Nincs a világnak egy nemzete sem, amely kibírt volna ilyen száz évet, de mi nemcsak kibírtuk, hanem ismét győzelemre állunk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Sátoraljaújhelyen.
A Trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen felavatták a Centenáriumi Turulszobrot, a miniszterelnök pedig az ezt követően tartott beszédében kiemelte:
a száz év magány korszaka véget ért, ismét vannak szövetségeseink, jó szomszédaink, akikkel együtt készülhetünk a jövőre.
Hangsúlyozta, hogy a következő évtized nem a fogyatkozásról és a veszteségekről, hanem a gyarapodásról és az országépítésről szól majd.
A mi nemzedékünk az, amely megfordíthatja Magyarország sorsát, beteljesítheti küldetését, és a győzelem kapujáig viheti az országot, de a döntő ütközetet az utánunk következő nemzedéknek kell megvívnia, a végső lépéseket nekik kell megtenniük – vélekedett Orbán Viktor.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Centenáriumi Turulszobor avatásán, a Trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen 2020. június 6-án.
(Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
A kormányfő a megemlékezés helyszínére utalva kifejtette: ismerjük a stációkat, a sátoraljaújhelyi magyar kálvária fájdalmas stációit, „mégis újra járjuk a keresztutat”, vigaszt, reményt és biztatást akarunk. Ezt csak a keresztút végén kaphatjuk meg, csak így és itt emelkedhetünk a fájdalmak fölé, oda kell eljutni, ahol minden megvilágosodik és értelmet nyer, ahonnan megláthatjuk a jövőt – mutatott rá. Hozzátette: ha nem a szemünkkel nézünk, hanem a szívünkkel, messzebbre is elláthatunk, az idők kezdetéig.
Felidézte:
mi, magyarok nem tűntünk el, nem vesztünk oda, hanem különálló minőségünket megőrizve hazát alapítottunk itt. Megnyitottuk szívünket a kereszténység előtt, Isten igéjét meghallottuk és megfogadtuk, államszervezésünk alapjává tettük
– közölte.
Azt mondta: a nyugati birodalmak rohamait kivédtük, a keleti pogányok pusztító csapásait kihevertük; kiharcoltuk, magunkhoz igazítottuk és megtartottuk helyünket Európában. 400 éven át erős és független állam volt a magyar, utána 300 éven át küzdöttünk az Oszmán Birodalom ellen, majd elbukott felkelésekkel és szabadságharcokkal súlyosbított 200 év után egy nagy európai birodalom társnemzeteként léptünk be a 20. század kapuján – emlékeztetett. Hozzáfűzte: bár évszázadok alatt sok magyar esett el a csatatereken, bebizonyosodott, hogy a magyar nemzet mindig újra feláll.
A Centenáriumi Turulszobor, Matl Péter szobrászmûvész alkotása Sátoraljaújhelyen az avatás napján, 2020. június 6-án.
(Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
Megjegyezte: a magyarok kálváriáján az asszonyoknak külön hely jár, mert mindig ők pótolták a vérveszteségeket, nekik köszönhető, hogy a túlélés és az országépítés művészete a génjeinkben van, hogy „mi vagyunk a túlélés európai bajnokai”.
Orbán Viktor hangsúlyozta:
nem lettünk német tartomány, török vilajet vagy szovjet tagköztársaság. Mi, magyarok nagy kultúraépítő és államszervező nemzet vagyunk
– tette hozzá.
Arról is beszélt, hogy később azonban Magyarországot a budapesti összeesküvések hátba döfték, az országot ellenségeink, a kormányt a bolsevikok kezére adták, majd a Nyugat megerőszakolta Közép-Európa ezeréves határait és védhetetlen határok közé szorított, természeti kincseinktől megfosztott, erőforrásainktól elrekesztett, országunkból siralomházat csinált. Erkölcsi aggályok nélkül rajzolta át Közép-Európát, és ezt nem fogjuk elfelejteni nekik soha – jelentette ki.
Úgy vélte, azt hittük, ennél nincs lejjebb, a második világháború után azonban szívfájdalom nélkül dobtak oda bennünket a kommunistáknak, ahogy a többi közép-európai országot is. Legyen ez örök tanulság a közép-európai népeknek – fűzte hozzá.
Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó (középen, j-b) Sátoraljaújhelyen, az 1936-ban épült Magyar Kálvárián a Centenáriumi Turulszobor avatásán, a Trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen 2020. június 6-án.
(Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
A miniszterelnök elmondta: sokan jelentkeztek már, hogy szívesen elföldelnék Magyarországot, összekapaszkodtak, hogy eltüntessenek minket, de mi talpon maradtunk és kibírtuk. Ma már nincs Csehszlovákia, Jugoszlávia, Szovjetunió, nincs brit és francia birodalom, és „mi még ott leszünk azok temetésén, akik bennünket akartak sírba tenni – hangoztatta.
Hozzátette:
mi, magyarok megmaradunk, mert itthon vagyunk, itthon vagyunk, és ezért megmaradunk”.
A miniszterelnök kiemelte: a magyarság az emberi szív módjára hol összehúzódik, hol kitágul, de 1100 éve ott él, ahol a nagy államalapítóink kijelölték a helyét, és méltósággal őrzi a Kárpát-medencét. Egy olyan nép önbizalmával és tartásával kell élnünk, amely tudja, hogy többet adott a világnak, mint amit kapott tőle – vélekedett. Hozzáfűzte: ez a teljesítmény feljogosít a történelmünk folytatására, és voltak már rosszabb határaink is, mégis itt vagyunk.
Közölte: a nemzeti mivoltára büszke Szlovákiával, Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával örömmel építjük a közös jövőt, a történelem megadta az esélyt, hogy a közép-európai népek új korszakot nyissanak, együtt emelkedjenek fel. Az elmúlt tíz évben bebizonyosodott, hogy ha a magyar nemzetrészek életereje összeadódik, az a szomszédainknak is jó – mondta.
