Szlovákia egyetlen teljes szervezettségű, magyar nyelven oktató felsőoktatási intézménye, a 2004. január elsején induló Selye János Egyetem a jubileumi évforduló kapcsán február 21-én emlékkonferenciát szervezett, melyen számos hazai és magyarországi közéleti személyiség tiszteletét tette.
Az önálló szlovákiai magyar felsőoktatás megalakulásának 20. évfordulója alkalmából megrendezett emlékkonferenciával az egyetem alapítását megelőző folyamatokról, annak támogatóiról és az elmúlt húsz évről emlékeztek meg. Mint elhangzott, már a rendszerváltáskor is felmerült egy magyar egyetem létének szükségessége, Sidó Zoltán, Popély Gyula, Duray Miklós és Bauer Győző nevéhez fűződve. Több sikertelen kísérlet után a magyar egyetem alapításának igénye 2002-ben került a szlovák kormányprogramba. 2003. október 23-án aztán a szlovák parlament 77 igen, 49 nem és 7 tartózkodás mellett elfogadta az első, teljes jogalanyisággal rendelkező magyar nyelven oktató felsőoktatási intézmény, a Selye János Egyetem létrehozásáról szóló törvényt – ezzel történelmet írva.
A törvénytervezetet Szlovákia kormánya terjesztette be, melynek akkori elnöke Csáky Pál volt, az oktatásügyi minisztere Martin Fronc és államtitkára Szigeti László, illetve a törvény sikeres előkészítéséhez több, a Magyar Koalíció Pártját képviselő akkori miniszter is hozzájárult – hangzott el.
Az egyetem a szlovákiai magyarság egyik legfontosabb és megtartó intézményévé nőtte ki magát az elmúlt 20 évben – fogalmazott Juhász György rektor köszöntőjében, megjegyezve, hogy az egyetem alapításával a magyar értelmiségi réteg érezhető hiányának orvoslását és további fejlődését tűzték ki célul.
A Selye János Egyetem a Kárpát-medencei magyarság egyik ékköve
Az ünnepi eseményen beszédet mondott Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára, aki úgy fogalmazott, a magyar nemzet jövője a tudásában van, illetve értéket kell teremteni, értéket kell továbbörökíteni. „Nemzetünk felelőssége messze túlterjed határainkon. A Kárpát-hazában élő magyaroknak a jövőjéért kell felelősséget vállalnunk úgy, hogy a magyar nemzet tudásgazdag, értékőrző és értékformáló lehessen. Ennek egyik égköve a Selye János Egyetem immáron 20 éve” – fogalmazott az innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár.
Hankó Balázs, a KIM államtitkára (Fotó: Szalai Erika)
A jövőre tekintve megjegyezte, vállalásunk kell legyen, hogy a Szlovákiában élő magyar diplomások aránya érje el, illetve haladja meg a szlovák diplomások arányát. Az államtitkár hozzátette, támogatni kell a képzési szerkezet átalakítását, megerősíteni a hallgatói ösztöndíjakat valamennyi magyar nyelven oktató egyetemen.
Az emlékkonferencia további részében az egyetem alapításáról és a kezdetekről az eddigi két emeritus rektor, Albert Sándor és Tóth János emlékeztek meg, míg a jelenlegi rektor, Juhász György az intézmény jelenéről beszélt.
Hosszú évtizedek után megvalósulhatott a felvidéki magyar értelmiség kiművelése
A 2004 és 2009 között működő Albert Sándor alapító-rektor emlékeztetett, a magyar közösség több mint 80 évet várt a magyar nyelvű felsőoktatási intézmény megalapítására. Mint mondta, 1918 után vagy megszűntek az addigi működő magyar tannyelvű felsőoktatási intézmények, vagy áttelepítették őket Magyarországra. „Attól a pillanattól kezdve a felvidéki magyarság képzettségi szintje rohamosan csökkent, ezáltal nőtt a munkanélküliség aránya, nőtt az elszegényedés, ami a mai napig jellemző a magyarok által lakott déli vidékekre. Ezért kellett lépni, ezért gondoltuk úgy, hogy magyar egyetemre van szükség” – húzta alá.
