Novák Katalin: büszkék vagyunk, mert két új Nobel-díjunk van

„Magyarország két nagyszerű magyar elme világraszóló sikerét ünnepli” – kezdte beszédét a köztársasági elnök hétfőn Budapesten, amikor díszvacsorát adott a két Nobel-díjas tudós tiszteletére a Pesti Vigadóban.

„Vágyunk a pillanatokra, amikor átérezhetjük a magyar nemzet mindenek felett való, magától értetődő összetartozását, és ilyen a mostani pillanat is” – hangsúlyozta a köztársasági elnök.

A köztársasági elnök elmondta: Karikó Katalin és Krausz Ferenc a miénk, hozzánk tartoznak, ahogy mi is hozzájuk. „Nobel-díjasaink magyarságukat mindig vállaló, arra büszke, megharcolt életű, küzdelmekben edzett emberek”. Hozzáfűzte: örülni sok mindennek lehet, de az igaz öröm az, amikor egymásnak örülhetünk.

Novák Katalin köztársasági elnök (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Karikó Katalin és Krausz Ferenc számára is erőforrásul szolgált az a tudás, amit magyar tanáraiktól a magyar iskolákban kaptak.

Novák Katalin beszédében kiemelte: valódi pedagógusok nélkül nem juthatnak el a tehetségek még a pálya elejéig sem, nemhogy a csúcsára.

Az államfő azt kérte Karikó Katalintól és Krausz Ferenctől, hogy segítsenek, gondolkodjanak velük „azokban a szenvedélyektől nem mentes vitákban, amelyet a magyar iskola jelenéről és jövőjéről folytatunk”. Hiszen ki tudná jobban, mit és hogyan kell tanítani a sikeres élethez, mint két ilyen sikeres ember – tette hozzá.

Novák Katalin kitért arra, hogy a díszvacsorára meghívták a Stipendium Peregrinum ösztöndíjasait, akik a magyar állam támogatásával a világ legjobb egyetemein tanulhatnak, és olyan fiatal nők is jelen vannak, akiket inspirálhat és megerősíthet az első magyar Nobel-díjas nő sikere.

Karikó Katalin Nobel-díjas biokémikus az idei magyar Nobel-díjasok tiszteletére rendezett díszvacsorán a Pesti Vigadóban 2023. október 16-án. MTI/Koszticsák Szilárd

„Hogy lehet az, hogy egy tizenötmilliós nemzet ilyen mértékben van jelen a világ tudományos vérkeringésében?” – tette fel a kérdést az államfő. Mint fogalmazott, a magyar recept titka a magyar nyelv, a magyar észjárás, emellett „belenevelődünk a magyar kultúrába, értékvilágba, hitbe, a ránk jellemző szabadságszeretetbe. Olyan örökség ez, amely inspirál, találékonyságra késztet, kreatív megoldásokra ösztönöz”.

Karikó Katalin biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus az idei orvosi-élettani Nobel-díjat kapja az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért.

A magyar tudós a hétfői budapesti ünnepségen arról beszélt, hogy a kisújszállási vályogházban, ahol felnőtt, nem volt vezetékes víz, mégis a boldogság szigetén töltötte gyermekkorát.

Karikó Katalin Nobel-díjas biokémikus (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

„Korán megtanultam, hogy a kemény munka része az életünknek. Középiskolai biológia-tanárom hitette el velem, hogy kutató lehetek, amikor még azt sem tudtam, mit jelent ez. Fontos, hogy később is olyan emberek vettek körül, akik formáltak. Sok nehézséggel kellett megküzdenem, mindegyik után jobb lettem, most, hogy minden adott számomra, nem tudom, mi lesz” – mondta tréfásan Karikó Katalin.

Kiemelte: amikor azt mondták, sikertelen, mert nem sikerült nyernie a pályázatokon, akkor nagyon sikeresnek érezte magát, mert a kísérletei egyre jobbak lettek. „Itt van ezen a különleges eseményen az a két asszisztensem, akik huszonnégy éven át segítettek nekem”.

Krausz Ferenc magyar fizikus fizikus, Pierre Agostini Egyesült Államokban tanító francia fizikus és Anne L’Huillier Svédországban dolgozó szintén francia fizikus társaságában kapta meg az idei fizikai Nobel-díjat az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért.

Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Krausz Ferenc a díszvacsorán kiemelte: a magyar emberek átlagéletkora öt-hat évvel alacsonyabb, mint az EU-átlag, amelynek hatása behúzott kézifékhez hasonlítható a magyar társadalom számára. „Eddig nem volt olyan diagnosztikai eljárás, amely korai észlelést, megbízható védelmet nyújtott volna a rák, a szív- és érrendszerei betegségek, az anyagcsere-zavarok ellen, emellett megfizethető is.

„Azt reméljük, hogy találtunk egy eljárást, amely képes lehet ezeket a feltételeket kielégíteni. Miniszterelnök úr és a kormány támogatásának köszönhetően 2019-ben elkezdhettünk egy világviszonylatban is egyedülálló vizsgálatot Magyarországon, amelybe tízezer embert sikerült bevonni. Közülük kétezer esetében állapítottuk meg, hogy életmódváltásra van szükség, különben cukorbetegek lehetnek” – mondta Krausz Ferenc.

A tudós elmesélte, hogy e-mailt írt neki a székesfehérvári Vasvári Pál Általános Iskola egyik nyolcadik osztályos diákja, aki fizikusnak készül, de eddig erről mindenki lebeszélte. A diák azt írta, a magyar fizikus Nobel-díja ezt a helyzetet gyökeresen megváltoztatta.

A díszvacsorán jelen volt mások mellett Kövér László, Gulyás Gergely, Semjén Zsolt, Pintér Sándor és Csák János, Karácsony Gergely, a parlamenti pártok frakcióvezetői, az MTA és az MMA elnökei, valamint a kulturális és tudományos élet meghatározó szereplői.

(MTI/Felvidék.ma)