom tagjai gyűjtöttek) történész kollégáival elkezdték leltározni, majd ennek az anyagnak a feldolgozása indította disszertációs munkája, majd a kötet megírására.
Bajcsi Ildikó rámutatott: Trianon után a Csehszlovákiában ragadt magyarság önmeghatározása, az új, kisebbségi lét feldolgozása nem ment egyik napról a másikra.
„A helyzet feldolgozásában fontos szerepe volt annak az első értelmiségi nemzedéknek, amelyek tagjai az egyetemek cserkészköreiben találtak egymásra. Ezeknek egyik legerősebb és legmeghatározóbb csoportja volt az 1928-ban létrejött mozgalom, a Sarló” – mondta.
![](https://felvidek.ma/wp-content/uploads/2021/07/IMG_7597-700x467.jpg)
Mint mondta, a mozgalmat alkotó fiatalok a 19. és 20. század fordulóján születtek, gyermekként még a Monarchiában szocializálódtak, de felnőtté válásukkor már kisebbségi létbe kényszerültek.
„Ez volt az első generáció, amely a családi neveléstől az iskolákon át a pályakezdésig minden ponton, mozzanatban szembesült azzal, hogy életének, identitásának állampolgári, jogi, gazdasági, foglalkozási feltételeit nem a magyar, hanem a csehszlovák nemzetállam határozza meg, miközben önazonosságuk minden téren magyar maradt” – mutatott rá.
A Sarló mozgalom teret és lehetőséget nyújtott ezeknek az értelmiségi fiataloknak az önszerveződésre. Kisebbségi létbe kényszerülve fogékonnyá váltak a nemzeti és szociális problémák felmérésére – ezeknek a megoldását tekintették elsődleges céljuknak. A sarlós nemzedék közösségi szerepvállalása – bár csak pár évig létezett – meghatározó volt a csehszlovákiai magyar közösség szempontjából – magyarázta.
![](https://felvidek.ma/wp-content/uploads/2021/07/IMG_7602-700x493.jpg)
Bencze Dávid a beszélgetés végén kiemelte: a könyv hozadéka legfőképpen az, hogy tanítani tud, másrészt tükröt tart a ma élőknek is arról, mit jelent a felvidéki magyar identitás. „Egy olyan alázatos munka eredménye ez a kötet, amelyben először sikerült összegyűjteni ennek a nemzedéknek a történetét” – fogalmazott.
A kötet a L’Harmattan Kiadó gondozásában jelent meg Budapesten, megtalálható a nagyobb könyvesboltok kínálatában online is, illetve Komáromban a Madách Könyvesboltban is megvásárolható. Olvasóink jelzésére hozzátesszük, a kötet a rimaszombati Tompa Mihály Könyvesboltban is megvásárolható.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)