A testvérvárosi hálózatba bekapcsolódott települések a polgári diplomácia eszközével is erősítik Európa vérkeringését, aktivitását – mondta Szili Katalin miniszterelnöki tanácsadó szombaton a majki Kamalduli Remeteségben, ahol aláírták az Oroszlány és a franciaországi Yerres együttműködéséről szóló megállapodást.
Szili Katalin kiemelte: Európában a testvértelepülési kapcsolatok teremtik meg a kontinens európai polgárokhoz legközelebb álló hálózatát, ez az együttműködés 1984-ben kapott különös lendületet.
Ma már csaknem 14 ezerre tehető Európában a hálózatban részt vevő települések száma – tette hozzá.
Lazók Zoltán (Oroszlányiak Lokálpatrióta Köre, OLPK) köszöntőjében úgy fogalmazott: „A barátság az egyetlen olyan kapcsolat, amely kölcsönös, szabad választással jön létre. Nem velünk születik, mi teremtjük. A barátság születése mindig együtt jár azzal az érzéssel, hogy valahol találkozzunk”.
Hozzátette: az az Európa, amit ismerünk és szeretünk, nem jöhetett volna létre az ilyen típusú kapcsolatok nélkül. A sok kis együttműködés mind-mind letéteményese annak a világnak, amiben mindannyian otthon érezzük magunkat.
Olivier Clodong, Yerres polgármestere felidézte: Oroszlányt és Yerrest a kamalduli szerzetesek jelenléte kapcsolta össze. A Yerresből érkezett látogatók a majki Kamalduli Remeteséget felkeresve vették fel a kapcsolatot Oroszlány önkormányzatával, ezzel a találkozással kezdődött a testvérvárosi kapcsolat aláírásáig vezető eseménysor.
Yerres harmincezer lakosú város Párizs közelében. A városban élénken őrzik Rákóczi Ferenc emlékét, minden évben tartanak Rákóczi-napot, a településen tér és utca is őrzi a fejedelem emlékét.
Tiszteletére Yerres városa – korábbi nevén Grosbois – magyar támogatással emlékoszlopot állított fel, majd 2010-ben itt helyezték el a fejedelem bronzba öntött arcmását is.
Az oroszlányi Rákóczi Szövetség 2009 óta ápol kapcsolatot a Párizsi Magyar Ház Egyesülettel, valamint a Párizsi Magyar Katolikus Misszióval, közreműködésükkel rendszeresen részt vesznek a yerresi megemlékezésen.
Rákóczi Ferenc a szabadságharc bukása után Yerres-ben, a kamalduli szerzeteseknél talált menedéket, 1715 és 1717 között.
Itt írta meg emlékiratait és a magyar szabadságharc történetét. Halála után a szíve a rendházba került, az ereklyének a francia polgárháborúban nyoma veszett.
(MTI/Felvidék.ma)
