Farkas Ottó ma már a 21. könyvén dolgozik. Gyerekkorában is szerette a mondákat, nagyszülei állandóan meséltek neki. Kezdetben újságíróként hetilapoknál, majd napilapnál dolgozott.
„Politikai indíttatásból kezdtem könyvet írni” – szögezte le Farkas Ottó, a Medvesalja krónikása a rimaszombati Matej Hrebenda Könyvtárban október 26-án rendezett író-olvasó találkozó elején.
Medvesaljához az az öt falu tartozik, amely közvetlen a Medves lábánál fekszik: Óbást, Egyházasbást, Vecseklő, Hidegkút, Tajti. Medvesalja kapuja Almágy, s ott kezdődik a Gortva-völgye, ami Tajtitól Feledig tart. Péterfalán át Simonyin keresztül Feledig az pedig a Macskáspatak-völgye, s beletartozik a Barkóságba.
Kifejtette, furcsán hangozhat, de a Magyar Koalíció Pártjának feloszlását követően nem kívánt megosztó lenni, mert hol az egyik, hol a másik párttal azonosították. Ezért úgy döntött, hogy inkább nem ír sehová, de nem tudta megállni. Mint mondja, állandó kényszert érez az írásra.
„Sokáig a fióknak írtam. Feleségem látta, hogy csak kínlódok. S ő vetette fel, hogy miért nem írok könyvet. Így kezdtem el a Medves alatt feldolgozni a mondákat. Apósom pásztorember volt és nagyon jól mesélt, de akkor nem írtam fel. Így elölről kellett kezdenem az adatgyűjtést, de előnyt jelentett, hogy én még hallottam a régi mondákat” – avatta be a hallgatóságot.
Mint megtudtuk, leginkább a valóságon alapuló történeteket kutatja és gyűjti.
Bár már egyre nehezebb, mert kihalnak az adatközlők, de még megtalálja a válaszokat a miértekre. Fel tudja dolgozni a mítoszokkal, legendákkal, babonákkal és hiedelmekkel teli történeteket. A mondákban van fikció is, de még így is több benne a valóság.
Nagyon sajnálná, ha ezek a feledés homályába vesznének, ezért könyvekbe zárja őket, s közkincsé teszi.
A szerző örömmel újságolta, sok fiatal olvasója van, s ha valaki egyszer olvasta egyik könyvét, már keresi a következőt is.
Farkas Ottó Dobfeneken él. Könyveinek kiadásához létrehozta a Regélő Múlt Polgári Társulást, mely főleg mondák, regék és igaz történetek gyűjtésével foglalkozik. Könyveit a Beszédes Múlt Könyvek sorozatban adja ki. A kiadványok szerkesztője Vojtek Katalin. A legutóbbi könyvek borítóját Csízi Gecse Nikol készítette.
A szerző szívesen dedikálta könyveit, s beszerezhetőek voltak korábbi kiadványai is, úgy mint az egyik legolvasottabb regénye, a Szeress, vagy ütök, illetve a Tompa Mihályról szóló A hanvai pap hamvai című könyv, de a legújabb, a Betyáros történek is.
A Betyáros történetekben olyan betyároknak állít emléket, akik valamikor meghatározó alakjai voltak az Ipoly és a Sajó vidékének, Torna, Gömör, Nógrád és Hont, valamint Borsod, Heves vármegyének.
A Gömör és Nógrád Rádió is teret ad a régió elfeledett történeteinek, s Farkas Ottó könyveiből sorozatot indítottak Regélő múlt címmel, ahol Molnár Tibor előadásban hallhatjuk a történeteket.
A könyvek megvásárolhatók a Tompa Mihály Könyvesboltban, megrendelhetők a rege8.rege@gmail.com e-mail címen, de ki is kölcsönözhetőek a könyvtárból.
A rimaszombati könyvtárnak több mint 90 ezres könyvállománya van. Folyamatosan toborozzák az új olvasókat. Iskolásoknak is szerveznek színvonalas programokat, s érdekesebbnél érdekesebb előadásokkal készülnek a nagyközönségnek. A legutóbbi nyílt napon is gazdag program várta az érdeklődőket. A kis magyar olvasóknak kedveskedve itt járt pl. Berg Judit, Marosz Diána vagy Fellinger Károly. S nemrég Nyáry Krisztiánnal is találkozhattak.
Ez a legutóbbi esemény a Matej Hrebenda Könyvtárban az Irodalmi találkozások egy csésze tea mellett 5 pályázat részeként valósult meg a Kisebbségi Kulturális Alap támogatásával. A beszélgetést Vršánska Agócs Klaudia vezette.
(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
