Nem hozott döntést kedden a cseh alkotmánybíróság arról a beadványról, amelyben cseh szenátorok annak megvizsgálását kérték a testülettől, hogy a Lisszaboni Szerződés összhangban van-e a cseh alkotmánnyal. Az ügyben érintett felek – a beadvány aláírói, az államfő, a képviselőház, a szenátus és a kormány képviselői – meghallgatása után az alkotmánybíróság november 3-ig elnapolta ülését. Helyi megfigyelők szerint várható, hogy a taláros testület még aznap kihirdeti álláspontját.
A döntés elnapolása váratlanul érte a megfigyelőket. Általános volt ugyanis a várakozás, hogy a testület legkésőbb pénteken meghozza döntését, úgy, hogy azzal még foglalkozhasson a Brüsszelben összeülő európai uniós állam- és kormányfői csúcstalálkozó. Csehország ugyanis az EU 27 tagállama közül az utolsó, amely még nem ratifikálta a Lisszaboni Szerződést.
A parlament két háza ugyan jóváhagyta a dokumentumot, de a ratifikációs okmányt Václav Klaus nem hajlandó aláírni. Az államfő a közelmúltban újabb feltételt szabott: csak akkor írja alá a dokumentumot, ha Csehország Nagy-Britanniához és Lengyelországhoz hasonlóan mentességet kap a szerződéshez csatolt emberi jogi charta hatálya alól. Klaus szerint csak így lehet megakadályozni, hogy a II. világháború után kitelepített szudétanémetek esetleg visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat.
A cseh államfő követelését Pozsony is magáévá tette. Robert Fico kormányfő kijelentette: Szlovákia is utódállama Csehszlovákiának, a Benes-dekrétumok a szlovák jogrendnek is részét képezik, s Pozsony nem engedheti meg, hogy kevésbé legyen védve az esetleges magyar követelésekkel szemben, mint Prága a német követelések ellenében.
Az EU svéd elnöksége javasolta: a cseh követelés okozta problémát úgy oldják meg, hogy a megfelelő helyen Nagy-Britannia és Lengyelország mellé írják oda a Cseh Köztársaság nevét is. Szlovákiával a svédek nem foglalkoztak. Megfigyelők szerint a döntést éppen a csúcstalálkozón kellett volna meghozni. Prágában most az a vélemény, hogy novemberben újabb csúcstalálkozóra lesz szükség ebben az ügyben.
Pavel Rychetsky, az alkotmánybíróság elnöke az ülés megszakítását azzal magyarázta, hogy a szenátorok és az államfő a keddi tárgyaláson újabb érveket sorakoztattak fel a Lisszaboni Szerződést elutasító álláspontjuk mellett, s ezeket a testületnek meg kell vizsgálnia.
A szenátorok az ülés kezdetén Rychetsky pártatlanságát is megkérdőjelezték, de a kifogást a testület plénuma elutasította. Rychetsky később azzal vádolta a beadvány szerzőit, hogy újabb ellenérveik előterjesztésének egyetlen célja az obstrukció.
Felvidék Ma, mti
