Budapesten a dunaszerdahelyi eseményekkel egy időben a Civil Összefogás Fóruma szervezésében demonstrációt tartottak a szlovák nagykövetség előtt, amelynek történéseiről Frigyesy Ágnes tudósított.
„Szlovákia leeresztette a vasfüggönyt, Nyelvkitépők, Az államhatár NEM nemzet határ, Engedjétek hozzám jönni a szavakat (Sütő András)” – ilyen és ehhez hasonló transzparensekkel érkeztek a tüntetők Budapesten 2009. szeptember 1-jén a szlovák nagykövetség épülete elé, a Civil Összefogás Fóruma által meghirdetett demonstrációra. A tüntetők a Szlovákiában beiktatott nyelvtörvény bevezetése ellen tüntettek, s annak azonnali visszavonását követelték, mely az ott élő magyar kisebbség nyelvhasználati jogát korlátozza. A petíciót a tüntetés szervezői átadták Peter Weisz szlovák nagykövetnek. Délután 15 órakor a világ számos pontján, ahol élnek magyarok – Varsóban, Krakkóban, Spanyolországban,Argentínában, Peruban, Chilében, Brazíliában, Mexikóban, Venezuelában, New Yorkban, Los Angelesben, Dél Ausztráliában – egységesen kondultak meg a harangok, figyelmeztetve ezzel a nagyvilágot:, hogy veszélybe került a magyarok nyelvhasználati joga Szlovákiában! A budapesti tüntetéssel egy időben Dunaszerdahelyen, Brüsszelben, és több nagy világvárosban tüntettek a magyar hazafiak.
„Békés eszközökkel, de komoly elszánással jöttünk ide – kezdte beszédét Erdélyi Géza a Szlovákiai Református Keresztény Egyház nyugalmazott püspöke. A Magyar Református Egyházak Egyetemes Zsinatának elnöke hangsúlyozta: – Minden nemzetnek szent ügye az anyanyelv használata és védelme. A szó, a beszédteremtő erő és a nyelv végső menedékünk. A református püspök szerint a „nemzet” szót az elmúlt rendszerben még kimondani sem volt tanácsos, nemhogy „nemzetépítésről” beszélhettünk volna. Van-e hozadéka a megaláztatásoknak? – tette fel a kérdést Erdélyi Géza. Igen, van! A nemzeti összefogás. Beszédének végén lírai vallomása megrendítő volt: – „Mi történelmi országunkat a szívünkben hordjuk, hazánkat pedig nagyon szeretjük!” Erdélyi Géza a szlovák nyelvtörvény visszavonását követelte, csakúgy mint minden résztvevő a tüntetésen.
Csáky Pál, a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke levélben köszöntötte a résztvevőket, melyben kijelentette: – Elég volt a durva magyarellenességből! A XXI. században tisztelnünk kell egymást, ehhez azonban arra lenne szükség, hogy ne nacionalista politikus vezérek tegyék tönkre Szlovákiát. Az ott élő magyarok számára elfogadhatatlan a primitív nacionalizmus.
Simon János a CÖF egyik szóvivője hangsúlyozta: Budapesten a
tüntetőkkel egy időben Brüsszelben és Dunaszerdahelyen is tüntetnek honfitársaink, s délután 15 órakor egy percre megszólaltak a harangok világszerte. Véleménye szerint tudatosan gerjesztett etnikai feszültségről beszélhetünk, s ez az európai értékeket védelmező demokratát, és a nacionalisták között húzódik. Simon János elmondta, hogy miközben a CÖF két képviselője átadta a petíciót a szlovák nagykövetnek, Brüsszelben ugyanezt tette Csizmadia László. Csizmadia Brüsszelben az Európai Parlament elnökének, Jerzy Buseknek adta át a petíciót, melyben a nyelvtörvény azonnali visszavonását követelik..
