Koszorúzás (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Trianon fájdalmának költőjére, az ipolysági születésű Sajó Sándorra emlékeztek halálának 90. évfordulóján Budapesten. Február 2-án a Fiumei úti sírkertben lévő sírhelynél többek között ipolysági, budapesti és jászberényi küldöttség rótta le tiszteletét.

Mint Z. Urbán Aladár, a Sajó-hagyatékot hűen és méltó módon ápoló Palóc Társaság elnöke a sírhelynél tartott megemlékezésen kifejtette: Sajó Sándor kora hazafias költészetére, neveléstudományi írásaira, intézményvezetői érdemeire is emlékezünk ezen a napon. Hozzátette: a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjaként kapta meg a Fiumei úti temetőben a díszsírhelyet.

Z. Urbán Aladár (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A kordokumentumok és források alapján felelevenítette a díszsírhely adományozásának mozzanatait. „Sajó Sándor évtizedek óta a magyar költészet kiemelkedő egyénisége, a magyar irodalom jellegzetes és ismert egyénisége volt. Igazi eredeti tehetség” – idézte a korabeli forrásokból Z. Urbán Aladár.

Mint elmondta, Sajó Sándor 1933. február 1-én hunyt el, s a díjmentes díszsírhelyről már 3-án megszületett a döntés. Temetésén Áprily Lajos mondott gyászbeszédet.

Szenvedélyes nemzetszeretet a meghatározó vonása költészetének, nemzete életigenlésének poétája volt

– idézte a gyászbeszédből a Palóc Társaság elnöke.

Megemlékezés a Fiumei úti sírkert 46-os parcellájában (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Beszédében kitért Sajó Sándor újkori fogadtatására, munkássága megbecsülésének hiányára. A második világháború után az elhallgattatás sorsa jutott költészetének. Hamvadó parázsként várt a rendszerváltoztatás időszakáig. 1992 májusában hangzik el először a talán legismertebb költeménye, a Magyarnak lenni című verse a kőbányai Szent László Gimnáziumban – idézte fel Z. Urbán Aladár.

Egykor e tanintézmény tanára volt. A Szent László Gimnázium Öregdiák Baráti Köre 2000 júliusában találta meg a költő sírhelyét a sírkert 46-os parcellájában.

Sajó Sándor nyughelye (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Még ebben az évben saját költségen új síremléket emelnek, s születésének évfordulóján, november 13-án felavatják azt. Ugyanazon év novemberében a Palóc Társaság emléktáblát helyez el a költő ipolysági szülőházán.

„Nem költőt, hanem elsősorban magunkat, a magyar megmaradást és a műveltséget szolgáló magyar embereket ébresztgetjük Sajó Sándor költészete által”

– summázta gondolatai Z. Urbán Aladár.

Pálinkás Tibor (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A köszöntő után ipolysági, budapesti, valamint jászberényi tanintézmények diákjai szavalták el a Sajó Sándor egy-egy költeményét.

Pálinkás Tibor, az ipolysági Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria vezetője a szülőváros nevében szólt az emlékező közösséghez. Kifejtette: ma már méltóképpen emlékeznek Ipolyságon a város híres szülöttjére. „Bár Sajó Sándort sokan szerették volna elfelejtetni, sokan tényleg el is felejtették, Ipolyságon azonban mindig maradtak emlékének hű őrzői” – húzta alá.

Dr. Galla János (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Felelevenítette Csáky Károly, a Palóc Társaság, valamint az Ipolysági Városi Könyvtár munkatársainak és a tanintézmények diákjainak elévülhetetlen érdemeit a Trianon fájdalmas költője emlékének megőrzésében. Ipolyságon emléktábla, a katolikus templom előtti kis parkban mellszobor, az intézményekben portrék emlékeztetnek a költőre.

Dr. Galla János, a Hegyvidéki Trianon Harangja Társaság ügyvivője Sajó Sándor és Trianon kapcsolatáról értekezett megemlékező beszédében.

„Szíve-lelke a magyar zászlóért, a magyar nyelvért, a magyar hazaért és a magyar nemzetért élt és dobogott”

– szögezte le.  Mint jelezte: költészetében a nemzetmegmaradást járta körül.

Oszvald György (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Sajó Kőbányához fűződő viszonyáról szólt Oszvald György, a Kőbányai Írók, Költők Egyesületének alelnöke. Közel másfél évtizedig volt a kőbányai Szent László Gimnázium igazgatója. Az intézmény is hűen ápolja a jeles intézményvezető emlékét.

A köszöntők és az emlékbeszédek után a koszorúzás következett. Az emlékező közösség a Nemzeti Örökségvédelmi Intézet képviseletében Kiss Tamás munkatárs vezetésével olyan sírhelyeket keresett fel, ahol felvidéki származású jeles személyiségek nyugszanak. Erről szóló képriportunk ITT tekinthető.

(Pásztor Péter/Felvidék.ma)