A nemzetpolitika katasztrófa sújtotta terület, ahol nem kontinuitásra van szükség, hanem radikális szakításra az előző kormány tevékenységével – mondta Németh Zsolt az állampolgárságról szóló törvény vitájának fideszes vezérszónokaként csütörtök este a Parlamentben.
A politikus kijelentette: az elmúlt nyolc év legnagyobb vesztese a külhoni magyarság volt, körükben felgyorsult a népességfogyás és az asszimiláció, politikai szervezeteik pedig széttöredeztek.
Németh Zsolt azt mondta: a kettős állampolgárságról is döntő 2004. decemberi népszavazás „az őszödi hazugságpolitika főpróbája volt”. Hozzátette, az elmúlt években olyan „jágói, gonosz politikának voltunk szemtanúi”, amely szembefordította a határon túli magyarokat az anyaországban élőkkel. A nemzeti gyűlölet politikáját a nemzeti összefogás politikájának kell fölváltania – mondta.
Németh Zsolt felidézte, hogy a december ötödikei népszavazás után a határon túli magyarok közül sokan kiábrándultak az anyaországból, a Székelyföldön pedig az is megesett, hogy megtapsolták a román kormányfőt és kifütyülték a magyar miniszterelnököt.
Arra is kitért, hogy az új kormány június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóját a nemzeti összetartozás napjává fogja nyilvánítani. Mint mondta, Magyarország végre a tizenötmilliós magyarság állama lehet.
A határon túli magyar szervezetek álláspontjáról szólva Németh Zsolt azt mondta: a Magyar Állandó Értekezlet utolsó ülésén az összes, határon túli magyarokat képviselő politikai szervezet a kettős állampolgárság mellett foglalt állást.
Emlékeztetett: a külhoni magyarok könnyített honosításával kapcsolatban sokan a jobboldalon is attól tartottak, hogy az az elvándorlásukat eredményezi. Szerinte azonban ma már egyértelmű, hogy a kettős állampolgárság biztonságérzetet ad számukra és a szülőföldön maradásukat segíti.
A politikus arra is kitért, hogy az autonómia és a kettős állampolgárság intézménye egymást erősíti. Hozzátette, hogy a kettős állampolgárság a nemzetközi jogban általánosan elfogadott jogintézmény, amit Magyarország nem automatikusan és tömegesen ad meg a határain túl élőknek, így a Szlovákia által megfogalmazott aggályok alaptalanok.
(MTI)
