Június negyedikére rendkívüli testületi ülést hívott össze a gútai önkormányzat. A 17 fős testületből nyolc képviselő legfőképpen azért kezdeményezte az ülés összehívását, mert közéleti botrányt okozott a helyi Magyar Asszonyok Ligája (MAL) április végi tisztújítása, amelyen 30:18 arányban nem szavaztak bizalmat a szervezet addigi elnökének, Németh Ivetának – új elnököt azonban nem választottak. Ezt követően a polgármester a város tulajdonában lévő tájház bérleti szerződését indoklás nélkül felmondta, amelyben a szervezet a kezdetektől, 33 éve működik.
A rendkívüli ülés első napirendi pontja tehát a bérleti szerződés megtárgyalására vonatkozott. A testületi ülést Halász Béla polgármester rendhagyó módon az Obonya-terembe hívta össze, ahonnan – a szokásoktól eltérően – nem közvetítették élőben az ülést. Ezt nehezményezték az ülést összehívó képviselők: Angyal Béla (független), Árgyusi Imre (Magyar Szövetség/MSZ), Finta Zoltán (MSZ), Hájas Tamás (MSZ), Horváth Árpád (MSZ), Koczkás Beáta (MSZ), Madarász Róbert (MSZ) és Viola Miklós (MSZ).
Az indulatokkal és személyes sérelmekkel is terhelt ülés elején Halász Béla leszögezte: a MAL-ban kialakult bizonytalan helyzet miatt – mely elnök nélkül maradt és a tagság gyakorlatilag kettészakadt – a város vagyonának védelme érdekében döntött úgy, hogy a tájház nem maradhat a szervezetnél.
Hozzátette, a közösségi hálón kialakult nyilatkozatháborút a Magyar Szövetség helyi képviselői politikai haszonszerzésből indították el, és az nem segít a helyzet rendezésében, csak szítja az indulatokat. Továbbá sérelmezte, hogy az elmúlt 3 éves polgármestersége alatt történt, a városi hivatal és személye ellen tett feljelentések, továbbá sokkal fajsúlyosabb ügyek miatt egyszer sem hívtak össze rendkívüli ülést. Hosszasan sorolta, gyakorlatilag az MSZ képviselőinek fejére olvasta a hivatalt és a várost érintő ügyekben az eddigi érdektelenségüket, továbbá a város két megyei képviselőjének a szemére hányta a megyei támogatások – szerinte – igazságtalan szétosztását a gútai civil szervezetek között.
Ez a hangnem és stílus végig megmaradt a rendkívüli ülés ezen napirendi pontjánál a testület többi képviselője részéről is, akik egyértelműen a polgármester mellett álltak ki. Ezek közül felszólalt Lengyel István (független), Ferencz László (független) és Samu István (korábbi MKP-s képviselő, jelenleg független) képviselő. Indulatos, szemrehányó kijelentésekkel illették az „ellenzéki” képviselőket, akik szerintük nem díjazzák, hogy a város Halász Béla polgármestersége alatt fejlődik, épül-szépül. Samu István személyes sérelmeit is beemelte a vita során, évekkel korábbi esetre hivatkozva, árokásással vádolva Viola Miklóst.
Még az indítvány beterjesztése előtt, amelyben Halász Béla polgármestert arra kérik az ülést kezdeményező képviselők, hogy a MAL 2040. december 31-ig kedvezményezett bérlője lehessen a tájháznak, a hivatal tudomásul vételre beterjesztette azt az együttműködési szándéknyilatkozatot, amelyet a MAL alelnöke és további 5 tag aláírásával a rendkívüli testületi ülést megelőző este, június 3-án kötöttek Gúta városával.
Ebben a szervezet elnöksége vállalta, hogy legkésőbb 2025. július 15-ig új elnököt választ a szervezet élére, továbbá az is szerepel benne, hogy a város biztosítja, hogy a MAL hivatalos székhelye továbbra is a tájházban marad, a rendezvényeik pedig elsőbbséget fognak élvezni. A város és a MAL között kötött szándéknyilatkozatban rögzítik, hogy 2026. július 31-ig kidolgozzák az új bérleti szerződést és a tájház működési szabályzatát.
