Madách Imre születésének bicentenáriuma alkalmából jobban előtérbe kerülnek az alsósztregovai remete legjelentősebb művéhez kapcsolódó tények, tevékenységek. Ide tartozik Farkas András képzőművészeti munkássága is. Először az év elején Balassagyarmaton, majd áprilisban Ipolyságon mutatták be a grafikus és festőművész Madách-illusztrációs kollekcióinak remekműveit.
Mint az ipolysági Simonyi Lajos Galériában rendezett tárlatnyitón is elhangzott: Farkas András a második világégést követő évtizedekben hét különféle alkotásmóddal készült ciklusban örökítette meg Az ember tragédiájának egyes színeit.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Ki is volt vajon ez a termékeny művész? Farkas András 1920. november 30-án született a felvidéki Abaújszinán. A második világháború időszakában a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója. A háború után előbb Nagykállón, majd 1950-től Balassagyarmaton volt gimnáziumi tanár. 1973-ban részt vett a katowicei nemzetközi művésztelep munkájában.
1984-ig tanította Balassagyarmat diákságát rajz, rajzmódszertan, ábrázoló geometria, művészettörténet és műszaki rajz tárgyakra. A város különböző tanintézményeiben rajzszakkört vezetett a rajzolni vágyó gyerekeknek és felnőtteknek.
Zolnyánszki Zsolt Benedek (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Festményeinek, grafikáinak tárgyául a nógrádi falvak és lakóinak életét választotta. Mély átéléssel készült munkáinak előadásmódja közvetlen, színhasználata választékos.
Festészeti munkássága mellett készített irodalmi művekhez illusztrációkat, melyekből több albumban is megjelent válogatás. Különösen Madách Imre Az ember tragédiája című munkája foglalkoztatta, melyhez 1949 és 1980 között hét – stílusban és megfogalmazásban is eltérő – sorozatot készített.
Munkásságát több díjjal is elismerték, többek között 1952-ben az Országos Illusztrációs Pályázat III. díját kapta, 1963-ban az Országos Pedagógus Képzőművészeti Kiállítás díjazta, de kapott Mikszáth-, Madách- és Balassi-díjat, 1975-ben a salgótarjáni Derkovits Galéria emlékplakettet adományozott neki, 1981-ben Pro Urbe-díjat kapott, és 1990-ben Balassagyarmat díszpolgárává választották. Itt is halt meg 1991. március 22-én.
Farkas András Balassagyarmat, de egész Palócföld festőfejedelme volt
– jegyezte meg Zolnyánszki Zsolt Benedek balassagyarmati galériavezető az ipolysági megnyitón. Pályafutása során hét ciklusban festette meg a tragédiát. Az első ciklus még a negyvenes évek végén született.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Madách tragédiájához hasonlóan Farkas András alkotásai szimbólumokon alapulnak. Mély gondolatokkal bíró sorozat befogadása éppen ezért eléggé nehézkesek. Meg kell küzdeni a művek befogadásával – fogalmazott a galériavezető.
Madách-sorozatai nagyon eltérő technikával készültek. Találunk köztük többek között ceruza- és tusrajzokat, toll- valamint szénrajzsorozatot is.
Farkas András művei nem elbeszélő, narratív alkotások, nagyon mély tartalommal bírnak. Egy mondatra összpontosulnak a Madách-illusztrációk. Ez pedig megegyezik a tragédia fő gondolatával: Mi a célja az emberi életnek? Miért vagyunk a Földön?
A képzőművész belső állapotát és azonosulását fejezi ki az egyes illusztrációs ciklusokban – szögezte Zolnyánszki Zsolt Benedek. Hozzátette: Farkas András nagyon is magáénak érezte a tragédiát.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A balassagyarmati évekkel kapcsolatban Zolnyánszki kifejtette: Farkas András Balassagyarmat reneszánsz embere lett. Polihisztorként motorja volt a városnak, képzőművészet mellett rendezvényeket, színházi előadásokat szervezet, verselt és zenélt. Rengeteget olvasott, széles körű irodalmi műveltséggel rendelkezett. Foglalkoztatták a művek, rendszeresen újraolvasta azokat. Folyamatosan készített illusztrációkat a kedvenc szépirodalmi alkotásaihoz.
Folyton járta a palóc vidéket, élményeit és benyomásait lerajzolta, illetve lefestette, így örökítve meg a Palócföld regényesen sokszínű világát.
Farkas és Madách kapcsolatát három fogalom köti össze, ez pedig a hit, az ember és a természet.
A képzőművész ezeket mind a szülőföldjéről hozta. A hit részéről nem merült ki az istentiszteleteken való részvétellel, napi szinten forgatta a Bibliát. A lelki többlet megjelenik az alkotásain is. Az ember és a természet szintúgy a szülőhaza paraszti világából eredeztethető. Balassagyarmaton meglelte az életét meghatározó aspektusokat.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Mint ismeretes, Madách Imre születésének 200. évfordulója alkalmából 2023-ban emlékévet hirdettek, melynek keretében a Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma számos programmal készül. Többek között Madách-vándorkiállítást indítottak útjára Alsósztregován, Pozsonyban időszaki tárlattal emlékeznek a tragédia szerzőjére.
A bicentenárium alkalmából számos egyéb intézmény is megemlékezik Madách Imréről Kárpát-haza-szerte.
A felvételek az ipolysági tárlaton készültek.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
(Pásztor Péter/Felvidék.ma/balassagyarmat.eu/gyarmatihirek.hu)
