Július 9-én, hétfőn, immár hetedik alkalommal indult el a „Kisebbségvédelem Európában” nyári egyetem, melynek idén a Martonvásári Polgármesteri Hivatal épülete ad otthont.
Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója köszöntő szavai után elárulta, hogy az idei nyári egyetemre jelentős túljelentkezés volt, így nagyon nehéz volt számukra kiválasztani azt a 18 fiatalt, akik részt vehetnek a képzésen. Hozzátette, hogy az egyhetes nyári egyetem a Kisebbségi Jogvédő Intézet és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szervezésében valósul meg, tematikájában pedig az állampolgárság kérdéskörének nemzetközi jogi vetületeire, a kisebbségi nyelvhasználat, valamint az autonómia kérdéseire épül. A meghívott előadók a terület elismert szakértői, akik széleskörű szakmai tapasztalattal, tudományos háttérrel rendelkeznek. A képzés elméleti és gyakorlati jellegű oktatási modulokat egyaránt tartalmaz, külön figyelmet fordítva a jogkiterjesztés és a jogtudatosság gyakorlati aspektusaira. Az intézet igazgatója felhívta a hallgatóság figyelmét az elkövetkezendő időszakban megvalósuló programjaikra, többek között az augusztusi Alumni nyári egyetemre, melyet Torockón rendeznek meg. A VERITAS Történetkutató Intézettel közösen megrendezésre kerülő konferenciára a romániai restitúció során tapasztalható diszkriminációk ügyében (szeptember 27.), melyet nemzetközi porondra, az Európai Bizottság elé visznek, valamint a novemberi „Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében” című konferenciájukra. Ebben az évben a szervezők meghívásának eleget téve vettek részt a Martosi Szabadegyetemen, ahol Duray Miklóssal a nemzetpolitika aktuális kérdéseit taglalták, de tiszteletüket teszik a Gombaszögi Nyári Táborban is, ahol Duray Miklóssal és Gecse Gézával közösen beszélgetnek majd.
Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
Visszakanyarodva a nyári egyetemhez, Csóti György elmondta, hogy amennyiben nemzetpolitikai kérdésekről, és ezen belül őshonos nemzeti közösségek jogairól beszélünk, nem kerülhetjük el, hogy ne ugorjuk vissza az időben a rendszerváltások kezdetéig. „A rendszerváltozások évében, éveiben valamennyien, akik intenzíven foglalkoztunk és foglalkozunk a mai napig nemzetpolitikával, rögtön felismertük, hogy az adott geopolitikai helyzetben, a transzatlanti térségben kialakult politikai viszonyok közt a magyarság szülőföldön magyarként való megmaradásának egyetlen biztosítéka a tényleges és teljes körű autonómia” – hangsúlyozta. Az autonómia megvalósítása azonban nem megy egyik napról a másikra. Ekkor fogalmazták meg azt, hogy megélhetést és jogbiztonságot kell biztosítani a külhoni magyarok részére annak érdekében, hogy szülőföldjükön megmaradhassanak magyarként addig, amíg az autonómia megvalósul. 2010-ben indult el igazán a folyamat a megélhetés és jogbiztonság területén, miközben autonómiáért harcolunk – magyarázta. 2012-ben néhány parlamenti képviselő kezdeményezésére, kormányzati támogatással alakult meg a Kisebbségi Jogvédő Intézet, melynek célja a jogbiztonság garantálása. Intézetük civil szervezet, alapítványi háttérrel, budapesti székhellyel és széles hálózattal.
Néhány gyakorlati jogsértés felvázolása után az intézet igazgatója felkérte a Nemzetpolitikai Államtitkárság helyettes államtitkárát, dr. Szilágyi Pétert, hogy nyissa meg a nyári egyetemet és tartsa meg előadását.
