Szeptember 18-án, pénteken a várhosszúréti Kézműves Ház egy különleges kulturális eseménynek adott otthont. A Gömöri Kézművesek Társulása szervezésében került sor az „Anya és lánya a fonál mentén” című divatbemutatóra és kiállításra, amelyen Krajči Judit és édesanyja, Jakab Malvína mutatta be alkotásait.
A rendezvény Judit egyedi tervezésű ruháinak divatbemutatójával kezdődött. A közönség olyan modelleket láthatott, amelyek a népi motívumokat modern formavilággal ötvözték. A ruhák egy részét kézzel készített hímzések, másokat textilfestéssel megjelenített folklórminták és mezei virágmotívumok díszítették. A „folk heArt” márkanév alatt alkotó művész bemutatta azokat a lenruhából készült darabokat is, amelyek régóta dédelgetett elképzelésének megvalósulásai: egyszerű szabásvonalú, ugyanakkor egyedi díszítésű ruhák, amelyek különböző korú és alkatú hölgyek számára készültek. A bemutató nagy sikert aratott, a közönség tapssal jutalmazta a modellek és az alkotó munkáját.
A divatbemutatót követően került sor a kiállítás ünnepélyes megnyitójára az Andrássy Pincében. A vendégeket Nagy György, a Gömöri Kézművesek Társulásának elnöke köszöntötte. Beszédében kiemelte, hogy a tárlat címe – „Anya és lánya a fonál mentén” – tökéletesen kifejezte azt a szellemi és érzelmi kapcsolatot, amely az alkotók munkásságát összekötötte.
Fotó: Máté Gyöngyi/Felvidék.ma
Hangsúlyozta, hogy bár mindketten ugyanabból a gömöri környezetből indultak, alkotói útjuk mégis sajátos irányt vett.
Jakab Malvína a hímzés, a kötés, a horgolás és különösen a gömöri vert csipke mestereként vált ismertté.
Alkotásaiban a hagyományos technikákat és motívumokat őrizte meg és adta tovább a következő generációk számára. Munkásságát számos szakmai elismerés is méltatta.
Krajči Judit ezzel párhuzamosan a rajz, az akvarell és a selyemfestés világában talált saját kifejezési formára.
Több mint húsz éve készít kézzel festett selyemsálakat és kendőket, miközben a népi díszítőművészet elemeit modern ruhadarabokon is alkalmazza. Munkáiban a hagyomány és az egyéni kreativitás harmonikusan találkozik.
A megnyitón Gris Emese Diána, a Kassai Magyar Főkonzulátus konzulja is köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében kiemelte, hogy az „Anya és lánya a fonál mentén” cím már önmagában is kifejezi a tárlat lényegét.
A fonál ugyanis nem csupán a kézimunka alapanyaga, hanem olyan szimbólum, amely összeköti a generációkat, megőrzi az emlékeket és tovább viszi a hagyományokat.
Hangsúlyozta, hogy a kiállításon bemutatkozó Krajči Judit és édesanyja, Jakab Malvína munkásságában egyaránt jelen van a kézművesség szeretete, a türelem, a kitartás és az alkotás öröme. A kiállított hímzett, horgolt, vert csipkéből készült és kézzel festett alkotások nemcsak készítőik egyéniségét tükrözik, hanem azt a közös örökséget is, amelyet az édesanya adott tovább lányának. A népi motívumok és kézműves technikák új formában jelenhetnek meg, miközben megőrzik eredeti értékeiket.
Fotó: Máté Gyöngyi/Felvidék.ma
Véleménye szerint a kiállítás szép példája annak, hogyan találkozhat a hagyomány a kreativitással és a modern szemlélettel. Beszédében méltatta az Andrássy-pince különleges hangulatát és történelmi jelentőségét is. Felidézte, hogy Andrássy Dénes gróf műpártolóként sokat tett a kulturális értékek támogatásáért, ezért különösen méltó helyszíne a kiállításnak ez a történelmi pince. Zárásként azt kívánta, hogy a látogatók találjanak olyan alkotásokat, amelyek megszólítják őket, emlékeket idéznek fel vagy inspirációt nyújtanak számukra. Gratulált az alkotóknak a közös bemutatkozáshoz, és megköszönte, hogy munkáikkal gazdagítják a régió kulturális életét.
A kiállításon hímzett, horgolt, vert csipkéből készült, valamint kézzel festett alkotások kaptak helyet. A látogatók betekintést nyerhettek abba a gazdag kézműves örökségbe, amely az anya és lánya munkáiban egyaránt megjelent, ugyanakkor jól érzékelhető volt a két alkotó egyéni stílusa is. A rendezvény végén a résztvevők kötetlen beszélgetés során ismerkedhettek meg az alkotókkal és munkáikkal. Az esemény nemcsak a kézműves hagyományok szépségét mutatta be, hanem azt is, miként öröklődhet tovább a kreativitás, az alkotás öröme és a közösség iránti elkötelezettség anyáról lányára.
A szerző felvételei.
Máté Gyöngyi/Felvidék.ma
