A történelmi íjászat sport és hagyományőrzés. Sokak számára jelenti a szabadidő hasznos, kellemes eltöltését. Van, akinek alkalom a hagyományok, a honfoglaló magyarság hadi tudományának ápolására, bemutatására. Másoknak egyfajta szellemiség, életforma.
A Magyar Íjász Szövetség keretén belül 2000 óta létezik történelmi íjász szakág, ahol eleinte csak két kategóriában lehetett versenyezni, melyek paraméterei pontosan rögzítve voltak. Az évek során, ahogy terjedt a történelmi íjászat és egyre több íjkészítő mester munkái kerültek forgalomba, úgy lazultak az íjak formájával kapcsolatos megkötések és bővültek a kategóriák. A mai napig követelmény a céllövő heggyel ellátott, madártollazatú fa nyílvessző. Az évek során 3 komolyabb szabálymódosítás volt, hogy folyamatosan lépést lehessen tartani a történelmi íjászat fejlődésével.
Bogár Valéria személyes rekordot állított fel a modern anyagú történelmi íjjal (Fekete Sólyom felvétele)
2011-ben HDH-IAA, a nemzetközi íjász szövetség, hazai vezetéssel a nemzetközi szövetségek közül elsőként felvette külön szakágként a történelmi íjászatot, és rendez nemzetközi versenyeket, ezzel a történelmi íjászoknak is lehetőséget teremtve komolyabb nemzetközi versenyzésre.
Idén is az alföldi fürdővárosban, Gyulán rendezték a HDH-IAA Történelmi Íjász Világbajnokság küzdelmeit augusztus 14–20. között.
A bajnokság fő helyszíne a gyulai vár és a várkert volt, de voltak versenypályák és versenynapok a Göndöcs-kertben, a Thermál kemping kisökörjárási erdőrészen, illetve a Steigervald-tanya területe is otthont ad majd egy különleges kihívásnak.
A harmadik alkalommal megrendezett íjász-világbajnokság felvonulással és ünnepélyes megnyitóval kezdődött három kontinens, huszonegy ország mintegy háromszáz versenyzőjének részvételével. A világversenyre csak történelmi jellegű íjakkal lehetett, összesen négy kategóriában nevezni.
Bogár Péter a dobogó legfelső fokán (Fekete Sólyom felvétele)
A város alpolgármestere, Alt Norbert a megnyitón mondott beszédében kiemelte, a világbajnokságnak fontos üzenete van.
„Hagyományaink, kultúránk, történelmi örökségünk ápolása nem egy idejétmúlt, maradi álláspont, hanem további fennmaradásunk egyetlen esélye és záloga. A világbajnokság által képviselt szellemiség stabil alapokat nyújt a zavaros időkben mindehhez” – hangsúlyozta.
A Marcelházáról érkező Fekete Sólymokat Bogár Valéria, Bogár Fruzsina és Bogár Péter képviselte a világbajnokságon. A versenyről Bogár Valéria, a társulás elnöke tájékoztatta portálunkat:
„A távlövészet egy külön versenyszám volt, amely most második alkalommal volt versenyszáma a világbajnokságnak, először 2018-ban rendezték meg, melyen 5 aranyérmet szereztünk a férjemmel.
Az idei megmérettetésre 19 országból több mint 170 nevezés érkezett, kiemelkedő volt a nevezések száma. A verseny ideje alatt végig nagyon meleg volt, 40 fok feletti hőségben kellett az íjászainknak jól teljesíteniük, történelmi viseletben, mivel az a verseny mivoltából adódóan kötelező volt. A Fekete Sólymok a 6–11. századi nomád népek feltételezhető öltözetének megfelelő kaftánokat viseltek, kézzel szőtt vászonból és brokátselyemből.
Bogár Valéria is fogadja a gratulációt (Fekete Sólyom felvétele)
A versenyen először a korlátolt 51 font alatti íjak versenyszámait bonyolították le. Bogár Fruzsina az 51 font alatti erősségű modern anyagú történelmi íjak kategóriájában indult, ahol 288 méteres lövésével sikerült megszereznie a világbajnoki 3. helyezést. Fruzsina még csak 14 éves, és egy erős felnőtt női mezőnyben állt méltóképpen helyt, amelyre nagyon büszkék vagyunk.
A távlövés a határok feszegetését is jelenti, ez egy extrém sport is egyben és főleg a korlátlan kategóriák, ahol a versenyzők nagyon erős íjakkal versenyeznek, így a sérülés és a baleset sem kizárt. A férjemmel már néhány éve csak ezekben a versenyszámokban indulunk, mert a külföldi versenyeken is csak ezt rendezik meg. Így az 51 font feletti íjak 3-3 kategóriájában indultunk, mégpedig: modern anyagú történelmi íj, természetes anyagú történelmi íj és vadászíj kategóriában. Az egyes kategóriák az íjak formájában, anyagában különböznek egymástól. Mivel a természetes íjak nem olyan teljesítményűek, mint a modern anyagúak, ezért ez külön kategória, valamint a modern vadászíj is előnyökkel rendelkezik a történelmi íjjal szemben. A természetes és a vadászíj kategóriája számunkra is kihívás volt, mert ebben a kategóriában nem sok tapasztalattal rendelkezünk még, de igyekszünk a tudásukat tökéletesíteni. Mindegyik kategóriában először a női versenyzők lőttek és mérték be az ő eredményeiket, majd következtek a férfiak.”
A Bogár család sikere a gyulai íjász-világbajnokságon (Fekete Sólyom felvétele)
A Bogár házaspár mindhárom kategóriában világbajnoki aranyérmet szerzett, kiemelkedő távolságokat meglőve saját készítésű, fa nyílvesszőikkel, Végh és Botond bow íjakkal.
Mindenképpen említésre méltó, hogy amikor a Bogár házaspár állt lővonalhoz, a bírók mindig hátravonultak, mert tudták, hosszú lövések következnek. Bogár Valéria eredményei: vadászíj – 420 méter, modern anyagú történelmi íj – 422 méter – személyes rekord, természetes anyagú történelmi íj – 310 méter. Bogár Péter – vadászíj – 531 méter, modern anyagú történelmi íj – 483 méter, természetes anyagú történelmi íj – 363 méter.
A világesemény eredményhirdetéssel, majd bankettel fejeződött be.
(Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