Dr. Szilágyi Péter helyettes államtitkár (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
Dr. Szilágyi Péter helyettes államtitkár köszönetét fejezte ki a szervezőknek, hogy idén is megrendezésre került ez a magas színvonalú rendezvény. „A július a nemzetpolitikában a nyári egyetemek hónapjává vált a Kárpát-medencében” – mondta, majd ismertette a legjelentősebb szabadegyetemeket, köztük a Martosi Szabadegyetemet és a Gombaszögi Nyári Tábort. Előadásában kiemelte a 2010 óta a nemzetpolitikában elért két fontos lépést: az alaptörvény módosítását (ezzel is jelezve, hogy nem csak felelősséget éreznek, de felelősséget is viselnek a határon túli magyarokért), valamint az állampolgársági törvény módosítását, amely lehetőséget biztosít a kedvezményes honosítás megindítására. A helyettes államtitkár „Új irányok és programok a külhoni magyarság megerősítése érdekében” című prezentációjában ismertette a nemzetpolitika helyzetét 2010 és 2018 között. Főbb céljaik 2018-ban: folytatják az identitáserősítést, a külhoni magyar családok, valamint a szülőföldön való boldogulás támogatását. A Kárpát-medencei óvodafejlesztési programmal kapcsolatban elmondta, hogy a magyar kormány soha nem látott mértékű forrást szavazott meg arra, hogy biztosítsák a Kárpát-medencében a legkisebbeknek a magyar nyelven való szocializáció lehetőségét. „Nagyon fontos, hogy például a Felvidéken, ahol nem volt eddig kialakult bölcsődei hálózat, ott is kialakítjuk a magyar nyelvű hálózatot” – emelte ki a helyettes államtitkár. Ismertette továbbá az ösztöndíjprogramjaikat, a meghirdetett emlékéveket, az anyasági támogatásokat (babakötvény, köldökzsinór-program), valamint a Kárpát-medencei vállalkozói hálózatot.
Dr. Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
Az első blokk utolsó előadójaként dr. Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója kapott szót. Előadásában a nemzeti kisebbségek céljait boncolgatta, melyek a következők: reprodukció, politikai keret megteremtése, saját életvilág megteremtése, egyenrangú politikai részvétel és képviselet biztosítása. Elmondása alapján a nemzetpolitika kapcsán négy pillérről beszélhetünk: magyar-magyar kötelékek megteremtése, gazdaságfejlesztési nemzetpolitika, klasszikus nemzetpolitika, valamint a jogvédelem/jogkiterjesztés, melynek alapkérdéseit és válaszait vázolta fel: Miért kell védeni? – mert az adott állam nem biztosítja megfelelő módon a kisebbségek védelmét, kitől kell védeni? – az adott állam puha vagy kemény asszimilációs politikájától, mit védünk? – a reprodukciót, ki véd? – az adott kisebbség és az anyaország, civil szervezetek, hogyan, illetve hol védünk? – az adott állam politikai porondján, helyi és nemzetközi szinten. Előadásában a nemzetpolitika aktorait is vizsgálta. „A hatékony nemzetpolitikának célokra, tudásra, eszközökre, finanszírozásra és a nemzetpolitikát működtető intézményrendszerre van szüksége” – zárta gondolatait.
Felvidéki résztvevők – Csörgő Emese, Kacz Anita, Ribarics Márta (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
A Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetem 2018. július 13-ig tart, melynek célja olyan joghallgatók és fiatal jogászok megszólítása, akik a szakmai pályájuk során a kisebbségvédelem területén kívánnak tevékenykedni, ezen belül kiemelten a határon túli magyarokat ilyen minőségükben érő jog- és érdeksérelmekkel kívánnak foglalkozni. A meghívott előadók között szerepel többek közt a felvidéki származású Szabó Tibor (Martonvásár polgármestere, a Határon Túli Magyarok Hivatala, illetve a Miniszterelnöki Hivatal egykori főosztályvezetője), Sógor Csaba, Varga Zs. András, Botka Csaba, Menyhárt Gabriella Éva, Bándi Gyula és sokan mások.
