Szilveszter éjszakája után az új esztendő első hónapjára ébredtünk, melyet a magyar nyelv Boldogasszony havának is nevez. Csodálatos ünneppel kezdődik az új év, január 1-jén Szűz Mária istenanyaságát ünnepli a katolikus egyház. Ez a nap egyben a béke világnapja is, melyet 1968-ban, a hidegháború idején rendelt el VI. Pál pápa, majd az ENSZ is világi nemzetközi békenappá nyilvánította 2000-ben.
Első királyuk Szent István, Szűz Máriának ajánlotta fel országát, így lett a Magyar Királyság Mária országa – Regnum Marianum. Mindezek tudatában az új esztendőben méltán érezhetjük magunkat az isteni gondviselés és Szűz Mária közbenjárásának kegyelmében.
Mária a Szentháromság második személyének, a Fiúnak test szerinti édesanyja. Január elseje ennek a misztériumnak a kötelező egyházi ünnepnapja, s egyben a béke világnapja.
Ezen az ünnepen Szűz Máriát, mint Isten Anyját tiszteli az egyház. Hitvallás ez az ünnep, mely azt hirdeti, hogy Jézus valóságos Isten és valóságos ember. Ő az, aki kiengesztelte Istent az emberiséggel. Ő tette lehetővé, hogy az ember újra teljes összhangba kerüljön Istennel, önmagával, a többi emberrel és az egész teremtett világgal.
Regnum Marianum – Mária Országa (Fotó: Wikipédia)
A Szűz anyasága öröktől fogva ott volt Isten megváltó tervében, s amikor elérkezett az idők teljessége, megtörtént az, ami a természet rendjében sem azelőtt, sem azóta nem fordult elő: anya lett a szűz és fia született: Jézus, a Megváltó.
Már az ószövetségi szentírásban jövendölések hangzottak el a Megváltó anyjáról:
-Kígyótipró asszony: A bűnbeesés után a kígyó vereségét jelzi előre az isteni szó: „Ellenségeskedést vetek közéd és az asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja fejedet, te meg a sarkát veszed célba” (Ter. 3,15).
-Szűz Anya: Ácház király kapta a jövendölést, ami a szabadulás jele: „Íme, anya lesz a szűz és fia születik, és Emmánuelnek fogják hívni” (Iz. 7,14–16).
-Betlehemben szüli meg fiát: „És te, efratai Betlehem, kicsiny vagy ugyan Júda fejedelmei között, mégis belőled származik nekem az, aki uralkodni fog Izrael fölött. Származása az ősidőkre, a régmúlt időkre megy vissza. Ezért elhagyja őket az Úr, míg nem szül az, akinek szülnie kell, és testvéréhez, Izrael fiaihoz vissza nem tér a maradék” (Mik. 5,1–5).
-A Megváltó anyja egy lesz az Úr szegényei közül: a Messiás országa ugyanis a kicsinyeké, a szegényeké lesz, akik nem hadakozással, hanem engedelmes szolgálatukkal nyerik el részüket ebben az országban (Szof. 3,12; Zsolt. 149). Mária, a Messiás édesanyja, „az Úr szolgáló leánya” az első a kicsinyek között, akinek alázatos szolgálata megnyitotta az utat a megváltás előtt.
-Ujjongani fog a boldogságtól: Jövendölések szólnak Sion leányának, Jeruzsálem leányának boldogságáról, ami abból fakad, hogy benne lakik az Úr (Szof. 3,14–15; Mik. 4,8,10; Jer. 31,22). Ez a Szűz anyaságában vált valóra, akit ezért mond boldognak minden nemzedék, s hívjuk így mi is: boldogságos.
A csíksomlyói Babba Mária kegyszobor, részlet (Fotó: Wikipédia)
A Jelenések könyvének látnoka így beszél a mennybe felvett asszonyról, akinek képe az egyházra is utal: „Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, kinek öltözete a Nap volt, lába alatt a Hold, fején pedig tizenkét csillagból álló korona” (Jel 11. fejezet).
Az egyház tanításának dogmái szerint az Isten Anyját így nevezik: Mária – Theotokosz, mondják a görögök. Mater Dei, mondják a latinok. Isten Anyja, mondjuk magyarul a dogmát, amit az efezusi zsinat 431-ben fogalmazott meg. Minden, amit Máriáról hiszünk és hirdetünk, e misztériumban gyökerezik. Ezt a hitigazságot ünnepli az egyház január elsején.
Az esztendő első napja összetett ünnep, a néphitben Kiskarácsony napjának is nevezik. Ezen a napon a polgári év kezdetét is ünnepeljük.
Amikor „Istentől megáldott, békés, boldog újévet kívánunk” egymásnak, akkor arra gondolunk, hogy legyen jelen bennünk és köztünk személyesen az Isten, és békességet teremtve éljünk önmagunkkal, egymással és az egész világgal.
Budapesti Béke Királynője-templom, Fecske Orsolya, üvegművész alkotása (Fotó: Wikipédia)
A jeles naphoz népi szokások is kapcsolódnak. Egyes tájegységeken még az 1960-as években is jártak új évet köszönteni. A fiúgyerekek csapatosan mentek házról házra. Engedélyt kértek:szabad-e bejönni új esztendőt köszönteni? Az Ipoly-menti palócoknál az újévi köszöntők egyik változata így hangzott Csáky Károly gyűjtése nyomán:
„Boldog újjévet kívánok
Az újj esztendőbe,
Fehér kenyér dagaggyon
A nyárfa teknőbe!
Hús, kenyér és ruha
Legyen mindig bőven
A patikát felejcsük el
Az ujj esztendőbe!”
Ezen a napon templomainkban felhangzik a Liturgikus Nép énektárból a „Béke fejedelme” című ének, melyben a béke eléréséért, a „Szentséges Istenhez” való könyörgés mellett a Boldogságos Szűz Mária közbenjárását is kérik:
„Liliom, virágszál te vagy, ó, Mária,
eszközölj Fiadnál békét a számunkra!
Békét adj szívünknek, békét családunknak,
békét nemzetünknek, békét a világnak!”
Vlagyimiri Istenanya, ikon, a legősibb ábrázolás (Fotó: Wikipédia)
Forrás: Magyar Kurír, Magyar néprajz.
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
