A javaslat ellentmondásokat tartalmaz, melyet Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke elemez.
A pénzügyi tárca nyilvánosságra hozta a jövő évi állami költségvetés javaslatát. Az idei költségvetéssel összehasonlítva a bevételek szinte változatlanok maradnak, a kiadások valamelyest lecsökkennek. Ez utóbbi az egyetlen tényező, amely dicséretet érdemel.
A pénzügyi tárca államtitkára kijelentette: a takarékossági intézkedések nem fogják érinteni a társadalom leginkább veszélyeztetett rétegeit. Ugyanakkor a szociális tárca kifejtette: jövőre a kormány a szociális segélyek összegét nem növeli meg. Akkor, amikor a szélsőséges időjárás és a kedvezőtlen termés miatt újra meglódul az élelmiszerek ára.
Az egyik oldalon a kormány minimalizálni szeretné a gazdasági növekedést gátoló tényezőket, a másik oldalon négy százalékponttal megnöveli a társasági adót, behatárolja az iparosok és kisvállalkozók havi átalánykiadásait és jelentősen kiterjeszti az adó- és járulékterheket.
A tárcák többségének jövő évi keretét lecsökkentik, emellett újabb 630 millió eurónyi konszolidációt (adó- és járulékterhek megnövelését) kell végrehajtani, hogy jövőre az államháztartás hiánya a kívánt 3 százalék alá csökkenjen. Annak ellenére, hogy a nyugdíjbiztosítás II. pillérének megcsapolásával már 700 millió euró bevételt szerzett a kormány az államháztartás javára.
A kormány bizonytalan vésztartalékot is képez: számára ismeretlen a II. nyugdíjpillért elhagyók száma, hiszen öt hónapra megnyitja a visszalépés lehetőségét az I. pillérbe. Egyelőre ismeretlen a tőkefedezeti nyugdíjpillérben takarékoskodó, önmaga jövőjéért eddig felelősséget vállaló másfél millió személy döntése, miután a kormány megnyirbálta a második nyugdíjpillér keretét. A 700 milliónyi többletbevétel ugyanis csak a II.pillérbe irányuló járulék jelentős lecsökkenéséből adódik, nem számol azzal, hogy esetleg nagyobb számban élnek majd az I. pillérbe való visszatérés lehetőségével.
Milyen kockázatokat rejt magában a jövő évi állami költségvetés javaslata? Látva Szlovákiában a gazdasági növekedés csökkenő tendenciáját, még inkább a legfőbb kereskedelmi partnereknél a recesszióba forduló gazdaságot, túl merész, sőt kockázatos a jövő évi állami költségvetést 2,6 százalékos gazdasági növekedésre alapozni. Előre nem látható továbbá, hogy az euró állandó védősáncában (ESM) Szlovákia 5,7 milliárd eurónyi garanciavállalásából és az első védősáncban vállalt garanciákból mennyit kell majd valójában átutalni jövőre a bajba jutott országoknak. A gazdaság alakulása végett határtalan optimizmus kell ahhoz, hogy jövőre a munkanélküliség csökkenésével számoljon a kormány. A feltehetően magasabb munkanélküliség megnövelt szociális jellegű kiadásokat von maga után.
A Magyar Koalíció Pártja aggodalommal figyeli, hogy a kormány az erőteljesebb takarékoskodás, a hatékonyabb közbeszerzés helyett újfent alapvetően az adó- és járulékterhek megnövelésével szeretné elérni az államháztartás konszolidációját. Emellett sajnos irreális alapokon nyugszik a jövő évi költségvetés. Nemcsak a fent leírt okok miatt, hanem amiatt is, hogy az államháztartás hiánya idén már május elején elérte az egész évre tervezett érték hetven százalékát, miközben tudjuk, hogy a hiány leginkább az utolsó hónapokban szokott megugrani. Mitől változna ez meg jövőre, ha a jelek szerint idén sem tudják tartani a hiány előirányzott mértékét? Minden bizonnyal jövőre a szigorú három százalékos hiánycél csak drasztikus intézkedések árán lesz teljesíthető, ellenkező esetben Szlovákia az Unió problémás országainak csoportjába kerül – véli Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”35188″}
