Szlovákiában 300 ezer hektárnyi mezőgazdasági területet nő be a növényzet. Ez nagyobb terület, mint Nagyszombat megye kétharmada. A klímaváltozás idején ezek a földek segíthetnének a gazdáknak megbirkózni a takarmányhiánnyal, lehetőséget teremthetnének a fiatal gazdálkodóknak, egyúttal pedig visszahozhatnák a tájba az értékes réteket, fás legelőket és ivóvízforrásokat is – tájékoztatta a TASR hírügynökséget Andrea Froncová, a BROZ természetvédelmi egyesület munkatársa.
Froncová szerint a területek azután kezdtek el benőni, hogy felhagytak rajtuk a gazdálkodással, elsősorban annak alacsony gazdasági megtérülése, a bonyolult tulajdonviszonyok, illetve a kedvezőtlenebb adottságú térségekben folyó gazdálkodás elégtelen támogatása miatt. Főként egykori rétekről, legelőkről és gyümölcsösökről van szó, amelyeket benőttek az önvetény fák és cserjék.
„Bár a kataszteri nyilvántartásban továbbra is mezőgazdasági területként szerepelnek, eredeti rendeltetésüket már nem töltik be. Ezek az úgynevezett fehér területek ma Szlovákia mezőgazdasági földterületének csaknem 13 százalékát teszik ki”
– jegyezte meg.
A BROZ szerint e „fehér területek” helyreállításával árnyékot adó fákkal tarkított legelők jöhetnének létre, erősödhetne a hazai takarmánytermelés, és visszatérhetnének a fajgazdag rétek, valamint a fás legelők. Egyúttal lehetőség nyílna arra is, hogy a fiatal, kezdő és kisebb gazdálkodók földhöz jussanak.
„Abban az időszakban, amikor a mezőgazdasági termelők az aszály miatt elveszítik termésüket és takarmánykészleteiket, nem engedhetjük meg magunknak, hogy továbbra is figyelmen kívül hagyjuk a benövényesedő mezőgazdasági területeket. A fehér területek körültekintő helyreállítása segítené a már működő gazdaságokat, és egyben azon kevés lehetőségek egyikét jelentené, amelyek révén földhöz juthatnának a fiatal, kezdő és kisebb mezőgazdasági termelők. Gyakran megvan bennük a gazdálkodási szándék, elérhető föld nélkül azonban nincs hol elkezdeniük” – mondta Maroš Kminiak, az Ekotrend Slovakia Ökológiai Mezőgazdasági Szövetség elnöke.
A szervezet szerint Szlovákia számos részén benövik a növények azokat a réteket és legelőket, amelyeket évszázadokon keresztül rendszeres gazdálkodással tartottak fenn.
Ha megszűnik a kaszálásuk vagy a legeltetésük, idővel magas füvek, valamint önvetény fák és cserjék árnyékolják be őket. A virágzó növények így egyre kevesebb fényhez jutnak, majd fokozatosan eltűnnek. Ezzel együtt megfogyatkoznak a lepkék, a vadon élő méhek és más beporzók, valamint a madarak és számos további, nem erdei élőhelyektől függő állatfaj is.
„Egy benőtt terület nem jelent automatikusan nagyobb biológiai sokféleséget vagy jobb minőségű természeti környezetet. Sok helyen ugyanis eltűnnek a fajgazdag rétek és legelők, amelyeken olyan veszélyeztetett madárfajok is élnek, mint a haris vagy a rozsdás csuk. Ezért fontos, hogy megkezdjük a fehér területek körültekintő helyreállítását. Ez azt jelenti, hogy meg kell őrizni az értékes fákat és cserjéket, és elsősorban azokat a helyszíneket kell helyreállítani, ahol a benövényesedés ritka, nem erdei élőhelyeket és fajokat veszélyeztet” – mondta Jozef Ridzoň, a Szlovák Madártani Társaság, az SOS/BirdLife Slovakia munkatársa.
A BROZ a helyi gazdákkal együttműködve Szlovákiában eddig mintegy 2500 hektárnyi felhagyott mezőgazdasági területet állított helyre. A Szlovák-karsztban a természetvédőknek a helyi mezőgazdasági termelőkkel együtt több tucat hektáron sikerült helyreállítaniuk ezeket a területeket.
„A beruházási minisztérium jelenleg készíti elő a 2027 utáni új uniós költségvetési időszak prioritásait is. Éppen most kell elegendő forrást elkülöníteni a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés és a természetvédelem számára, hogy ezekből egyebek mellett a fehér területek körültekintő helyreállítását is támogatni lehessen” – tette hozzá Ridzoň.
A fehér területek problémájának megoldására a Sokszínű táj elnevezésű kampány hívta fel a figyelmet, amelyet az SOS/BirdLife Slovakia és a BROZ természetvédelmi egyesület indított el az Agro-ekofórum támogatásával.
SZE/Felvidék.ma/Teraz.sk