Albert Sándor, emeritus rektor (Fotó: Szalai Erika)
Megjegyezte, a 2003-as törvény elfogadása a szlovákiai magyar politikum negyedik kísérlete volt már. „A Magyar Koalíció Pártja az egyetem alapító levelét tette le a felvidéki magyarság asztalára” – hangsúlyozta. Albert Sándor beszéde végén az egyetem alapítását dokumentáló jegyzőkönyvet – melyet húsz éve őrzött – átadta Juhász György rektornak.
Egy sikertörténet, amely mögött csapatmunka áll
Tóth János 2009 és 2017 között volt az egyetem rektora; beszédében kiemelte, az egyetem alapításával megvalósult az a régóta dédelgetett álom, hogy a felvidéki magyar közösség az óvodától a felsőoktatásig bezárólag tanulhat az anyanyelvén. Az elmúlt két évtizedben közel tízezer diplomát adtak át a végzős hallgatóknak – jegyezte meg.
Tóth János, emeritus rektor (Fotó: Szalai Erika)
„Egyetemünk 20 éve szinte a semmiből indult, nem rendelkeztünk eszközökkel, szakemberekkel, oktatókkal, infrastruktúrával” – emlékezett vissza, majd hozzátette, hálával tartoznak mindazoknak, akik bármilyen módon segítették az egyetem boldogulását. Mint mondta, a SJE kis egyetem, melynek három karán mindössze 125 oktató, valamint kutató dolgozik és az egyetem működését, fejlődését, hosszú távon való teljesítését összességében 245 alkalmazott biztosítja. „Ez egy csoda, egy igazi sikertörténet, amely mögött egy nagyszerű csapatmunka, kollektíva áll” – fogalmazott.
Juhász György rektor 2017 óta vezeti az egyetemet, beszédében az intézmény közelmúltjáról, jelenéről, jövőjéről értekezett.
Juhász György rektor (Fotó: Szalai Erika)
„Egyetemi vezetőként megtanultam, ha érvényesíteni akarjuk az egyetem érdekeit a szlovák akadémiai közegben, akkor ugyanúgy kell teljesítenünk, mint más egyetemeknek. Kommunikálni kell velük, együttműködni velük és keresni a közös pontokat” – jelentette ki, hozzátéve, a szlovák akadémiai közegben is ma már számos támogatójuk, partnerük van, szerves részeivé váltak. „Ugyanezt érezzük a magyarországi felsőoktatási intézmények részéről is, melyek szintén elfogadnak, támogatnak és segítenek bennünket” – húzta alá.
Egy szlovákiai magyar egyetem létrejötte a teljes társadalom számára előnyös
A Selye János Egyetem létrejöttének és jelenének közéleti és politikai kontextusairól szóló szekcióban Martin Fronc, Szlovákia volt oktatásügyi minisztere beszédében személyes emlékeit idézte fel az egyetem alapításával kapcsolatban.
Martin Fronc, volt oktatásügyi miniszter (Fotó: Szalai Erika)
Mint mondta, a második Dzurinda-kormány koalíciós szerződésében szerepelt az intézmény alapításának szándéka, amelyet Csáky Pál és Bugár Béla tárgyalások sorozatával eszközölt ki. A volt miniszter úgy fogalmazott, személyes véleménye akkor is az volt, hogy egy magyar egyetem alapításával csak nyerhet a társadalom. Megemlítette, államtitkárának, a nemrégiben elhunyt Szigeti Lászlónak szintén elévülhetetlen érdemei vannak az egyetem alapítását lehetővé tevő törvény elfogadtatásában.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár beszédében hangsúlyozta, a Selye János Egyetem az egyik bástyája a magyarság kultúrájának, amely őrzi a legkorábbi és legjelentősebb egyetemek azon hagyományát, hogy az egyetem falai közt a felvidéki magyarság teológiai képzése is otthonra talált.
Potápi Árpád János, nemzetpolitikai államtitkár (Fotó: Szalai Erika)
„Az egyház a nemzet jövőjének az elgondolásában, megértésében mindig megkerülhetetlen közösség” – fogalmazott. Mint mondta, a Selye János Egyetem megalakulását évtizedes készülődés, tervezés előzte meg, ma pedig a „Selye János Egyetem a felvidéki magyarság közös sikere”.