Papp Lajos világhírű szívsebész elmondta, hogy Krisztus hívő, szabad magyarként fogalmazta meg gondolatait. A magyar történelem küzdelmes 1300 évére utalt, s rámutatott: a magyarokat többször el akarták pusztítani. A pusztítás jelszava ma sem változott semmit. Soha nem számíthattunk senkire. Miért gondoljuk, hogy ez most másképp van – tette fel a kérdést. Rá kell jönnünk, hogy bennünket a Jóistenen kívül senki nem segít.
Carles Flores Juberias spanyol jogvédő, a Valenciai Egyetem professzora példaként állította Valenciának a joggyakorlatát, ahol spanyol, katalán, gall, és baszk nyelven beszélhetnek a lakosok. A spanyol jogvédő hangsúlyozta, hogy nyelvet arra kell használnunk, hogy szót értsenek egymással az emberek, és nem arra, hogy konfrontálódjanak. Életben kell tartani a különböző kultúrákat, szokásokat és a kisebbségi nyelvek használatát! A legjobb törvény az, ha nincs nyelvtörvény! Carles Flores Juberias szerint az Európai Unió „az egység a sokszínűségben” elvét hirdeti. Európa vállalja a sokszínűséget, s ezt senki sem sértheti meg! Mindenkinek alapvető joga az anyanyelv használata és védelme. A pozsonyi kormánynak is érdeke, hogy a magyarok jól érezzék magukat Szlovákiában! A diktatúra ideje lejárt – zárta gondolatait a spanyol felszólaló.
„A Civil Összefogás Fórum (CÖF) tevékenységének legfontosabb értelme, hogy civil erőként kiálljon négy alapérték védelmében, így a szabadság, demokrácia, a nemzet és a közjó érdekében. Ezek között az értékek között nem teszünk sorrendet; küzdünk e négy érték megvalósulásáért itthon és a világban, illetve fellépünk és szavunkat hallatjuk akkor, ha ezek az értékek veszélybe kerülnek. Mostani fellépésünkre a szlovák nyelvtörvény ellen azért kerül sor, mert világosan látszik, hogy veszélybe került a nemzet és a szabadság. Veszélybe került a nemzet, mert a szlovák nyelvtörvény veszélyezteti a Szlovákia területén élő magyar nemzeti kisebbség anyanyelv-használatát, az anyanyelvét, mely minden nemzetközösség létének alapja. A szlovákiai magyar kisebbség pedig a magyar nemzetközösség része, így és ennyiben pedig veszélybe került az államhatárokon átnyúló, kulturális és történeti alapokon nyugvó magyar nemzetközösség. Szlovákia -meggyőződésünk szerint – a mai nappal hatályba lépő nyelvtörvény mögött meghúzódó „nemzetállami” felfogásával az európai értékekkel szembe megy, amely ellen határozottan fel kell lépni a civil erőknek, a magyar civil társadalomnak..”- mondta el Fricz Tamás politológus, aki hozzátette-
„A Civil Összefogás Fórum azért is tartja fontosnak, hogy a civil társadalom hallassa hangját, illetve tiltakozzon a nemzet- és szabadságellenes lépésekkel szemben, mert úgy látjuk, a baloldali magyar kormány továbbra is folytatja azt a „puhány, engedékeny, meghunyászkodó külpolitikát” – ha ez egyáltalán külpolitika, amelyet már negyven éve ismerünk. Ez Kádár János külpolitikája, s már negyven éve tudjuk, hogy ez a megalkuvó külpolitika folyamatosan kudarcot vall , s felbátorítja a szomszédos országokat arra, hogy még szemtelenebbül, és arrogánsabban lépjenek fel a magyar kisebbséggel és Magyarországgal szemben.”
Fricz Tamás bízik az országgyűlési választások sikerében, amikor reménye szerint végre olyan kormánya lesz Magyarországnak, mely a nemzetérdekét tartja szem előtt. A tüntetésen fellépett Varga Miklós és a Kormorán együttes két népszerű tagja: Géczi Erika, és Tóth Renáta. A rendőri készültség látványos volt, ennek ellenére a tüntetés békésen zárult.
Felvidék Ma, Frigyesy Ágnes