2021. október 4-én a stockholmi Karolinska Intézet 120. alkalommal ítélte oda az orvosi Nobel-díjakat. A bejelentést a molekuláris biológia világjárvány okozta nyomulása miatt fokozott várakozás előzte meg: ki kapja 2021-ben az orvosi-fiziológiai Nobel-díjat, kik az esélyesek? A Covid 19 elleni vakcina felfedezői? Avagy a DNS szekvencia technológia kifejlesztői, első leírói? Vagy jelentős, forradalmi alapkutatások tudósai?
Október 4-én 11 óra 30-kor vége lett a találgatásnak, megoldódott a rejtély.
Az amerikai David Julius és Ardem Patapoutian kapták az idei orvosi-élettani Nobel-díjat, a hőmérséklet és az érintés receptorainak felfedezéséért.
David Julius a csípős paprika „erejét” adó kapszaicin segítségével keltett égő érzetet a bőrben, így azonosítva a hőre érzékeny idegvégződéseket. Ardem Patapoutian nyomásérzékeny sejtek vizsgálatával új receptorcsaládot fedezett fel. Ezek képesek a mechanikai ingerekre reagálni a bőrben és a belső szervekben.
A két tudós ezekkel a felfedezésekkel a környezet és érzékeink bonyolult kapcsolatának fontos hiányzó láncszemeit tárták fel.
Érdemes megemlíteni, hogy 1901-ben a német Adolph von Behring kapta az első orvosi Nobel-díjat, aki felfedezte és bevezette a diftéria és a tetanusz elleni védőoltást. A tanítvány megelőzte mesterét, Robert Kochot, aki a tuberkulózis baktériumának felfedezéséért 1905-ben kapott Nobel-díjat. Koch intézetében von Behring együtt dolgozott Ehrlichhel a diftériaszérum előállításán. A két kutató között komoly feszültséget okozott, hogy von Behring 1901-ben egymaga kapta az elismerést. Paul Ehrlich, Ilja Mecsnikovval megosztva, immunológiai munkásságukért 1908-ban kaptak orvosi Nobel-díjat.
Von Behringet még ma is „a gyermekek és a katonák megmentőjeként” emlegetik.
(Josef Makovitzky (Universität Heidelberg es Freiburg/Br)/Felvidék.ma)