Ez a szándéknyilatkozat láthatóan meglepte a 8 képviselőt, akik ettől továbbra sem látják rendezettnek a jelenlegi helyzetet, viszont maga a polgármester és a többi képviselő épp erre a szándéknyilatkozatra hivatkozva úgy értékelték, okafogyottá vált az ülést összehívó képviselők indítványa és ezzel rendeződik a MAL helyzete. Szintén felkészületlenül érte ezen képviselőket, hogy a város és a MAL között 2019 óta nem volt bérleti szerződés, ezért kellett kötni 2024 év végén.
Viola Miklós az őt ért vádakra reagálva úgy fogalmazott, a szervezettel szemben is méltatlan, hogy a MAL-t érintő ügyet félreviszik és a Magyar Szövetségre hárítják a felelősséget. Ezt határozottan elutasította és valótlanságnak nevezte a vádakat, majd felsorolta a megyei támogatásokat, amelyek a városba érkeztek. Kijelentette, nem politikai haszonszerzésből áll ki a több mint 30 éves múlttal rendelkező szervezet mellett, hanem mert el akarják venni tőlük azt az ingatlant, amelyet hosszú évtizedek során fejlesztettek, működtettek. Koczkás Beáta képviselővel leginkább azt hangsúlyozták, hogy őket az asszonyok kérték fel a képviseletre és szeretnék megvédeni a civil szervezet autonómiáját a polgármester önkényétől, mert ha nem, félő, hogy az precedenst teremt.
Angyal Béla képviselő hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyilatkozatháborút épp a polgármester kezdte, aki a tisztújító taggyűlésen személyesen is jelen volt, majd a neki nem tetsző eredményt követően a közösségi hálón a választás folyamatát puccsnak nevezve megkérdőjelezte, egyáltalán méltóak-e a MAL-osok a tájház használatára, mint bérlők.
Koczkás Beáta képviselő szerint a város polgármestere túllépte a hatáskörét és megsértette a vagyongazdálkodási alapelveket, amikor még Németh Iveta elnöklése alatt 2024 év végén, a képviselő-testület jóváhagyás nélkül kötötte meg a MAL-lal a polgármester által indok nélkül felmondott bérleti szerződést. A képviselők szerint ezzel törvényt is sérthetett a polgármester. Ezen felül szerintük jogi aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban is, hogy a szerződés megkötésekor a MAL elnöke egyben a város főellenőre is volt.
Angyal szerint egy tisztújítás és személyi változás a szervezet élén nem indokolhatja egy bérleti jogviszony felmondását. A képviselő még hozzátette, a közel 50 fős szervezet kétharmada, akik a szervezet élén a személyi változás mellett szavaztak, tartanak a polgármestertől, nem szeretnének a kommentháborúban részt venni és a május 17-én tett nyilatkozatukban azt kérik a polgármestertől, vonja vissza a felmondást, hogy végezhessék továbbra is az eddigi munkájukat a város szolgálatában. Kikérte magának, hogy politikai haszonszerzéssel vádolják, és személyes indíttatásáról elmondta, egy civil szervezet vegzálását szeretné megakadályozni.
A kedélyek nem csitultak, Halász Béla élesen bírálta az ellene felhozott vádakat, inkvizíciót emlegetett, ami a személye ellen irányul és kikérte magának azt a vádat, hogy bármelyik civil szervezet munkájába beleavatkozna. A testület végül leszavazta a nyolc képviselő indítványát, a MAL-lal kötött szándéknyilatkozatot tudomásul vette.
Az indulatos hangvételű testületi ülésen a képviselők egyetlen dologban értettek egyet: a gútai asszonyok értékteremtő munkájában, amellyel a tájházban egy élő közösségi teret működtetnek 1992 óta. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a MAL tagságában kenyértörésre került sor, és a 48 asszonyból harmincan mást akarnak, mint a többiek.
A rendkívüli testületi ülésen megjelent MAL-tagok kiálltak a polgármester mellett, a változást akaró többség azonban nem jelent meg, ahogy a polgármesterhez írt nyilatkozatukat sem vállalták fel névvel.
Szalai Erika/Felvidék.ma