A szobrászattól a tűzzománcig és a fotóig, a képzőművészet minden ágát átfogó kiállítást a budapesti Szent István Bazilika Altemplomában a Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítvány és a Józsa Judit Művészeti Alapítvány kezdeményezte és rendezte kapcsolódva a XV. Ars Sacra Fesztiválhoz az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus keretében.
A kiállítás megnyitójára érkezőket már az első szent királyunkról elnevezett tér hangulata megragadja: a késő délutáni napfényben a Bazilika lépcsője elé emelt színpadon népzenekar muzsikál, a nézőtéren alig van üres szék, a tér két oldalán sorakozó sátrak pultjain nemcsak az egyházi kiadók könyveiben lapozgatnak a vásárlók, de a népművészeti remekekben is. Majd még visszatérek, ígérem magamnak, de szeretnék még a főtemplomban tartott megnyitó előtt lemenni az Altemplomba, megnézni a kiállítást, és néhány fotót is készíteni.
A belépő látogatót lenyűgözi a látvány, ami az Altemplom lépcsőjének tetejéről tárul elé, ugyanis a kiállítás elrendezése is szimbolikus: keresztet idéző alakban képezték ki a tárlat folyosóit, amelyeken 83 művész mintegy 200 alkotása tekinthető meg.
A kiállító művészek névsorában – amelyet a meghívóból írtam ki – 9 felvidéki alkotót fedeztem fel, nevük abc szerint: Cech Gábor szobrász, Duncsák Attila festő, Ferenc György szobrász, Kopócs Tibor festő, grafika, zománc, Lipcsey György szobrász, Lőrincz Zsuzsa grafikus, illusztrátor, Méry Gábor fotó, Mikóczy Dénes festő, Szabó Ottó festő, s noha hivatalosan magyarországi szobrászként van feltüntetve, de tizedikként a Felvidék fiának tekintjük Rieger Tibort is.
A kiállítás megtekintésére nem elég egy alkalom, különösen akkor nem, ha fent a Bazilikában rövidesen kezdődik a megnyitó, amelyhez – belépés előtt – ellenőrzik a védettségi igazolványt, s az előzetesen regisztráltakat megajándékozzák egy gyönyörű albummal. A Józsa Judit kerámiaszobrász, művészettörténész szerkesztésében, számos kiváló fotográfus közreműködésével készült katalógus tartalmazza valamennyi kiállító művész fényképét, tömörített életrajzát és egy-két fotót a kiállított műveikből.
A megnyitón, amelynek világi fővédnöke Dr. Áder János köztársasági elnök volt, megjelent a világi és az egyházi élet számos ismert személyisége. A műsort is vezető Józsa Judit köszöntőjéből megtudhattuk, hogy a megjelentek között volt Orbán Viktor miniszterelnök édesanyja és édesapja, s természetesen – ha szakrális művészetről van szó – eljött Prokopp Mária művészettörténész, az ELTE professzor emeritusza, aki augusztus 20-án vehette át a Széchenyi-díjat. Ajánlását „Nyolcvanhárom tanúságtétel” címmel olvashatjuk az említett albumban.
A gazdag kiadványhoz beköszöntőt Prof. Dr. Kásler Miklós az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere írt, ugyancsak ő nyitotta meg a kiállítást. Meg kell jegyezni, hogy míg a kötetben olvasható szöveg az eseményt támogató és méltató miniszteré, addig a Bazilikában elhangzó köszöntő a hagyományos történelemszemléleten túllépő tudós eszmefuttatása volt. Például
nem kalandozásoknak nevezte Árpád magyarjainak csatáit, hanem preventív háborúknak a két nagy birodalom: a keleti és a nyugati császárság hódító szándékával szemben.
S mikor Vajk megérezte ennek a korszaknak a végét, és felvette a keresztény hitet, nem volt egyszerű a döntés a keleti és a nyugati kereszténység között, de István látta, hogy a kétféle térítés szétszakítaná az országot. Dr. Kásler Miklós a nyugati kereszténységet frank típusúnak nevezte, a típusút azért hangsúlyozva, mert István beemelte ebbe a kereszténységbe a nép sztyeppei hagyományát is. Rámutatott, hogy Szent István a világon egyedüliként kapta meg az apostoli királyi címet. Az ország felajánlása Mária oltalmába pedig azt is jelentette számára, hogy aki az országot támadja meg, az Mária országát támadja.
Dr. Kásler Miklós megnyitóját Józsa Judit egy saját készítésű kerámia-kereszttel köszönte meg, majd név szerint felsorolta az alkotásaival jelenlévő művészeket, külön köszöntve azokat, akik személyesen is el tudtak jönni. Hangsúlyozta, hogy a kiállítás – mintegy kétszáz kortárs magyar művészeti alkotáson keresztül – nemzeti összetartozásunkat és ezeréves keresztény kulturális értékeinket és örökségünket kívánja bemutatni. A Kárpát-medence legkiválóbb keresztény alkotóművészei közül felkért ötvenkét alkotóval szimbolikusan utalunk az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. A Nemzetstratégiai Kutató Intézet gyűjteményéből további harminc művésszel kiegészülve pedig a 83 esztendővel ezelőtt Magyarországon megrendezett kongresszus előtt tisztelgünk – mondta a Józsa Judit Művészeti Alapítvány elnöke.
A társrendező: a Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítvány elnöke: Dr. Zachar Péter Krisztián szintén köszöntőt mondott a megnyitón, amelynek ünnepélyességét a társművészetek közreműködése is emelte, különösen az, hogy az „Ó, Szent István dicsértessél” moldvai ének előadója Petrás Mária Príma Primissima-díjas népdalénekes kerámiáival is jelen volt a kiállításon.
Cservenka Judit/Felvidék.ma
