Vissza a forrásokhoz! címmel népzenei gyökerű kompozíciókból rendez hangversenyt január 27-én a Hagyományok Háza. Bartók és Kodály darabjai mellett felcsendül Dr. Kelemen László Piros, fekete (Te Deum) című műve a Miskolci Szimfonikus Zenekar, a debreceni Kodály Kórus, Pál István Szalonna és Bandája és Pál Eszter népdalénekes tolmácsolásában, vezényel Cser Ádám. A szerzőt, a Hagyományok Háza címzetes főigazgatóját, a budapesti bemutató előtt kérdeztük a mű alkotásának körülményeiről.
„A Piros, fekete (Te Deum) mű címét Kányádi Sándor Fekete-piros verse ihlette. A vers címével ellentétben a hatvanas éveinek közepén járó zeneszerző először az életről, majd a halálról beszél, így a színszimbolika megfordul: piros és fekete. A Te Deum a végén pedig fohász: az Istennel való kapcsolatra utal. A reményt fejezi ki, hogy az élet, amit utódainknak átadunk, ha nem is jobb, de élhetőbb lesz. Sötét felhők gyülekeznek felettünk, mint a háborúk, gazdasági nehézségek, pandémia. Úgy éreztem, hogy e piros-fekete életútnak egyetlen reményt adó lezárása lehet, a Te Deum. Benne a Jóistenhez fohászkodunk: ’Te vagy Uram, én reményem, ne hagyj soha szégyent érnem!’
A kompozíció emlékeket is idéz a két tétel közötti intermezzo üdítő, eredeti népzenei hangzásával. Amikor – a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején – fiatal voltam, akkor Erdélyben még valóban élő volt a népművészet. A kolozsvári Posta téren láttuk a táncoló székieket, s ha hétvégén felkerestünk egy mezőségi vagy kalotaszegi falut, ott minden bizonnyal belecsöppentünk olyan lakodalomba, ahol az eredeti népzene szólt. Még éltek a bonchidai, a magyarszováti zenészek, a palatkai régi banda is muzsikált, Kalotaszegen ’Csipás’ Feri, ’Neti’ Sanyi bácsi húzta: így ezt a kultúrát mi közelről elsajátíthattuk. Ez mára drasztikusan megváltozott, mutatóban lehet olyan lakodalomra lelni Erdélyben, ahol eredeti zenét játszanak, és eredeti táncot járnak.
Ez a bemutató igen fontos zeneszerzői munkámban. A Hagyományok Háza vezetésével eltöltött negyed század alatt zeneszerzésre csupán ’lopott’ idő jutott, s akkor is jórészt olyan zenéket írtam, állítottam össze, amik egyedi megrendelésre készültek. Itt említhetem a Magyar Állami Népi Együttes Édeskeserű című műsorát, vagy a Háromszék Táncegyüttes Erdélyi-menyegzőjét. Kiemelném még együttműködésemet Török Violával, a marosvásárhelyi Spectrum Színház művészeti vezetőjével, aki számos kísérőzenét rendelt tőlem.
A Piros, fekete (Te Deum) húszperces, nagyszabású zenekari-népzenekari-vegyeskari mű megírásához – a munkám mellett – másfél évnyi idő kellett, s több évtizedes zeneszerzői tapasztalatomra is szükség volt. Nagy öröm, hogy a miskolci ősbemutató után most a művet a közönség Budapesten is hallhatja más népzenei gyökerű, Bartók és Kodály kompozíció mellett, és azokkal a dallamokkal együtt, amelyek a zeneszerzőket hajdan megihlették.
További nformáció ITT.
