A határok, bár beszélünk ellégiesedésükről, gazdasági értelemben és az emberek tudatában bizony továbbra is keményen meg vannak húzva. A határ, hasonlóan, mint a bolhacirkusz bolhájának az üvegplafon, minket szintén beidomított arra, hogy mekkorát is ugorhatunk. Nyugatról indulva először a Dunaszerdahelyi és a Nagyszombati járást hasonlítjuk össze.
Duray Miklós egyik tanulmányában olvashatjuk azt a paradigmát, miszerint a trianoni döntés miatt határmentivé vált régióknál törvényszerű a gazdasági lemaradás. Az úgynevezett gazdasági árnyékzónák jelensége a szerző szerint az EU-csatlakozás után sem szűnt meg.
A gazdasag.sk portálon most új sorozat indul, amelyben egy adott megyén belüli, határ menti járás és egy központi fekvésű járás gazdasági adatait hasonlítják össze a Szlovák Statisztikai Hivatal 2014-es nyilvános adatai alapján. Nyugatról indulva először a Dunaszerdahelyi és a Nagyszombati járás kerül sorra.
A két járás az újonnan kialakított Nagyszombat megyében fekszik. A megyét a nyugat- szlovákiai kerületből szakították ki, illetve a valamikori Pozsony és Nyitra vármegyék területéből rakták össze. Körülöleli a jelenlegi Pozsony megyét. Szerves egységet nem képez, már csak azért sem, mert a megyét keresztülvágja a Kis-Kárpátok hegysége. Nagyszombat a Vág mellett terül el, a megye központi részén, autópálya mellett. A Dunaszerdahelyi járás a Duna mellett fekszik, amelyen csak Medvénél lehet átkelni. Útjai Pozsony felé túlterheltek, észak felé lassúak. Specifikus gazdasági közeget alakított ki számára Pozsony közelsége.
Összegezve megállapítható, hogy a sztráda közelsége, a szlovák kormány irányított beruházási politikája (félelme a DS – dočasné slovensko-tól) jelentős ipari fejlettségi előnyhöz juttatta a Nagyszombati járást, kérdés, milyen áron. A GDP mutató növekedése csak egy szám, ami nem biztos, hogy versenyképesebb régiót, esetleg élhetőbb környezetet jelent. Lehet, hogy magasabb fizetéseket, magasabb életszínvonalat ígér, élhető életet viszont nem biztosít.
Nekünk talán egyelőre nincs lehetőségünk, sem szándékunk egy-két giga-beruházást bevonni, de talán járható út lehet a kisebb külföldi beruházók idecsábítása, akik szintén el tudják hozni a tőkét, a technológiai újdonságokat, és munkahelyeket teremtenek. Emellett fontos kiemelni a régióban a beruházásokhoz kapcsolódó szerves gazdasági fejlődést, mert a nagyszombati modell egyik nagy veszélye a duális gazdaság kialakulása. A duális gazdaságban jelen vannak a süvítő nyugati vállalatok, technológiai- és tőkefölényükkel, kihasználva a kis munkabéreket, a másik oldalon pedig megjelenik a lerongyolódó KKV- réteg, amely küszködve alkalmazza a munkaképes lakosság 90%-át.
A teljes tanulmány – táblázatokkal, grafikonokkal bőségesen illusztrálva – megtekinthető és letölthető ITT.