Szükség van az etnikai alapú politizálásra
A nemzetpolitikai államtitkár kiemelte, az egyetem példája is azt bizonyítja, hogy az etnikai alapú politizálásnak megvannak a gyümölcsei. „Ha akarjuk a felvidéki magyarság jövőjét – márpedig akarjuk – akkor lehetetlen, hogy feladjuk az etnikai alapú politizálást” – húzta alá. A nemzetpolitikai államtitkár arról is beszélt, hogy nemcsak az anyanyelvet biztosító intézményhálózat épült ki a Felvidéken, de együttműködő hálózat a gazdaság, a felvidéki és más külhoni vállalkozások között, illetve a média és a sport területén is. Ez a hálózat pedig az élet egészét – a munkát, a megélhetést, a tájékoztatást és a kikapcsolódást is – átfogja, amely a megmaradás elengedhetetlen feltétele.
Bárdos Gyula, a Csemadok jelenlegi elnöke 2004-ben az MKP 20 fős parlamenti frakciójának vezetője volt, amely a második legerősebb párt volt a koalícióban a második Dzurinda-kormány idején.
Bárdos Gyula, az MKP egykori parlamenti frakciójának vezetője (Fotó: Szalai Erika)
„Komoly sikerként könyvelhetjük el azt a tényt, hogy Magyarországon kívül, először a Kárpát-medencében létrejött egy olyan magyar tanítási nyelvű felsőoktatást nyújtó oktatási intézmény, amelynek létét a törvény és az állami költségvetés biztosítja” – húzta alá, hozzátéve, hogy ehhez szükség volt a megfelelő társadalmi és politikai háttérre és a magyar közösség érdekképviseletét felvállaló és azt megvalósító politikai pártra. „A szlovákiai magyar választók hathatós és egyértelmű támogatása nélkül nem jöhetett volna létre a törvény, amely lehetővé tette az egyetem megalapítását” – hangsúlyozta.
Komárom büszke egyetemi város
A harmadik szekciót Komárom egyetemi városnak, valamint az intézmény egyházi és hallgatói kötődéseinek szentelték. Felszólalt Keszegh Béla polgármester és egykori hallgatók: Lévai Attila, aki 2004-ben a Calvin János Teológiai Akadémia titkára volt, illetve Baka Patrik, a Selye János Egyetem volt hallgatója, jelenlegi egyetemi oktatója.
Keszegh Béla kiemelte az akkori szlovák politikum szerepét, mely korát meghaladva egy fiatal, törékeny demokráciában támogatta a magyar egyetem létrejöttét. Kiemelte, mennyire fontos szerepet tölt be egy város életében egy egyetem. Gazdasági szempontból az egyik legnagyobb munkaadó, de emellett fontos tudományos és kulturális műhely, amely öregbíti a város hírnevét.
Keszegh Béla polgármester (Fotó: Szalai Erika)
„Nemcsak múltat, de jövőt is szeretnénk adni a közösségünknek és ehhez az egyetem elengedhetetlen láncszem” – fogalmazott a polgármester. Mint mondta, Komárom mindig is inspiráló város volt, számos híres személyiség a város szülötte és abban bízik, hogy a jövőben is hozzá tud járulni ahhoz, hogy az egyetem, az akadémiai közeg fejlődni tudjon. Kodályt idézve úgy fogalmazott, ahhoz kevesen vagyunk, hogy megengedhessük magunknak a műveletlenség luxusát.
Az egyetem alapításának huszadik évfordulója alkalmából szervezett emlékkonferencián többek között jelen volt Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, Balogh Csaba, Magyarország Pozsonyi Nagykövete; Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke; Kiss Róbert, a Nagyszombati Főegyházmegye általános püspöki helynöke; Czimbalmosné Molnár Éva, a magyarországi Nemzetpolitikai Államtitkárság Felvidékért felelős főosztályvezetője; Forró Krisztián, a Magyar Szövetség elnöke, Andruskó Imre és Farkas Iván megyei képviselők; Martin Fronc egykori szlovák oktatásügyi miniszter; Pavol Hrušovský, a szlovák parlament egykori elnöke, az MKP egykori parlamenti képviselői és miniszterei.
(Szalai Erika)
