Az Európai Unió több országában is közzétették a tavalyi gazdasági eredményekről szóló jelentéseket. A kép meglehetősen egyhangú és lehangoló. A GDP mindenhol esik, méghozzá a vártnál nagyobb mértékben. A szlovák, a cseh, a francia és a német helyzetről a HVG közreadta a részleteket is.
Szlovákia. Szlovákia hazai összterméke a tavalyi utolsó negyedévben – változatlan áron 515,6 milliárd korona (5,058 billió forint) – 2,7 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál, közölték a szlovák statisztikai hivatalban pénteken előzetes becslésként. Ez a leglassúbb ütem volt 2001 harmadik negyede óta. Az elemzők 3,5 százalékos éves többletre számítottak. A tavalyi harmadik negyedévben 7,0 százalékkal volt nagyobb a szlovák GDP az egy évvel korábbinál. Ezzel tavaly egész évben átlagosan 6,4 százalékkal nőtt a szlovák GDP a 2007-es, 10,4 százalékos, rekord ütemről lassulva, tették hozzá a statisztikai hivatalban.
Idénre a szlovák Pénzügyminisztériumban 2,4 százalékos, a Szlovák Nemzeti Bankban 2,1 százalékos évi átlagos GDP-növekedést jósolnak. Januárban az Európai Bizottság még 7,1 százalékos szlovák GDP-növekedést valószínűsített tavalyról, és idénre 2,7 százalékos, jövőre 3,1 százalékos gazdasági növekedést jósolt Szlovákiának, amely év eleje óta az euróövezet legújabb, 16-ik tagja.
Csehország. Csehország hazai összterméke a tavalyi utolsó negyedévben 0,6 százalékkal visszaesett a harmadik negyedévhez képest, és 1,0 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál, közölték a cseh statisztikai hivatalban pénteken előzetes becslésként, szezonális és munkanap-kiigazítással számolva. Az elemzők 0,3 százalékos éves többletre számítottak. A tavalyi harmadik negyedévben 4,2 százalékkal volt nagyobb a cseh GDP az egy évvel korábbinál.
Ezzel tavaly az évi átlagos gazdasági növekedés 3,5 százalékosra lassult a 2007-es 6,5 százalékról. A 2007-es adatot módosították a korábban ismert 5,9 százalékos többletről. A nemzetközi pénzügyi válság gyakorlatilag érintetlenül hagyta Csehországot, azonban a rá következő globális gazdasági lejtmenet miatt csökkent a külföldi kereslet. Ez súlyos értékesítési nehézséget okoz az erősen exportorientált cseh gazdaságnak, és a helyzetet súlyosbítja, hogy a kereskedelmi bankok óvatosabban kölcsönöznek mind a vállalatoknak, mind a lakosságnak, írták az adatok kommentárjában.
Az előző, 2007-es eredményekkel való egybevetés mindazonáltal kissé félrevezető, mert a tavaly év eleji változások – a vizitdíj bevezetése az egészségügyben, az áfaemelés 9 százalékra 5 százalékról, a dohány jövedéki adójának emelése – kiugró előrehozott keresletnövekedést okozott 2007 vége felé, jegyezték meg a statisztikai hivatal elemzői.
Franciaország. Franciaország hazai összterméke a tavalyi utolsó negyedévben 1,2 százalékkal csökkent az előző negyedhez képest, közölték a francia statisztikai hivatalban előzetes becslésként, megerősítve a csütörtök este már kiszivárogtatott adatot. Az elemzők 1 százalékos romlást vártak.
Franciaország ezzel még elkerülte a recesszió hivatalos definícióját – az egymás után két negyedévi visszaesést –, hiszen a harmadik negyedévben sikerült 0,1 százalékos növekedést összekaparni, miután a második negyedévben 0,3 százalékos GDP-csökkenés volt az előző negyedhez képest. Ezzel tavaly egész évben 0,7 százalékosra lassult a gazdasági növekedés a 2007-es 2,1 százalékról. Idén azonban nem lesz menekvés: egész évre legalább 1 százalékos visszaesést jósolnak a francia pénzügyminisztériumban. Tavaly a legtöbbet a beruházások vették el a GDP-növekedésből: az üzleti beruházások 1,5 százalékkal gyarapodtak, 2007-ben még 7,3 százalékkal bővültek. Az export növekedése 1,1 százalékra lassult a 2007-es 3,2 százalékról, a lakossági fogyasztás csak 1,3 százalékkal nőtt a 2007-es, 2,5 százalékos többlet helyett.
Németország. Németország hazai összterméke a tavalyi utolsó negyedévben 2,1 százalékkal csökkent az előző negyedhez képest szezonális és naptári kiigazítással, változatlan áron, közölték a szövetségi statisztikai hivatalban pénteken első becslésként. Az elemzők 1,8 százalékos visszaesésre számítottak. Ez volt a legnagyobb visszaesés egy negyedéven belül az ország 1990-es újraegyesítése óta, annak ellenére, hogy a foglalkoztatás a negyedik negyedévben a legnagyobb volt az újraegyesítés óta, jegyezték meg a jelentésben. A foglalkoztatottak száma 40,8 millió volt, 422 ezerrel, azaz 1 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt. A visszaesést a beruházások, az export és a lakossági fogyasztás egyidejű csökkenésével magyarázták.
Németország ezzel mélyebbre süllyedt a recesszióba: az utolsó negyedben már harmadik negyedéve csökkent a GDP negyedévről negyedévre. A megelőző két negyedévben rendre 0,5-0,5 százalékos GDP-csökkenést mértek az előző negyedévhez képest.
Éves összehasonlításban a GDP alakulása a negyedik negyedévben 1,6 százalékos visszaesésre váltott a harmadik negyedévi 1,4 százalékos többletről. Az elemzők 1,4 százalékos éves visszaesést valószínűsítettek. Naptári, azaz munkanap-kiigazítással a visszaesés 1,7 százalékos volt az előző negyedévi, 0,8 százalékos éves többlet után. Folyó áron, szintén éves összehasonlításban a növekedés 0,6 százalékra lassult a harmadik negyedévi 2,8 százalékról.
Januárban, még a negyedik negyedévi fejlemények teljes körű ismerete nélkül, a szövetségi statisztikai hivatal előzetesen 1,3 százalékos évi átlagos gazdasági növekedést jelzett tavalyról. Előzőleg, 2007-ben 2,5 százalékkal, 2006-ban 3,0 százalékkal – tíz éven belül a leggyorsabban – nőtt a német gazdaság.
HVG
